Isten ítélete a „törvénytelenség embere” ellen
„Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt kivágnak és tűzbe vetnek” (MÁTÉ 7:19).
1., 2. Mi a törvénytelenség embere és hogyan alakult ki?
AMIKOR Isten arra ihlette Pál apostolt, hogy megjövendölje „a törvénytelenség emberé”-nek eljövetelét, az apostol azt mondta, hogy már az ő idejében kezdett megjelenni. Ahogyan az előző cikkben kifejtettük, Pál olyan egyének egy osztályáról beszélt, akik elől járnak majd az igaz keresztényiségtől való elszakadásban, a hittagadásban. Ez az igazságtól való elszakadás az első század végén, különösen az utolsó apostolok halála után kezdődött. A törvénytelen osztály olyan tanokat és szokásokat vezetett be, amelyek Isten Szavával ellentétesek voltak (2Thessalonika 2:3, 7; Cselekedetek 20:29, 30; 2Timótheus 3:16, 17; 4:3, 4).
2 Ez a törvénytelen osztály idővel a kereszténység papságává fejlődött. Hatalmát a római császár, Konstantin is megerősítette a negyedik században, amikor a hitehagyott egyházak frigyre léptek a pogány állammal. A kereszténység továbbra is sok-sok szektára szakadt, a papság pedig azután is a laikus réteg fölé, sőt gyakran a világi uralkodók fölé helyezte magát (2Thessalonika 2:4).
3. Mi lesz a törvénytelenség emberének sorsa?
3 De vajon mi lesz a törvénytelenség emberének a sorsa? Pál megjövendölte: „Akkor fog megjelenni a törvénnyel szembehelyezkedő, akit az Úr Jézus . . . eltávolít és megsemmisít jelenlétének megnyilvánulásakor” (2Thessalonika 2:8). Ez azt jelenti, hogy sor kerül a papság megsemmisítésére, amikor Isten véget vet Sátán egész rendszerének. Isten az ő égi Királyát, Krisztus Jézust használja fel az ítéletet végrehajtó angyali seregek vezetésére (2Thessalonika 1:6–9; Jelenések 19:11–21). Ez a sors vár a papságra is, mivel gyalázatot hozott Istenre és Krisztusra és emberek millióit térítette el az igaz imádattól.
4. Milyen alapelv alapján kerül a törvénytelenség embere ítélet alá?
4 Jézus állította fel azt az alapelvet, amelynek alapján megítéli a törvénytelenség emberét: „Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, belülről azonban ragadozó farkasok. A gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon szednek-e tövisbokorról szőlőt, vagy bogáncsról fügét? Eképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem, de minden romlott fa értéktelen gyümölcsöt terem; jó fa nem teremhet értéktelen gyümölcsöt, sem romlott fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt kivágnak és tűzbe vetnek . . . Nem mindenki megy be az egek királyságába, aki azt mondja nekem: ’Uram! Uram!’ Hanem az megy be, aki cselekszi égi Atyám akaratát” (Máté 7:15–21; lásd még: Titus 1:16; 1János 2:17).
Keresztény jó gyümölcsök
5. Mi a keresztény jó gyümölcsök alapja és mi az egyik alapvető parancsolat?
5 A keresztény jó gyümölcsök megtermésének alapja az 1János 5:3-ban figyelhető meg, ahol ezt olvassuk: „Az jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsolatait.” Az egyik alapvető parancsolat pedig ez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22:39). Isten igazi szolgáinak tehát szeretniük kell felebarátaikat tekintet nélkül azok fajára vagy nemzetiségére (Máté 5:43–48; Róma 12:17–21).
6. Különösképpen kik iránt kell a keresztény szeretetnek megnyilvánulnia?
6 Isten szolgáinak különösen azokat kell szeretniük, akik szellemi testvéreik. „Ha valaki azt állítja: ’Szeretem Istent’, és mégis gyűlöli a testvérét, az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, az nem szeretheti Istent, akit nem lát. És ez a parancsolatunk van tőle, hogy aki szereti Istent, az szeresse a testvérét is!” (1János 4:20, 21). Ez a szeretet, mondta Jézus, ismertető jele lesz az igaz keresztényeknek: „Abból tudja meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35; lásd még: Róma 14:19; Galata 6:10; 1János 3:10–12).
7. Mi köti egybe az egész világon élő keresztényeket?
7 A testvéri szeretet az a „ragasztóanyag”, amely egységbe köti Isten szolgáit. „Öltsétek fel a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:14). Az igaz keresztényeknek pedig egységben kell lenniük az egész világon élő testvéreikkel, mert Isten Szava megparancsolja: „Mindannyian egybehangzóan beszéljetek . . . Ne legyenek nézeteltérések köztetek . . . Megfelelően egységesek legyetek ugyanabban az értelemben és ugyanabban a gondolatmenetben” (1Korinthus 1:10). Ennek a szeretetnek és egységnek világméretű szinten való fenntartása céljából Isten szolgáinak semlegesnek kell maradniuk e világ politikai ügyeiben. Jézus ezt mondta: „Ők nem része a világnak, miként én sem vagyok része a világnak” (János 17:16).
8. Hogyan mutatta meg Jézus, mit kell tenniük a keresztényeknek?
8 Jézus megmutatta, mi mindenre gondolt, amikor Péter kardot fogott és levágta egy embernek a fülét azok közül, akik Jézus elfogatására jöttek. Jézus talán arra buzdított, hogy ilyen erőszakot kell alkalmazni az ő ellenségei ellen az Isten Fia védelmében? Nem, hanem azt mondta Péternek: „Tedd vissza kardodat a helyére!” (Máté 26:52). Az igaz keresztények tehát nem vesznek részt a nemzetek háborúiban vagy bármilyen emberi vér kiontásában még akkor sem, ha vértanúhalált kell elszenvedniük a semleges álláspontjuk miatt, ahogyan sokan közülük megtették az évszázadok során, sőt napjainkban is. Tudják, hogy csak a Krisztus vezetése alatti Isten Királysága fogja megszüntetni a háborút és a vérontást mindörökre (Zsoltárok 46:9 [46:10, Károli]; Máté 6:9, 10; 2Péter 3:11–13).
9. a) Mit mond el nekünk a történelem az első keresztényekről? b) Milyen ellentétben áll ez a kereszténység vallásaival?
9 A történelem igazolja, hogy az első századi keresztények nem voltak hajlandók emberi vért ontani. Angliában egy néhai teológiai professzor, Péter De Rosa írja: „A vérontás súlyos bűn volt. Ezért voltak a keresztények ellene a gladiátori küzdelemnek . . . Bár a háború és az erőszak alkalmazása szükséges volt Róma védelméhez, a keresztények képtelennek érezték magukat arra, hogy részt vegyenek benne . . . A keresztények, Jézushoz hasonlóan, a béke követeinek érezték magukat; semmilyen körülmények között nem lehettek a halál ügynökei.” Másrészt, a kereszténység széthúzó vallásai megszegték a szeretet parancsát és óriási mennyiségű vért ontottak. Nem békekövetek voltak, hanem a halál ügynökei.
A vérbűnnel terhelt Nagy-Babilon
10. Mi a Nagy-Babilon és miért hívják így?
10 Sátán „e világ uralkodója”, „a dolgok e rendszerének istene” (János 12:31; 2Korinthus 4:4). Az egész világra kiterjedő hamis vallásrendszer Sátán világának része, amelyet évszázadok alatt épített ki, beleértve a kereszténységet és annak papságát is. A Biblia ezt a világraszóló hamis vallásrendszert így hívja: „Nagy-Babilon, a [szellemi] szajhák és a föld utálatosságainak anyja” (Jelenések 17:5). A mai hamis vallások gyökerei az ókori Babilon városába nyúlnak vissza, amely város át volt itatva hamis vallással, valamint Istent gyalázó tanokkal és szokásokkal. Ezért hívják az ősi Babilon ellenképét Nagy-Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának.
11. Mit mond a Biblia Nagy-Babilonról, és miért?
11 A vallásos Babilon tekintetében Isten Szava ezt mondja: „Őbenne találták meg a prófétáknak, a szenteknek és mindazoknak vérét, akiket lemészároltak a földön” (Jelenések 18:24). Mennyiben felelősek e világ vallásai mindezeknek a lemészároltaknak a véréért? Annyiban, hogy mindezek a vallások — a kereszténység egyházai és a nem-keresztény vallások is — támogatták, elnézték sőt néha még vezették is a nemzetek háborúit; üldözték és megölték az istenfélő embereket, akik nem értettek velük egyet.
Istent gyalázó bűnlista
12. Miért érdemel a kereszténység papsága nagyobb szemrehányást, mint a többi vallási vezető?
12 A kereszténység papsága minden más vallási vezetőnél jobban vádolható vérontással. Vajon miért? Azért, mert nemcsak Isten nevét vették fel, de Jézus nevét is. Ezzel kötelezték magukat arra, hogy Jézus tanítását követik (János 15:10–14). Mégsem követték az ilyen tanításokat, és ezzel nagy gyalázatot hoztak mind Istenre, mind Krisztusra. A papság felelőssége a vérontás tekintetében egyrészt közvetlen felelősség a keresztes háborúkban, egyéb vallásháborúkban, az inkvizíciókban és az üldözésekben, másrészt közvetett felelősség abban, hogy eltűrte azokat a háborúkat, amelyekben az egyháztagok legyilkolták más országbeli hívőtársaikat.
13. Miben felelős a papság a XI-től a XIII. századig?
13 Például a XI-től a XIII. századig a kereszténység bevezette a keresztes hadjáratokat. Ezek borzalmas vérontással és fosztogatással jártak Isten és Krisztus nevében. Százezreket gyilkoltak meg. A keresztes háborúk magukban foglalták sokezer gyermek esztelen lemészárlását is, akiket rávettek arra, hogy részt vegyenek a gyermekek keresztes hadjáratában az 1212-es évben.
14., 15. Hogyan kommentálja egy katolikus író azt, amit a katolikus egyház a XIII. században bevezetett?
14 A XIII. században a Római Katolikus Egyház hivatalosan szentesített egy Istent gyalázó borzalmat — az inkvizíciót! Ez Európában kezdődött és elterjedt Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, és több mint hat évszázadon át tartott. A pápaság által kezdeményezett és támogatott intézmény kísérlet volt arra, hogy megkínozzon és megsemmisítsen mindenkit, aki nem hajlandó egyetérteni az egyházzal. Míg az egyház korábban csak a nem-katolikusokat üldözte, az inkvizícó sokkal tágabb keretek között működött.
15 Peter De Rosa, aki azt állítja, hogy ő „hazafias katolikus”, a következőket írja nemrég megjelent könyvében, amelynek a címe: Vicars of Christ — The Dark Side of the Papacy: „Az egyház felelős a zsidók üldözéséért, az inkvizícióért, az eretnekek ezreinek lemészárlásáért, a bírói eljárások során alkalmazott kínvallatás újbóli bevezetésért Európában . . . pápák császárokat ültettek trónra és fosztottak meg trónjuktól, megkövetelték tőlük, hogy a keresztény vallást rákényszerítsék alattvalóikra kínzás és halálos fenyegetés által . . . Az evangéliumi üzenet ára szörnyűséges volt.” Sok legyilkolt egyén egyetlen „bűne” az volt, hogy Bibliát tartott magánál.
16., 17. Milyen magyarázatot kapunk az inkvizícióról?
16 A XIII. század elején uralkodó III. Ince pápáról De Rosa kijelenti: „Az volt a vélemény, hogy [a harmadik századi] Diocletianus [római] császár utolsó és legkegyetlenebb üldözése alatt mintegy kétezer keresztény pusztult el világszerte. Ince pápa keresztes hadjárata első kegyetlen háborús eseményében [a franciaországi „eretnekek” ellen] tízszer annyi embert mészároltak le . . . Megdöbbentő dolog rájönni arra, hogy egy pápa, egyetlen csapásra, több keresztényt ölt meg, mint Diocletianus . . . [Incének] nyilván nem voltak aggályai az iránt, hogy olyasmiket kövessen el Krisztus nevében, amiket Krisztus kifejezetten ellenzett.”
17 De Rosa megjegyzi: „a pápa nevében [az inkvizítorok] felelősek azért, hogy fajunk történelme során az emberi jóízlés elleni legkegyetlenebb és legtartósabb támadást elkövethették”. A domonkosrendi spanyol inkvizítor, Torquemada esetéről a szerző ezt mondja: „Az 1483-ban történt kinevezésétől kezdve tizenöt éven át zsarnoki módon uralkodott. Áldozatainak számát 114 000-re becsülik és ebből 10 220-at máglyán égettek el.”
18. Hogyan jellemzi egy szerző az inkvizíciót, és milyen okot nevez meg, amiért az inkvizíció több mint hat évszázadon át fennmaradhatott?
18 Ez a szerző így következtet: „Az inkvizíció története bármely szervezetre kellemetlen fényt vetne, a katolikus egyházra nézve pedig egyenesen lesújtó . . . A történelem azt mutatja, hogy több mint hat évszázadon át, percnyi szünet nélkül, a pápaság a legelemibb igazság esküdt ellenségének bizonyult. A tizenharmadik századtól uralkodó nyolcvan pápa közül egyetlen egy sem emelt szót az inkvizíció teológiája és intézménye ellen. Ellenkezőleg, egyik a másik után adta hozzá a saját kegyetlen vonását ennek a halálos gépezetnek a működéséhez. Rejtély, hogyan tudták a pápák ezt a gyakorlati eretnekséget oly soká folytatni nemzedékről nemzedékre. Hogyan tagadhatták meg minden lényeges dologban Jézus Evangéliumát?” Majd így válaszol: „A pápák inkább megtagadták az Evangéliumot, semhogy ellent mondjanak egy ’tévedhetetlen’ elődjüknek, mert az magát a pápaságot ásta volna alá.”
19. Milyen egyéb törvénytelen tevékenységet tűrt meg a papságnak csaknem minden tagja?
19 Éppoly törvénytelen volt az a szerep is, amit a papság a rabszolgaság intézményesítésében betöltött. A kereszténység nemzetei sokezer afrikait raboltak el és szállítottak el szülőföldjéről, s évszázadokon át durván bántalmazták őket testileg és szellemileg mint rabszolgákat. A papi osztály viszonylag kevés tagja lépett fel tevékenyen ez ellen. Némelyek még azt is állították, hogy ez Isten akarata volt. (Lásd Máté 7:12.)
Vérbűn a XX. században
20. Hogyan érte el csúcspontját ebben a században a törvénytelenség emberének vérbűne?
20 A törvénytelenség emberének vérbűne ebben a században érte el csúcspontját. A papság támogatta azokat a háborúkat, amelyek tízmilliók életét oltották ki, s amelyek az egész történelem legnagyobb háborúi voltak. Két világháborúban támogatták mindkét oldalt, ahol egyazon valláshoz tartozó „testvérek” gyilkolták egymást. A második világháborúban például francia és amerikai katolikusok gyilkoltak német és olasz katolikusokat, brit és amerikai protestánsok gyilkolták a német protestánsokat. Előfordult, hogy nemcsak ugyanazon valláshoz tartozókat öltek meg, hanem ugyanazon nemzetiségből valókat. A két világháború a kereszténység szívében tört ki, és nem lett volna lehetséges, ha a papság engedelmeskedik a szeretet parancsának és a követőit is arra tanítja.
21. Mit mondanak világi forrásművek a vallás részvételéről a háborúkban?
21 A The New York Times megerősítette: „A múltban a helyi katolikus hierarchia csaknem minden esetben támogatta saját nemzetének háborúit, megáldotta a hadseregeket és a győzelemért imádkozott, míg a másik oldalon a püspökök egy másik csoportja éppen az ellenkező kimenetelért imádkozott . . . A keresztény szellem és a háborús magatartás közötti ellentét . . . kezd egyre világosabbá lenni sokak előtt, ahogy a fegyverek egyre kegyetlenebbé lesznek.” Az U.S. News & World Report című újság megjegyezte: „A kereszténység jó hírnevének sokat ártott a világban az a gyakoriság, amellyel az úgynevezett keresztény nemzetek az erőszakot alkalmazták.”
22. Miért felelős még a papság a mi időnkben?
22 Jóllehet ma nem létezik hivatalos inkvizíció, a papság felhasználta az állam fegyverét arra, hogy üldözze a „prófétákat” és a „szenteket”, akik mások, mint ők. Nyomást gyakorolt a politikai vezetőkre, hogy ’a törvény leple alatt gonosz terveket agyaljanak ki’. Századunkban ily módon idézték elő vagy hagyták jóvá a betiltásukat, a bebörtönzésüket, a bántalmazásukat, a megkínzásukat, sőt a halálukat is istenfélő embereknek (Jelenések 17:6; Zsoltárok 94:20 The New English Bible).
Az elszámoltatás
23. Miért vonja számadásra Isten a törvénytelenség emberét?
23 Valóban, a hamis vallásban megtalálható a próféták, a szentek és mindazok vére, akiket lemészároltak a földön (Jelenések 18:24). Mivel a legnagyobb vérontás a kereszténységben tört ki, a papság bűne a legsúlyosabb. Mennyire helyénvaló tehát, hogy a Bilbia „a törvénytelenség embere” nevet adja nekik! De Isten Szava ezt is mondja: „Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! Isten nem hagyja magát kicsúfolni. Mert amit az ember elvet, azt fogja learatni is” (Galata 6:7). Isten tehát számadásra hívja majd a törvénytelen papságot.
24. Milyen világot megrázó események következnek be nemsokára?
24 Jézus ezt mondta: „Távozzatok tőlem, törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:23). És kijelentette: „Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt kivágnak és tűzbe vetnek” (Máté 7:19). A törvénytelenség emberének tüzes vége gyorsan közeledik, s az összes hamis vallásnak a vége is, amikor a politikai elemek, amelyekkel a szajha szerepét játszották, ellenük fordulnak. „Ezek meggyűlölik a szajhát, feldúlják és mezítelenné teszik és felfalják annak húsos részeit és teljesen megégetik őt tűzzel” (Jelenések 17:16). Mivel ilyen világot megrázó események következnek be nemsokára, Isten szolgáinak ismertetniük kell azokat másokkal is. A következő cikk arról szól, hogyan teszik meg ezt.
Ismétlési kérdések
◻ Mi a törvénytelenség embere és hogyan alakult ki?
◻ Milyen jó gyümölcsöket kell a keresztényeknek megteremniük?
◻ Mi a Nagy-Babilon és milyen vérbűn terheli?
◻ Milyen Istent gyalázó bűnlistát állított ki magáról a törvénytelenség embere?
◻ Hogyan vonja számadásra Isten a törvénytelenség emberét?
[Kép a 18. oldalon]
A keresztes hadjáratok borzalmas vérontást eredményeztek Isten és Krisztus nevében
[Forrásjelzés]
By courtesy of The British Library
[Kép a 19. oldalon]
A helyi katolikus hierarchia csaknem mindig mindkét oldalt támogatta a háborúban
[Forrásjelzés]
U.S. Army