Jehova nagy szellemi temploma
„Olyan főpapunk van . . ., mint a szent helynek és amaz igazi sátornak szolgája, a melyet az Úr és nem ember épített” (ZSIDÓK 8:1, 2).
1. Miről gondoskodott szeretetteljesen Isten a bűnös emberiség érdekében?
JEHOVA ISTEN az emberiség iránt érzett nagy szeretetéből kifolyólag áldozatról gondoskodott, hogy elvegye a világ bűneit (János 1:29; 3:16). Ez megkövetelte, hogy áthelyezze elsőszülött Fia életét az égből egy Mária nevű zsidó szűz méhébe. Jehova angyala világosan elmagyarázta Máriának, hogy a gyermek, amelyet fogan, „szentnek hivatik, Isten Fiának” (Lukács 1:34, 35). Józsefnek, aki eljegyezte Máriát, beszélt Jézus csoda útján történő fogantatásáról, és József megtudta, hogy Jézus „szabadítja meg az ő népét annak bűneiből” (Máté 1:20, 21).
2. Mit tett Jézus, amikor mintegy 30 éves volt, és miért?
2 Ahogy Jézus növekedett, bizonyára megértett bizonyos tényeket csoda útján történt születése imént közölt körülményeiről. Tudta, hogy égi Atyja életmentő munkában kívánja őt felhasználni a földön. Ezért mintegy 30 éves korában, felnőtt férfiként, Jézus elment Isten prófétájához, Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjen a Jordán folyóban (Márk 1:9; Lukács 3:23).
3. a) Mit értett Jézus azokon a szavakon, hogy „áldozatot és ajándékot nem akartál”? b) Milyen kiemelkedő példát állított fel Jézus mindazok számára, akik az ő tanítványaivá szeretnének válni?
3 Jézus imádkozott megkeresztelkedésekor (Lukács 3:21). Nyilvánvalóan életének ettől a pillanatától kezdve beteljesítette a Zsoltárok 40:7–9 szavait, amint azt később Pál apostol jelezte: „Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem” (Zsidók 10:5). Jézus így megmutatta, hogy tudja, Isten ’nem akarta’, hogy továbbra is állatáldozatokat ajánljanak fel a jeruzsálemi templomban. Ehelyett megértette, hogy Isten tökéletes emberi testet készített neki, Jézusnak, hogy azt ajánlja fel áldozatként. Ez szükségtelenné teszi a további állatáldozatokat. Kifejezve szívből jövő vágyát, hogy alárendelje magát Isten akaratának, Jézus így folytatta imáját: „Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat” (Zsidók 10:7). A bátor és önzetlen odaadás milyen csodálatos példáját állította fel Jézus azon a napon mindenkinek, aki később a tanítványa lett! (Márk 8:34).
4. Hogyan fejezte ki Isten a helyeslését aziránt, hogy Jézus felajánlotta magát?
4 Vajon Isten helyeslését fejezte ki Jézus keresztelkedési imája iránt? Hadd adja meg erre a választ Jézus egyik választott apostola: „És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm” (Máté 3:16, 17; Lukács 3:21, 22).
5. Mit ábrázolt a betű szerinti templomi oltár?
5 Az, hogy Isten elfogadta Jézus testének áldozatkénti felkínálását, azt jelentette, hogy szellemi értelemben a jeruzsálemi temploménál nagyobb oltár került előtérbe. A betű szerinti oltár, ahol állatokat ajánlottak fel áldozatként, előárnyékolta azt a szellemi oltárt, amely gyakorlatilag Isten „akarata”, azaz elrendezése, hogy áldozatként fogadja el Jézus emberi életét (Zsidók 10:10). Ezért írhatta Pál apostol keresztény társainak: „Van oltárunk, a melyről nincs joguk enni azoknak, a kik a sátornak [vagy a templomnál] szolgálnak” (Zsidók 13:10). Más szóval az igaz keresztények kiválóbb bűneltörlő áldozatot fordítanak a javukra; ezt a legtöbb zsidó pap elvetette.
6. a) Mi került előtérbe Jézus megkeresztelkedésekor? b) Mit jelent a Messiás, vagyis a Krisztus cím?
6 Jézus szent szellemmel történő felkenése azt jelentette, hogy Isten akkor hozta létre egész szellemi templomelrendezését, amelyben Jézus szolgál Főpapként (Cselekedetek 10:38; Zsidók 5:5). Lukács tanítvány ihletés alatt hajszálpontosan megjelölte, hogy ez a nagy jelentőségű esemény „Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében” történt (Lukács 3:1–3). Ez i. sz. 29-nek felel meg — pontosan 69 évhéttel, vagyis 483 évvel későbbi időpontnak, hogy Artaxerxes király parancsba adta Jeruzsálem falainak újjáépítését (Nehémiás 2:1, 5–8). A prófécia szerint a „Messiás-fejedelem” ebben a meghatározott évben jelenik meg (Dániel 9:25). Sok zsidó nyilvánvalóan tudatában volt ennek. Lukács arról számol be, hogy ’a nép várta’ a Messiás, vagyis a Krisztus megjelenését; ezek a címek héber és görög szavakból erednek, melyeknek ugyanaz a jelentésük: ’felkent’ (Lukács 3:15).
7. a) Mikor kente fel Isten a „Szentek szentét”, és mit jelentett ez? b) Mi történt még Jézussal a megkeresztelkedésekor?
7 Jézus megkeresztelkedésekor Isten égi lakóhelyét felkenték, azaz elválasztották mint „Szentek szentét” a nagy szellemi templomelrendezésben (Dániel 9:24). Működésbe lépett „amaz igazi sátor” vagy templom, „amelyet az Úr és nem ember épített” (Zsidók 8:2). Valamint vízzel és szent szellemmel történő megkeresztelkedése által, az ember Jézus Krisztus újraszületett Isten szellemi Fiaként. (Vö. János 3:3.) Ez azt jelentette, hogy Isten a megfelelő időben újra égi életre kelti Fiát, ahol Atyja jobbján szolgál majd Királyként és Főpapként „örökké . . . Melkisédek rendje szerint” (Zsidók 6:20; Zsoltárok 110:1, 4).
Az égi szentek szentje
8. Milyen új jellegzetességeket öltött magára ettől kezdve Isten trónja az égben?
8 Jézus megkeresztelkedésének napján Isten égi trónja új jellegzetességeket öltött magára. Egy, a világ bűneiért engesztelést szerző, tökéletes emberi áldozat beazonosítása kihangsúlyozta Isten szentségét az ember bűnösségével szemben. Isten irgalma szintén előtérbe került abban, hogy ettől kezdve készségesnek mutatkozott a megbékélésre, vagyis a kiengesztelődésre. Így Isten trónja az égben olyanná vált, mint a templom legbelső része, ahová a főpap évente egyszer lépett be, hogy jelképes módon állatvérrel szerezzen engesztelést a bűnért.
9. a) Mit ábrázolt a szenthely és a szentek szentje között levő kárpit? b) Hogyan nyert Jézus bebocsátást Isten szellemi templomának kárpitján túlra?
9 A kárpit, amely elválasztotta a szenthelyet a szentek szentjétől, Jézus hústestét ábrázolta (Zsidók 10:19, 20). Jézus teste volt az a korlát, amely visszatartotta őt, hogy belépjen Atyja jelenlétébe, amíg emberként volt a földön (1Korinthus 15:50). Jézus halálakor „a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada” (Máté 27:51). Ez drámaian jelezte, hogy a korlát, amely megakadályozta Jézus bejutását az égbe, ettől kezdve megszűnt. Három nappal később Jehova Isten kimagasló csodát tett. Feltámasztotta Jézust a halálból, de nem halandó, hús és vér emberként, hanem dicsőséges szellemteremtményként, aki „örökké megmarad” (Zsidók 7:24). Negyven nappal később Jézus felment az égbe, és belépett az igazi „Szentek szentébe”, hogy „Isten színe előtt megjelenjék érettünk” (Zsidók 9:24).
10. a) Mi történt azután, hogy Jézus bemutatta áldozatának értékét égi Atyjának? b) Mit jelentett Krisztus tanítványai számára a szent szellemmel való felkenetés?
10 Vajon elfogadta Isten Jézus kiontott vérének értékét engesztelésként a világ bűneiért? Igen, elfogadta. Ennek bizonyítéka pontosan 50 nappal Jézus feltámadása után vált nyilvánvalóvá, pünkösd ünnepnapján. Isten szent szelleme kitöltetett Jézusnak Jeruzsálemben összegyűlt 120 tanítványára (Cselekedetek 2:1, 4, 33). Főpapjukhoz, Jézus Krisztushoz hasonlóan ettől kezdve felkenettek, hogy ’szent papságként’ szolgáljanak, és ’szellemi áldozatokat’ ajánljanak fel Isten hatalmas szellemi templomelrendezése alatt (1Péter 2:5, Vida fordítás). Továbbá ezek a felkentek új nemzetet, Isten szellemi Izráelének „szent nemzetét” alkották. Ezentúl az Izráelre vonatkozó jó dolgokról szóló valamennyi prófécia — mint például az „új szövetség” ígérete a Jeremiás 31:31-ben feljegyzettek szerint —, a felkent keresztény gyülekezetre vonatkozik, „Istennek [valódi] Izráelére” (1Péter 2:9; Galátzia 6:16).
Isten szellemi templomának egyéb jellegzetességei
11., 12. a) Mit ábrázolt a papi pitvar Jézus esetében, és mit ábrázolt felkent követői esetében? b) Mit ábrázol a vízmedence, és hogyan használják fel azt?
11 Bár a szentek szentje „magát a mennyet” ábrázolta, ahol Isten trónol, Isten szellemi templomának minden más jellegzetessége a földön levő dolgokkal kapcsolatos (Zsidók 9:24). A jeruzsálemi templomban volt egy belső papi pitvar, ahol volt egy áldozati oltár és egy hatalmas vízmedence, amelyet a papok arra használtak, hogy megmosakodjanak szent szolgálatuk végzése előtt. Mit ábrázolnak ezek a dolgok Isten szellemi templomelrendezésében?
12 Jézus Krisztusnak mint Isten tökéletes emberi Fiának az esetében a belső papi pitvar az ő bűntelen állapotát ábrázolta. Jézus áldozatába vetett hitük alapján Krisztus felkent követőinek igazságosságot tulajdonítanak. Így Isten jogosan bánhat velük úgy, mintha bűntelenek lennének (Róma 5:1; 8:1, 33). Ennélfogva ez a pitvar azt az igazságosnak nyilvánított emberi állapotot is ábrázolja, amelynek a szent papság tagjai egyénenként örvendenek Isten előtt. Ugyanakkor a felkent keresztények még mindig tökéletlenek, és ki vannak téve bűnök elkövetésének. A pitvarban levő vízmedence Isten Szavát ábrázolja, amelyet a Főpap használ, hogy fokozatosan megtisztítsa a szent papságot. Mivel alárendelték magukat ennek a megtisztító folyamatnak, méltóságteljes megjelenést nyernek, amely tiszteletet szerez Istennek, és tiszta imádatához vonzza a kívülállókat (Efézus 5:25, 26; vö. Malakiás 3:1–3).
A szenthely
13., 14. a) Mit ábrázol a templom szenthelye Jézus és felkent követői esetében? b) Mit ábrázol az arany gyertyatartó?
13 A templom első része a pitvarnál kiválóbb állapotot ábrázol. A tökéletes ember, Jézus Krisztus esetében ez azt ábrázolja, hogy ő Isten szellemi Fiaként újraszületett, akit Isten arra szánt, hogy visszatérjen az égi életre. Felkent követői, miután igazságosnak nyilvánították őket Krisztus kiontott vérébe vetett hitük alapján, szintén átélik Isten szellemének ezen különleges működését (Róma 8:14–17). „Víz [ami a megkeresztelkedésüket jelenti] és szellem” által Isten szellemi fiaiként ’születnek újra’. Mint ilyeneknek, az a reménységük, hogy Isten szellemi fiaiként égi életre támadnak fel, feltéve, ha mindhalálig hűségesek maradnak (János 3:5, 7, NW; Jelenések 2:10).
14 Azokat a papokat, akik a földi templomban, a szenthelyen belül szolgáltak, nem látták a templomon kívül tartózkodó imádók. Ehhez hasonlóan a felkent keresztényeknek olyan szellemi állapot az osztályrészük, amelyben Isten imádóinak a többsége — akiknek az a reménységük, hogy örökké élnek majd egy paradicsomi földön — nem részesül, és teljes egészében nem is ért meg. A hajlék arany gyertyatartója a felkent keresztények felvilágosult állapotát ábrázolja. Isten szent szellemének a működése, mint a mécsekben az olaj, fényt derít a Bibliára. Amit a keresztények ennek eredményeként megértenek, nem tartják meg maguknak. Inkább Jézusnak engedelmeskednek, aki ezt mondta: „Ti vagytok a világ világossága . . . Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Máté 5:14, 16).
15. Mit ábrázol a szent kenyerek asztalán levő kenyér?
15 E felvilágosult állapot megőrzéséhez a felkent keresztényeknek rendszeresen táplálkozniuk kell azzal, amit a szent kenyerek asztalán levő kenyér ábrázol. Szellemi táplálékuk elsődleges forrása Isten Szava, amelyet naponta törekednek olvasni, és igyekeznek elmélkedni rajta. Jézus azt is megígérte, hogy a „kellő időszakban” táplálékról gondoskodik számukra „hű és értelmes rabszolgáján” keresztül (Máté 24:45, Vi). Ez a „rabszolga”, bármelyik konkrét időszakra vonatkoztatva, a felkent keresztények egész testületét jelenti a földön. Krisztus ezt a felkent testületet használja fel, hogy tájékoztatást adjon közre a bibliai próféciák beteljesedéséről, és hogy a jelenkorban időszerű irányítást nyújtson a bibliai alapelveknek a mindennapi életben való alkalmazására vonatkozóan. Ennélfogva a felkent keresztények hálásan élnek minden ilyen szellemi gondoskodással. Szellemi életük fenntartása nem csak attól függ, hogy ismeretet fogadnak be elméjükbe és szívükbe Istenről. Jézus ezt mondta: „Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem” (János 4:34). Ehhez hasonlóan a felkent keresztényeket is megelégedéssel tölti el, ha naponta szorgalmasan cselekszik Isten kinyilatkoztatott akaratát.
16. Mit ábrázol a füstölőoltárnál végzett szolgálat?
16 Reggel és este egy pap füstölőszert ajánlott fel Istennek a szenthelyben levő füstölőoltáron. Ezalatt a nem papi imádók a templom külső udvaraiban állva imádkoztak Istenhez (Lukács 1:8–10). A ’jó illatok’ — magyarázza a Biblia — „a szentek imádságai” (Jelenések 5:8). „Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom” — írta a zsoltáríró Dávid (Zsoltárok 141:2). A felkent keresztények is nagyra becsülik kiváltságukat, hogy Jézus Krisztuson keresztül imában közeledhetnek Jehovához. A buzgó imák, amelyek a szívből jönnek, olyanok, mint a jó illatú füstölőszer. A felkent keresztények más módokon is dicsérik Istent, felhasználva ajkukat, hogy tanítsanak másokat. A nehézségekkel szembeni kitartásuk és a próba alatti feddhetetlenségük különösképpen tetszik Istennek (1Péter 2:20, 21).
17. Mit foglalt magában annak a prófétai képnek a beteljesedése, amelyet az jelentett, amikor először ment be a főpap a szentek szentjébe az engesztelés napján?
17 Az engesztelés napján Izráelben a főpapnak be kellett mennie a szentek szentjébe, és füstölőszert kellett égetnie az izzó szenet tartalmazó aranyfüstölőn. Ezt azelőtt kellett csinálnia, mielőtt bevitte a bűnáldozatok vérét. E prófétai kép beteljesedéseként az ember Jézus megtartotta Jehova Isten iránti teljes feddhetetlenségét, mielőtt felajánlotta volna életét a bűneinkért adható egyedüli, maradandó áldozatként. Így bemutatta, hogy egy tökéletes ember képes megőrizni Isten iránti feddhetetlenségét, függetlenül attól, milyen nyomást kell elszenvednie Sátán részéről (Példabeszédek 27:11). Amikor próba alatt volt, Jézus felhasználta az imát „erős kiáltás és könyhullatás” közepette, és „meghallgattatott az ő istenfélelméért” (Zsidók 5:7). Ily módon úgy dicsőítette Jehovát, mint a világegyetem igazságos és törvényes Szuverénjét. Isten azzal jutalmazta meg Jézust, hogy halhatatlan égi életre támasztotta fel őt a halálból. Jézus ebben a magasztos helyzetében fordítja figyelmét annak másodlagos okára, hogy a földre jött, nevezetesen, hogy megbékéltesse a megbánást tanúsító bűnös embereket Istennel (Zsidók 4:14–16).
Az Isten szellemi templomának nagyobb dicsősége
18. Hogyan szerzett Jehova kiemelkedő dicsőséget szellemi templomának?
18 „Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél” — jövendölte meg Jehova (Aggeus 2:9). Jehova, azáltal hogy halhatatlan Királyként és Főpapként támasztotta fel Jézust, kiemelkedő dicsőséget szerzett szellemi templomának. Jézus most abban a helyzetben van, hogy „örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek” (Zsidók 5:9). Először a 120 tanítványa mutatta ki ezt az engedelmességet, akik i. sz. 33 pünkösdjén szent szellemet kaptak. A Jelenések könyve megjövendölte, hogy Izráel ezen szellemi fiai végül 144 000-en lesznek (Jelenések 7:4). Sokuknak haláluk után öntudatlanul kellett feküdniük az emberiség közös sírjában, várva arra az időre, amikor Jézus királyi hatalomban lesz jelen. A Dániel 4:7–14, 17–24-ben feljegyzett prófétai időszámítás 1914-re mutat, mint ami annak az ideje, hogy Jézus uralkodni kezdjen ellenségei között (Zsoltárok 110:2). Évtizedekkel előtte a felkent keresztények lelkesen vártak erre az évre. Az első világháború és az emberiséget sújtó, ahhoz kapcsolódó bajok bizonyítékát adták annak, hogy Jézust valóban trónra emelték Királyként 1914-ben (Máté 24:3, 7, 8). Röviddel ezután, mivel elérkezett az idő, „hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán”, Jézus beteljesítette azoknak a felkent követőinek tett következő ígéretét, akik már halálalvásba merültek: „ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket” (1Péter 4:17; János 14:3).
19. Hogyan nyer bebocsátást az égi szentek szentjébe a 144 000 maradéka?
19 A szent papságnak még nem pecsételték el és gyűjtötték be véglegesen égi otthonába mind a 144 000 tagját. Bizonyos maradékuk még a földön él a szenthellyel ábrázolt szellemi állapotban, és hústestük „kárpitja”, vagyis korlátja miatt el vannak különítve Isten szent jelenlététől. Amikor ezek a személyek meghalnak hűségben, azonnal halhatatlan szellemteremtményekként támadnak fel, hogy csatlakozzanak a 144 000 már égben levő tagjaihoz (1Korinthus 15:51–53).
20. Milyen létfontosságú munkát végeznek a szent papság megmaradt tagjai ebben az időben, és milyen eredményekkel?
20 Mivel ilyen sok pap szolgál a nagy Főpappal együtt az égben, Isten szellemi temploma további dicsőségben részesül. Időközben a szent papság maradék tagjai értékes munkát végeznek a földön. Prédikálásuk által Isten az ítélete kifejezésre juttatásával ’megrendít minden nemzetet’, amint azt az Aggeus 2:7-ben (NW) megjövendölték. Ugyanakkor imádók milliói — akiket „minden nemzet kívánatos dolgaiként” írnak le — Jehova templomának földi udvaraiba gyűlnek. Hogyan illenek bele ezek a személyek Isten imádati elrendezésébe, és nagy szellemi temploma milyen jövőbeni megdicsőülését várhatjuk? Ezeket a kérdéseket a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.
Ismétlő kérdések
◻ Milyen kiemelkedő példát állított Jézus i. sz. 29-ben?
◻ Milyen elrendezés lépett működésbe i. sz. 29-ben?
◻ Mit ábrázol a szenthely és a szentek szentje?
◻ Hogyan nyert dicsőséget a nagy szellemi templom?
[Kép a 17. oldalon]
Amikor i. sz. 29-ben Jézus felkenetett szent szellemmel, Isten nagy szellemi temploma működni kezdett