5. Hogyan írnád le a saját szavaiddal az elváltozást?

⁵ Az elváltozás prófétai jelentőségű esemény volt. Jézus ezt mondta: „az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival . . . Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában” (Máté 16:27, 28). Tényleg voltak olyan apostolok, akik látták Jézust eljönni az ő országában, vagyis Királyságában? A Máté 17:1–7 kijelenti: „hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. És elváltozék előttök.” Milyen drámai esemény! „Az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele.” És „fényes felhő borítá be őket”, és hallották, amint maga Isten mondja: „Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!”

7. Honnan tudjuk, hogy Péter élénken az emlékezetében tartotta az elváltozást?

⁷ Az elváltozás segített a három apostol hitének megerősítésében, akiknek vezető szerep jutott a keresztény gyülekezetben. Krisztus sugárzó arca, tündöklő ruhája, és Isten saját hangja, amely azt mondta, hogy Jézus az Ő szeretett Fia, akire az apostoloknak hallgatniuk kell — mindez rendkívül eredményesen szolgálta az elváltozás célját. Ám az apostolok senkinek sem mondhatták el ezt a látomást, amíg fel nem támadt Jézus. Péter elméjében még mintegy 32 évvel később is élénken élt ez a látomás. A látomásra és a jelentőségére utalva ezt mondta: „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának. Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm: Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen” (2Péter 1:16–18).