KÉZ MEGTÖLTÉSE HATALOMMAL

A héber mil·léʼʹ jádh kifejezés – melyet egyes fordítások úgy adnak vissza, hogy „felavat” – szó szerint azt jelenti, hogy ’kezet megtölt’. Arra utalnak vele, hogy teljes hatalmat adnak annak kezébe, aki papi tisztségben fog szolgálni. Amikor Áront és fiait beiktatták Jehova papjainak, megtöltötték kezüket hatalommal, hogy ilyen tisztségben szolgáljanak (2Mó 28:41; 29:9, 29, 33, 35; 3Mó 8:33; 16:32; 21:10; 4Mó 3:3). Ezt szimbolizálta az, amikor a beiktatási kost levágták, feldarabolták, és egyes részeit a kovásztalan kenyerek kosarából kivett kenyérfélékkel együtt Mózes beletette Áronnak és a fiainak a tenyerébe, aztán meglengették a felajánlást Jehova előtt. Végül Mózes a meglengetett dolgokat elfüstölögtette az oltáron, az égő felajánlás tetején (2Mó 29:19–25; 3Mó 8:22–28; lásd: BEIKTATÁS; FELKENT, FELKENETÉS; PAP).

Mások is megtöltötték hatalommal a papjaik kezét. A bálványimádó Mika először az egyik fiának, majd egy hűtlen lévitának adott hatalmat arra, hogy pap legyen az ’isteneknek szentelt házában’ (Bí 17:5, 12). Később Jeroboám király papokat iktatott be a köznépből, amikor bevezette a borjúimádatot Izraelben. Az ároni papok és a léviták hűségesek maradtak Jehova imádatához – melynek központja Jeruzsálemben volt –, és nyilván ezért űzték ki őket a tíztörzs-királyságból (1Ki 12:31; 13:33; 2Kr 13:9).