ÁB

A zsidók szent naptárjában az 5. holdhónapnak, a mezőgazdasági naptárban a 11. hónapnak a száműzetés utáni neve. Részben júliusnak és részben augusztusnak felel meg.

Az áb név jelentése bizonytalan. A Bibliában nem név szerint van megemlítve, hanem csak úgy, hogy „ötödik hónap”. Az áb név a Misnában (Taanith 4:6) és más, száműzetés utáni zsidó írásokban szerepel.

Áb havában nyári hőség volt. Ekkor kezdődött Izraelben a szőlőszüret. (Lásd: NAPTÁR.)

Áron áb 1-jén halt meg a Hór hegyén (4Mó 33:38). A 2Királyok 25:8 szerint ennek a hónapnak a hetedik napján történt, hogy a babiloni király szolgája, Nebuzáradán „eljött Jeruzsálemhez”. A Jeremiás 52:12 viszont azt írja, hogy ennek a hónapnak a tizedik napján történt, hogy Nebuzáradán „bejött Jeruzsálembe”. A Soncino Books of the Bible ehhez kapcsolódóan megjegyzi: „Valószínű, hogy a három nap azt jelzi, hogy mennyi idő telt el aközött, hogy Nebuzáradán megjelent a színen, és aközött, hogy megkezdődött a hadművelet” (A. Cohen szerk.; London, 1949). Ezért úgy tűnik, hogy Nebuzáradán a hetedik napon érkezett Jeruzsálemhez, a város falain kívül lévő táborából tartott szemlét, innen adott utasításokat a város erődítményeinek lerombolására, illetve a kincseinek elrablására, végül pedig a hónap tizedik napján lépett be a városba és annak szent templomába. Josephus szerint (A zsidó háború. VI. könyv, IV. fej., 6., 9. bek.) a rómaiak az ötödik hónap tizedik napján felégették Heródes templomát (i. sz. 70-ben), és azt írja, hogy pontosan ugyanezen a napon égették fel a babilóniaiak is az első templomot.

Az ezt követő 70 éves babiloni száműzetés alatt ebben az ötödik hónapban a zsidók böjtöltek és jajveszékeltek, hogy megemlékezzenek a jeruzsálemi templom pusztulásáról (Za 7:3, 5; 8:19). Az is áb havában történt, hogy Ezsdrás visszatért a helyreállított Jeruzsálembe, hogy Jehova Törvényére oktassa a zsidókat (Ezs 7:8, 9, 25).