KÁNYA
Barna kánya. A mózesi törvény tiltotta a megevését
1. (héb.: ʼaj·jáʹ, ’barna kánya’; dá·ʼáʹ, ’vörös kánya’): A kánya részben ragadozó, részben dögevő madár. A Palesztinában elterjedt barna kányát és vörös kányát a Törvény a tisztátalan állatok közé sorolta (3Mó 11:13, 14; 5Mó 14:12, 13). A Mózes ötödik könyvében olvasható felsorolásban a rá·ʼáʹ szó szerepel, nem pedig a dá·ʼáʹ, amely a Mózes harmadik könyvében található. Úgy vélik, ez amiatt van, hogy az írnok felcserélte az egymáshoz nagyon hasonló héber betűket, a „d” (ד) helyett „r”-t (ר) írt.
Vannak, akik szerint a héber ʼaj·jáʹ a barna kánya (madártani besorolása alapján a fajneve: Milvus migrans) vijjogását érzékelteti.
Nem tudják pontosan, hogy a héber dá·ʼáʹ szó eredetileg mit jelentett, de feltételezik, hogy a jelentése ’suhan, illetve lecsap’, mint például a „szellem szárnyain suhant [a héb. dá·ʼáʹ szóból]” kijelentésben (Zs 18:10), és azokban az utalásokban, amelyekben arról olvasunk, hogy a sas „lecsap” (5Mó 28:49; Jr 48:40; 49:22). A héber elnevezés tehát egy ragadozó madarat jelöl, Koehler és Baumgartner pedig a vörös kányával (Milvus milvus) azonosítja (KBL. 198. o.).
Jób a barna kánya rendkívül éles látását hozza fel példaként, amikor arról beszél, hogy az embert a találékonysága és a gazdagság utáni vágya olyan föld alatti ösvényekre vezette, amelyeket még ez a messze látó ragadozó madár sem lát (Jób 28:7).
A legtöbb barna kánya átvonul Palesztina fölött, hogy Afrikában teleljen, ám egyre nagyobb számban telelnek Izraelben is. Magas fák villás ágai közé építik a fészküket, és a tojások lerakása előtt élelmet halmoznak fel a fészekben. A vörös kánya, amely télen ritka látogató Palesztinában, egy rozsdavörös madár fekete csíkokkal, a feje pedig szürkésfehér.
2. (héb.: daj·jáʹ, vsz. a kánya egyik fajtája): A héber daj·jáʹ szó megtalálható a tisztátalan madarak felsorolásában, az 5Mózes 14:13-ban, ugyanakkor a párhuzamos beszámolóban, a 3Mózes 11:14-ben nem. Négy héber kézirat, valamint a szamaritánus Pentateuchus és a görög Septuaginta kihagyja a daj·jáʹ szót az 5Mózes 14:13-ban. Néhány tudós úgy vélekedik, hogy ez a szó eredetileg egy írnok bejegyzése volt a lapszélen, majd idővel bekerült magába a szövegbe. A szó többes számú alakja (daj·jóthʹ) azonban megtalálható az Ézsaiás 34:15-ben, és az Edom romjaihoz gyűlő madarakat jelöli.
Nem tudni pontosan, milyen madárról van szó. Úgy gondolják, hogy a héber elnevezés a ’lecsap’ vagy a ’suhan’ jelentésű igéből ered. A „kánya” megfelelő fordítás, mivel számos ragadozó madarat neveznek így, igaz, főként a vörös kányát (Milvus milvus). Napjainkban a legtöbb tudós a héber daj·jáʹ szó alatt a kányát érti. Ennek a madárnak több fajtája is él Palesztinában.