2. Az a szakavatott mesterember, aki a Salamon templomában lévő felszerelések nagy részét készítette. Apja tíruszi volt, anyja viszont „egy Naftali törzséből származó” (1Ki 7:13, 14), „Dán leszármazottjai közül való” özvegyasszony volt (2Kr 2:13, 14). Ez a látszólagos ellentmondás Hírám anyjával kapcsolatban tisztázódik, ha azt vesszük figyelembe – ahogyan néhány tudós is teszi –, hogy Dán törzsében született, a Naftali törzséből származó első férje halálával lett özvegy, és azután ment egy tíruszi férfihoz feleségül.

Hírám, Tírusz királya (az 1-es számmal jelzett), elküldte ezt a Hírámot, hogy felvigyázóként szolgáljon Salamon különleges építkezésén, mivel szakképzett és tapasztalt volt az arannyal, ezüsttel, rézzel, vassal, kővel és fával kapcsolatos munkákban. Hírám továbbá rendkívül ügyes volt az anyagok festésében, a vésésben, és abban, hogy mindenfélét tervezzen. Kétségtelen, hogy korának iparművészete terén a gyakorlati képzést gyermekkorától fogva részben a tíruszi apjától kapta, aki maga is kiváló rézműves volt (1Ki 7:13–45; 2Kr 2:13, 14; 4:11–16).

Tírusz királya minden bizonnyal erre az emberre utal a Hírám-Abi névvel, amely úgy tűnik, egy megjelölés volt, és szó szerint azt jelenti, hogy ’Hírám, az atyám’ (2Kr 2:13). Ezzel a király nem azt akarta mondani, hogy Hírám igaziból az apja volt, hanem talán azt, hogy ő volt a király ’tanácsadója’ vagy ’mestermunkása’. Hasonló kifejezés a Hírám-Abiv (szó szerint: ’Hírám, az atyja’) is, mely úgy látszik, azt jelenti, hogy ’Hírám az ő (azaz a király) mestermunkása’ (2Kr 4:16).

(Hírám, az atyám):

Egy megjelölés, amelyet arra a ’mesteremberre’ használtak, akit Tírusz királya elküldött, hogy készítse el Salamon templomának a felszereléseit. A Hírám-Abi név kétségkívül arra utalt, hogy Hírám abban az értelemben volt ’atya’, hogy mestermunkás volt (2Kr 2:13; lásd: HÍRÁM 2.).