Jézus élete és szolgálata

A démontól megszállt fiú meggyógyítása

AZALATT, amíg Jézus Péterrel, Jakabbal, és Jánossal távol van, feltehetőleg Hermon-hegyének egyik nyúlványán, a többi tanítványnak nehézsége támad. Jézus, amint visszatér, rögtön észreveszi, hogy valami nincs rendben. A tanítványokat egy sokaság vette körül, és az írástudók vitatkoznak velük. Jézust meglátva, a sokaság nagyon megilletődik, sietve eléje fut és üdvözli. „Mit vitatkoztok velük?” — kérdezi tőlük Jézus.

A sokaságból ekkor előjött egy férfi, letérdel Jézus elé és magyarázni kezdi: „Tanító, elhoztam hozzád fiamat, akiben néma szellem van; és amikor ez megragadja, úgy leteperi a földre, hogy tajtékzik és fogát csikorgatja és elveszti erejét. És amikor szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, ők képtelenek voltak rá.”

Az írástudók láthatóan élvezik a helyzetet, hogy a tanítványok nem tudták meggyógyítani a fiút, talán még csúfolják is őket erőfeszítéseikért. Ebben a kritikus pillanatban érkezik meg Jézus. „Ó, hitetlen nemzetség — mondja —, meddig kell még veletek lennem? Meddig kell még eltűrnöm benneteket?”

Úgy tűnik, Jézus minden jelenlevőhöz intézi szavait, valójában csak az írástudóknak szánja, akik háborgatják tanítványait. Ezután Jézus ezt mondja a fiúról: „Hozzátok elém őt.” Amint a fiú Jézushoz közeledik, a megszállva tartó gonosz szellem megrázza, úgyhogy a fiú a földre esik, erősen görcsbe rándul, fetreng a földön és tajtékzik.

„Mióta van ez így vele?” — kérdezi Jézus.

„Gyermekkora óta” — válaszolja az édesapja. „Többször dobta [a démon] tűzbe is, vízbe is, hogy elpusztítsa őt.” Majd könyörögve ezt mondja: „Ha tudsz valamit tenni, könyörülj és segíts rajtunk.”

Lehet, hogy az édesapa már évek óta járt segítség után. És most, amikor Jézus tanítványai sem tudnak rajta segíteni, kétségbeesése még nagyobbá válik. Amikor Jézus látja a férfi kétségbeesett könyörgését, megszólal bátorítóan: „Azt kérded, ’Tudok-e valamit tenni?’, nos, minden lehetséges annak, aki hisz.”

„Hiszek!”, kiáltja máris az édesapa, de kérlek: „Segíts ott, ahol hiányos a hitem!”

Amikor Jézus észreveszi, hogy a sokaság összefut, megdorgálja a démont: „Te néma és süket szellem, megparancsolom neked, menj ki belőle és bele ne menj többé.” Amint a démon eltávozik, még egyszer hangos kiáltásra bírja a fiút és hevesen megrázza. A fiú eközben mozdulatlanul elterült a földön, úgyhogy többen már ezt mondják: „Meghalt.” De Jézus megfogva a fiú kezét, felsegíti őt.

Jézus tanítványai, amikor korábban kiküldettek a prédikálásra, azzal tértek vissza, hogy sikerült még az ördögöket is kiűzniük. Most, amikor bemennek a házba, ezt kérdezik bizalmasan Jézustól: „Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?”

Jézus kishitűségükre hivatkozik, és ezt válaszolja: „Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádkozással.” Ebből az látszik, hogy olyan démon kiűzése esetén, aki ennyire erős; szükség van felkészülésre. Az erős hit nem volt elég, kellett még imádkozniuk is, hogy erőt kapjanak Istentől.

Majd Jézus hozzáfűzi: „Bizony mondom nektek, ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: ’Menj innen oda’, és odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.”

Milyen erő rejlik a hitben! Néha talán olyan áthághatatlanoknak vagy mozdíthatatlanoknak látszanak az előhaladást gátló nehézségek és akadályok Jehova szolgálatában, mint egy szó szerinti hegy. Jézus mégis megmutatta, hogy ha ápoljuk szívünkben a hitet, öntözgetjük és növekedésében serkentjük, ez esetben teljesen ki tud majd bontakozni bennünk, és képesít arra, hogy még a hegymagasságú akadályokat és nehézségeket is legyőzzük. Márk 9:14–29; Máté 17:19, 20; Lukács 9:37–43.

◆ Milyen helyzet fogadja Jézust a Hermon-hegyről való visszatérésekor?

◆ Hogyan bátorította Jézus a démontól megszállt fiú édesapját?

◆ Miért nem tudták a tanítványok kiűzni a démont?

◆ Jézus érzékeltetése szerint, milyen erős tud lenni a hit?