-
Az „undorító dolog” nem hozza meg a békétŐrtorony – 1986 | július 1.
-
-
9 Még világosabb lesz előttünk mindez, ha megvizsgáljuk, milyen módon jegyezték fel ezt a figyelmeztetést másik két bibliai könyvben, ahol szintén előfordul. Máténál az ostromló seregeket úgy írja le a Biblia mint „pusztulást okozó undorító dolgot, amelyről Dániel próféta szólt, a szent helyen állni” (Máté 24:15). Márk elbeszélésében „az undorító dolog” ott áll, „ahol nem kellene” (Márk 13:14). Máté beszámolója azt mondja, hogy „az undorító dolog” kifejezés tulajdonképpen háromszor tűnik fel abban a könyvben: egyszer (többes számban) a Dániel 9:27-ben, ahol annak a próféciának a részét képezi, amely akkor teljesedett be, amikor i. sz. 70-ben Jeruzsálem elpusztult, majd a Dániel 11:31-ben és a Dániel 12:11-ben. E két utóbbi írásszöveg szerint az „undorító dolgot” „a kijelölt időben” vagy „a vég idején” kell a helyére állítani (Dániel 11:29; 12:9). 1914 óta „a vég idején” élünk, ezért Jézus figyelmeztetése napjainkra is vonatkozik (Máté 24:15).
-
-
Az „undorító dolog” nem hozza meg a békétŐrtorony – 1986 | július 1.
-
-
„Az undorító dolog” napjainkban
12. Mi a mai „undorító dolog”?
12 Mi hát a „pusztulást okozó undorító dolog” napjainkban? Az első században ez a kifejezés a római csapatokra vonatkozott, amelyeket azért küldtek el, hogy helyreállítsák a Pax Romana-t Jeruzsálemben. A mai időnkben azonban az első világháborúban részt vevő nemzetek kiábrándultak abból az elképzelésből, hogy a totális háború hasznos lehet a béke kierőszakolása szempontjából, és valami újat próbáltak ki: a béke megvédésére alakult nemzetközi szervezetet. Ez 1919-ben lépett életbe mint Népszövetség, és ma is létezik mint Egyesült Nemzetek. Íme, „a pusztulást okozó undorító dolog” !
13., 14. a) Milyen hízelgő kijelentéseket tett a kereszténység „az undorító dolog”-gal kapcsolatban? b) Miért volt ez bálványimádás, és hová helyezték ezzel „az undorító dolgot”?
13 Érdekes, hogy az „undorító dolog”-nak fordított héber szó Dániel jövendölésében a shiq-quts. A Bibliában ezt a szót főleg a bálványokra és a bálványimádásra alkalmazzák (1Királyok 11:5, 7). Ezt szem előtt tartva, olvassuk el, mit mondanak a Népszövetségről egyes vallási vezetők:
„Mi is lehetne az emberiség világszövetségének ez az elképzelése . . . ha nem az Isten Királysága?” „A Népszövetség az Evangéliumban gyökeredzik” (Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában). „[A Népszövetség] minden egyes tagjának céljairól és tevékenységéről elmondhatjuk, hogy Isten akaratát teljesíti, ahogyan azt Jézus Krisztus tanította” (Az Anglikán Egyház püspökei). „Az értekezlet tehát azt javasolja, hogy minden keresztény támogassa a Népszövetséget és imádkozzon érte a [földi béke] elérésének egyedül rendelkezésre álló eszközéért.” (Baptisták, Kongregacionalisták, és Presbiteriánusok Általános Testülete Nagy-Britanniában). „[A Népszövetség] az egyedüli szervezett erőfeszítés, amely abból a célból történt, hogy hatályba léptesse a Szentszék megismételt óhajait” (Bourne bíboros, westminsteri érsek).
14 Amikor a nemzetek nemcsak elvetették Isten Királyságát, de saját szervezetet hoztak létre a béke megteremtésére, az már lázadás volt. Amikor a kereszténység vallási vezetői azt a szervezetet Isten Királyságával és az Evangéliummal azonosították és azt hirdették, hogy az „az egyetlen rendelkezésre álló eszköz” a béke megteremtésére, ez már bálványimádásnak számított. Isten Királysága helyébe tették azt, vagyis „szent helyre”. Mindenképpen ott állt, „ahol nem kellett volna” (Máté 24:15; Márk 13:14). És a vallási vezetők ma is támogatják a Népszövetség utódait, az Egyesült Nemzeteket, ahelyett, hogy az embereket Isten felállított Királyságához irányítanák.
-
-
Az „undorító dolog” nem hozza meg a békétŐrtorony – 1986 | július 1.
-
-
20 A keresztények azonban nem várták meg Jeruzsálemben, hogy ezeknek szemtanúi lehessenek. Amint először megpillantották az ostromló seregeket, már tudták, hogy a várost halálos veszély fenyegeti. Hasonlóképpen, ma is megjelent már a kereszténység elpusztítására szolgáló eszköz. Ezért, amikor felismerjük, hogy a kereszténység veszélyben van, azon nyomban ’fussunk a hegyekbe’, Jehova teokratikus szervezetének menedékébe. Nincsenek olyan próféciák, amelyek alapján azt hihetnénk, hogy lesz majd egy lélegzetvételnyi idő a kereszténységet ért első támadás és annak végső pusztulása között. Valójában nem is lesz szükség ilyen fegyvernyugvásra az ellenségeskedés közben. A szelídek elég bölcsek ahhoz, hogy már most kifussanak a kereszténységből.
-