Akik legyőzték a világot hit által

„Ez a győzelem, mely legyőzte a világot, a mi hitünk.” — 1Ján 5:4.

1, 2. a) Mi volt az állítólagos győztesek közös tapasztalata? b) Miben különbözött tőlük valaki, aki legyőzte a világot? c) Miért egyedülálló az a győzelem, melyet ő és követői arattak?

A TÖRTÉNELEM sok állítólagos győztesről számol be. De végül mindegyikük vereséget szenvedett. Egyiptom hatalmas fáraója, Babilon kérkedő Nebukadnezára, Nagy Sándor, Róma császárai, Napóleon, Hitler — az ő dicsőségük valóban mulandó volt. Mindamellett van valaki, aki az egész világot legyőzte, akinek dicsősége sohasem fog elenyészni. Nem voltak felfegyverzett harcosokból álló hordái, sem nagy hajóhada, mellyel dicsekedjen. Mégis tökéletes győzelmet aratott és örök javára szolgál azoknak, akik királyi voltát elismerik.

² Sokan megbotlottak benne, aki a hatalmas győzelmet aratta, mivel nem láttak benne többet, mint egy szerény ácsnak a fiát. Saját honfitársai megvetették. Amikor a római császári hatalom megölte, néhány követője szétszóródott. És mégis ez a férfi — Jézus Krisztus — páratlan győzelmet aratott. Kivégzése előestéjén ezt mondhatta tanítványainak: „Legyetek bátrak! Én legyőztem a világot.” (Ján 16:33; Márk 6:3; És 53:3) Sőt azt mondta, hogy ők is legyőzik majd a világot. De hogyan? Miként egyik szeretett követője később megfogalmazta: „Ez a győzelem, mely legyőzte a világot, a mi hitünk.” — 1Ján 5:4.

GYŐZELEM HIT ÁLTAL

3. Melyik ez a hit, mely győzelmet arat?

³ Miféle győzelem ez a hit általi győzelem? Nos, hittel rendelkezni azt jelenti, hogy a hívő oly tökéletesen meg van győződve a láthatatlan dolgokat vagy a jövendőbeli dolgokat illetően, hogy számára valósággá válnak. Az igaz keresztény hit — amely nagyban különbözik az érzelem vagy a babona futóhomokjára épített hiszékenységtől — Jézus Krisztusra mint biztos alapra van felépítve. Elpusztíthatatlan, miként az ,arany, ezüst és drágakövek’. (1Kor 3:11-14) Ez a hit meggyőződött az egyedüli élő Isten, Jehova létezéséről és arról, hogy igazolni fogja állását mint a világegyetem Szuverén Ura. Ez a hit annak az Istennek az ígéreteibe van horgonyozva, „aki nem hazudhat”. Feszülten tekint Jézusra mint Tökéletesítőjére, és Isten Főközvetítőjére, aki Istennek a királyságával kapcsolatos nagyszerű elhatározásait beteljesíti. — Zsid 11:1, 6; 12:2; Tit 1:2.

4. Mikor és hogyan győzhetünk hit által?

⁴ Mindaddig, amíg megingathatatlanul ragaszkodunk ehhez a hithez, mondhatjuk, hogy legyőztük a világot. Nem, nem kell Har-Magedonig várnunk, hogy ilyen győzelmet arassunk. A világ legyőzésére indulunk, amikor elfordulunk a világ útjainak követésétől, s az Úr Jézus Krisztusba vetett hitünk alapján életünket átadjuk Jehovának és vízben alámerítkezünk. Így aratunk győzelmet hit által. Ez azonban olyan győzelem, melyet meg kell őriznünk ,jóban-rosszban’ a Jehova és Fia iránt tanúsított szeretetből fakadó értékeléssel.

5. a) Hogyan lehetünk „többek mint győztesek”? b) Milyen meggyőződés képezi hitünk lényeges részét?

⁵ Minden ilyen győztes érdekében beszél Pál apostol és kijelenti: „Ki választ el minket Krisztus szeretetétől? Talán nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy kard? . . . Mindezekben a dolgokban többek vagyunk mint győztesek Őáltala, aki szeretett minket.” Azután kifejezve rendíthetetlen meggyőződésünket Jehova irántunk tanúsított elválaszthatatlan szeretetéről, mely hitünknek oly lényeges része, ezt mondja: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem a jelenlegi dolgok, sem a jövendőbeliek, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem bármi más [teremtés] nem képes elválasztani minket Isten szeretetétől, mely van Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” — Róma 8:35, 37-39, American Standard Version.

A PÉLDAMUTATÓ GYŐZTES

6. Min alapult Jézus győzelme?

⁶ Maga Jézus — amíg itt volt a földön — bemutatta, hogyan tökéletesíthetjük e győzelmet hitünk által. Ő ismerte Isten Igéjét. Gyönyörűségét találta ebben az Igében és gyakorlottá vált benne, hogy mint a „szellem kardjá”-t használja. (Ef 6:17) Sátán kísértésekor a pusztában háromszor utasította vissza az ellenkezőt ezt mondva: „Meg van írva.” Győzelme az Isten Szavához való ragaszkodásán alapult. Így kell ennek lennie a mi esetünkben is. — Máté 4:3-11.

7. Hogyan kezdte meg Jézus győztes hadjáratát?

⁷ Amint Alámerítő János munkája befejeződött, Jézus megkezdte nagyobb győzelmet arató hadjáratát. „Attól az időtől fogva kezdett Jézus prédikálni, mondva: ,Tartsatok bűnbánatot, mert elközelített a mennyek királysága.’” (Máté 4:17) Ez aztán felvillanyozó üzenet! Isten királysága valóban kézközelben volt, a felkent Jézus saját személyében. Az egész Galileán végig, Perea római tartományában és egészen Jeruzsálemig Jézus a világ legyőzőjeként és Messiásaként prédikálta az örömhírt. Ezrek hallották. Sokan követőivé lettek. De az uralkodó osztály és különösen a vallásvezérek elkeseredett ellenfelei lettek.

8. Mi mutatja, hogy Jézus sohasem ingott meg győzelmében?

⁸ Jézus nem ingott meg feddhetetlenségében, mivel tudta, hogy mindvégig győztesnek kell lennie. Mikor végül a kínoszlopon való halállal nézett szembe, és a római kormányzó kihívást intézett hozzá királyi voltával kapcsolatban, így válaszolhatott: „Te magad mondod, hogy király vagyok. Ezért születtem, és ezért jöttem a világba, hogy tanúskodjam az igazságról. Mindenki, aki az igazság oldalán áll, hallgat az én hangomra.” (Ján 18:37) Hűségesen folytatta a tanúskodást a Királyság-igazságról. Az utolsó pillanatig nem szűnt meg ismertetni Atyja nevét, és megszentelte ezt a drága nevet a Sátántól eredő minden sértéssel szemben. Ily módon mint a világ legyőzője Jézus utolsó leheletével így kiálthatott: „[Isten munkája] elvégeztetett!” — Ján 19:30; 17:6, 20.

HIT, AMELY HEGYEKET MOZDÍT EL

9. Milyen hite lehetett Jézus tanítványainak ős hogyan tapasztalhatták ezt?

⁹ Jézus ezt mondta tanítványainak: „Bizony mondom nektek, ha akkora hitetek van, mint egy mustármag, azt mondjátok majd e hegynek ,Menj innen oda’ és odamegy, és semmi nem lesz lehetetlen számotokra.” (Máté 17:20) Vajon tapasztalták ezt tanítványai? Hát persze! Különösen pedig az i. sz. 33. év Pünkösdje óta. Mert akkor — a Jézus szellemi életre való feltámadása utáni ötvenedik napon — egy csoda történt 120 tanítványa előtt, akik Jeruzsálemben egy házban voltak összegyűlve. Jehova kiárasztotta rájuk szellemét, képesítve őket, hogy sok nyelven beszéljenek „Isten fenséges dolgairól”. — Csel 2:1-11.

10, 11. a) Hogyan kezdtek Jézus tanítványai részt venni az ő győzelmében? b) Miért volt a hitük mindent legyőző hit?

¹⁰ A szellem képesítette Pétert arra is, hogy megmagyarázza Isten Igéjéből, mit jelentett mindez. Jézus győzelme jutalmat nyert, amennyiben felmagasztaltatott Isten jobbjára a mennyben. Most az ő kiváltságuk volt, hogy az ő győzelmében részesüljenek. Ezt úgy kezdték el, hogy alapos tanúbizonyságot tettek az összegyűlt, soknemzetiségű tömeg előtt, figyelmeztetve őket arra, hogy bánják meg bűneiket, merítkezzenek alá és ragadják meg a nagyszerű Királyság-ígéreteket, melyeket Isten Igéje révén nyújtanak nekik. „Azon a napon körülbelül háromezer lélek adatott hozzájuk”, és ezek hitét továbbra is erősítették naponkénti tanítással, melyről a templom tágas területén, valamint magánotthonokban gondoskodtak. — Csel 2:14-47.

¹¹ Vajon tetszett a vallásvezéreknek a hit ily módon történő kinyilvánítása? Ellenkezőleg! Letartóztatták Pétert és Jánost és azt követelték, hogy hagyják abba a Jézus nevében folytatott prédikálást és tanítást. Azoknak az apostoloknak a hittel telt válasza így hangzott: „Igazságos-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk mint Istenre, bíráljátok el ti magatok. De ami minket illet, mi nem hagyhatjuk abba, hogy beszéljünk azokról a dolgokról, melyeket láttunk és hallottunk.” Nem engedték meg, hogy bármi is útjába álljon mindent legyőző hitüknek. Amikor szabadon bocsátották őket, nagy erővel folytatták a tanúskodást! — Csel 4:18-21, 33.

12. a) Milyen angyali közbelépés segítette a tanítványok győzelmét? b) Mitől függött, hogy továbbra is rendelkeznek-e szent szellemmel?

¹² Féltékenységgel telve a főpap és szolgái most az összes apostolokat börtönbe vetették. Ez Isten részéről már közbelépést kívánt meg. Az éjszaka folyamán Jehova angyala kihozta őket ismét, és megparancsolta nekik, hogy ,továbbra is mondják el az embereknek az élet beszédeit’. Amikor hajnalodott, ők ismét a templom területén tanítottak! Megint csak letartóztatták őket és a Szanhedrin termébe vitték, ahol a főpap kijelentette: „Mi határozottan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok tovább a [Jézus] név alapján, és íme! mégis megtöltöttétek Jeruzsálemet tanításotokkal.” Bátorság csengett ki az apostolok válaszából: „Mint uralkodónak inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mintsem embereknek. . . . Mi tanúi vagyunk ezeknek a dolgoknak, minként a szent szellem is, melyet Isten azoknak adott, akik neki mint uralkodónak engedelmeskednek.” (Csel 5:17-32) Igen, az hogy rendelkeznek-e szent szellemmel, attól függött, hogy buzgón folytatják-e a tanúskodást Jehova szuverenitásával kapcsolatban!

13. Hogyan volt az első keresztényeknek győzedelmes hitük azokban a napokban?

¹³ Azok a vallásvezérek el akarták pusztítani az apostolokat, de a szent szellem Adományozója másként vezette az események menetét. A tiszteletben álló Törvény-tanító, Gamáliel ezeket a szavakat mondta felszólalásában: „Ne avatkozzatok ezeknek az embereknek a dolgába, hanem hagyjátok őket békében; (mert ha ez a terv vagy munka emberektől van, megbukik; de ha Istentől van, nem fogjátok tudni megbuktatni őket) máskülönben talán a valóságban még Isten ellen harcolóknak is találtattok.” Így csak megkorbácsolták az apostolokat, s megparancsolták nekik, hogy hagyják abba a prédikálást, és elengedték őket. Sikeres volt-e a győzedelmes hit? Minden bizonnyal, mert a beszámoló így folytatódik: „És mindennap a templomban és házról házra folytatták, anélkül, hogy abbahagyták volna a tanítást és hirdették a jó hírt a Krisztusról, Jézusról.” — Csel 5:33-42.

FOLYTATÓLAGOS GYŐZELEM HIT ÁLTAL

14. Hogyan teljesedett be az üldözés ellenére Jézusnak a Cselekedetek 1:8-ban mondott jövendölése?

¹⁴ Azt az alapos tanúskodást nem lehetett abbahagyni. Olyan mértékben kellett folytatni, ahogyan maga Jézus megjövendölte — „Jeruzsálemben és egész Júdeában és Szamáriában és a föld legtávolabbi részéig”. (Csel 1:8) Az üldözés csak arra szolgált, hogy a tanúskodás terjedjen, mert „azok, akiket szétszórtak, átmentek az országon, az ige jó hírét hirdetve”. (Csel 8:1, 4) Nemsokára az üldöző Saulból Pál apostol lett, és az első pogányok megkapták a szent szellem ajándékát. A jó hír futótűzként terjedt el egyre több területen. Mikor Pál és társai európai földre léptek, az ellenállók így kiáltottak fel: „Ezek a férfiak, akik felforgatták a lakott földet, itt is megjelentek.” (Csel 17:6) Így, miután körülbelül 30 év telt el a Királyság melletti tanúskodással, a jó hírt „prédikálták az egész teremtésben az ég alatt”. — Kol 1:23.

15. Milyen segítséget és buzdítást kaptak azok, akik ingadozni kezdtek a hitükben?

¹⁵ Mégis, ahogy a dolgok zsidó rendszerének vége közeledett, úgy látszik néhányan kezdtek elfáradni azok közül a keresztények közül. Felhagytak a szellemi védekezéssel és ingadozni kezdtek hit általi győzelmükben. De nem voltak segítség nélkül. Hűséges vének a keresztény gyülekezetben megadták nekik a szükséges buzdítást. Egyikük, Pál apostol állandóan buzdította őket, hogy tartsanak ki a hitben. Bátorította őket, hogy keresztény hitük a „lélek biztos és szilárd horgonya” legyen. (Zsid 6:19) Kijelentette: „Mi nem olyanok vagyunk, akik meghátrálnak a pusztulásra, hanem akiknek van hitük a lélek életben tartására.” (Zsid 10:39) Minden áron tökéletesíteniük kell keresztény győzelmüket! Akik szilárdan ragaszkodtak hitükhöz, életben maradtak, amikor a „dolgok” zsidó „rendszere” i. sz. 70-ben elpusztult.

TOVÁBBI HITPRÓBÁK

16. a) Mennyi ideig tartott ki János apostol a győzelemben hit által? b) Mire figyelmeztetett?

¹⁶ A hűséges keresztényekre azonban további hitpróbák vártak. János, aki Jézus Krisztust mint apostol több mint 68 éven át szolgálta, beszél ezekről. Két levelében János figyelmeztet az „antikrisztus”-sal kapcsolatban, aki az „utolsó órában” jelenik meg, és úgy azonosítja őt, mint „aki megtagadja az Atyát és a Fiút”. Aztán János összeköti ezt az „antikrisztust” a „sok hamis prófétával, [akik] kimentek a világba”. (1Ján 2:18, 22; 4:1-3) Az az antikrisztus kétségkívül vitatta a „jó hír” sürgős voltát és megpróbálta a keresztényeket a világ anyagias, gyönyörhajhászó útjaira irányítani.

17. Hogyan és miért kell a keresztényeknek kitartaniuk a győzelmükben?

¹⁷ A feddhetetlenségüket megőrző keresztények „legyőzték a gonoszt”, de most a késői időpontban, hitük még egy másik irányból is veszélyeztetve volt. Az apostol egyszerű kifejezésekkel írt nekik: „Ne szeressétek sem a világot, sem a világban levő dolgokat. Ha bárki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete; mert minden a világban — a test kívánsága, és a szemek kívánsága és az élet anyagi javainak feltűnő fitogtatása — nem az Atyától származik, hanem a világtól. Ezenfelül a világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Atya akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1Ján 2:13, 15-17) Valójában sosem volt Isten akarata a keresztényekre vonatkozóan az, hogy belekeveredjenek Sátán világa erkölcstelen, anyagias eljárásaiba. Inkább az, hogy tartsanak ki és győzedelmeskedjenek hit által.

18. Hogyan fejezhetjük be győzelmünket hit által?

¹⁸ Ugyanebben a levélben János leírja a köteléket, mely az összes keresztényeket az egész világon megoszthatatlan egységbe kapcsolja össze, ezt mondva: „Bárki, aki megvallja, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, Isten az ilyennel egységben marad, és ő egységben marad Istennel. És mi magunk megismertük azt a szeretetet, mellyel Isten rendelkezik a mi esetünkben, és hittünk benne. Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, egységben marad Istennel és Isten egységben marad vele.” (1Ján 4:15, 16) Mily nagy kiváltság egyesülni a világmindenség legfelsőbb Szuverén Urával Jézus Krisztus révén, akinek a vére „minden bűntől megtisztít minket”! (1Ján 1:7) Ebben van a mi győzelmünk hit által: Hogy továbbra is szeretjük Istent és Krisztust, és munkatársaik maradunk az egész világra kiterjedő aratási munkában, amely most gyorsan közeledik a befejezéséhez. — 1Kor 3:9.

19. Hogyan azonosíthatjuk a világ hit általi legyőzőit?

¹⁹ János így folytatja: „Ez jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsait.” (1Ján 5:3) Ezzel kapcsolatban Jézus ezt mondta követőinek: „Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.” (Ján 13:34) A valóságban ez lett a keresztények azonosítására szolgáló jel János napjaiban, és csodálatos módon ez az azonosító jel napjainkban is! Mert soha nem volt az emberiség történelmében a földön olyan nép, mint Jehova keresztény tanúi, akik egyesülve a szeretet kötelékében leküzdik az összes nyelvi, törzsi és faji korlátokat.

20. E világ végén hogyan mutatkozhatsz a világ legyőzőjének?

²⁰ Itt van azután a Jézus jövendölésében kiadott parancs is, hogy a dolgok e rendszere végén „a királyság jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek; és akkor jön el a vég”. (Máté 24:14) Ez a nagyszerű tanúskodás, mely most éri el csúcspontját az egész világra kiterjedő méretekben, arra szolgált, hogy azonosítsa azokat, akik legyőzték a világot. Istennek az összes ilyen — feddhetetlenségüket megőrző — szolgáival kapcsolatban írja az apostol: „És ez a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” Ezt a Jézusba mint Isten Fiába vetett hitet egészen a mai napig ki lehet nyilvánítani, ha cselekvően engedelmeskedünk Jézus parancsának, melyet távozásakor adott követőinek: „Menjetek el azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből való embereket.” (1Ján 5:4, 5; Máté 28:19) Vajon ezek szerint te a világ legyőzőjének mutatkozol?