100 éve őrszolgálaton
EZZEL a számmal Az Őrtorony maga mögött hagyta kiadásának egy évszázadát. Ez alatt az évek alatt sokat változott a világ. Maga a folyóirat is változásokon ment át. Néhány fontos vonatkozásban viszont egyáltalán nem változott. Vizsgáljuk meg hát, hogyan végezte Az Őrtorony az őrszolgálatát 100 éven át.
Ez a folyóirat 1879 júliusában lépett a színre. Létrejöttének oka többek között a megváltásról folyó vita volt. Ez arra késztette Charles T. Russelt, hogy kiadja az Őr Torony folyóiratot, amelyben — mint később megírta — „a lehető legteljesebb mértékben meg kell védeni a Megváltás tantételét és a nagy Öröm Jó Hírét”.
Az „Őr Torony” név igen találó volt, mert a régmúlt időkben a toronyban figyelő őrök gyakran figyelmeztették az embereket a közelgő veszélyre. Ez szellemi téren is létfontosságú feladat, mert Isten ezt mondta Ezékiel prófétának: „Embernek fia, őrállóul tettelek meg Izrael háza számára, és hallanod kell számnak beszédét és figyelmeztetned kell őket felőlem.” (Ez 3:17) Ez a folyóirat szorgalmasan igyekezett nevéhez méltónak bizonyulni szellemi őrszolgálatával.
BIZALOM JEHOVA IRÁNT
Az Őr Torony második számában kifejeztük bizodalmunkat aziránt, hogy „JEHOVA annak támogatója”. A folyóirat kiadói hálásak azért, hogy évtizedekig nyújthattak olvasóiknak „vigasztalást az Írásokból” és megbízható vezetést, mely csak Isten Szavából, a Bibliából eredhet. (Zsolt 119:105; Róma 15:4) De a kiadók nem tekintik saját érdemüknek a szellemi segítséget, melyet a folyóirat nyújt. Igyekeznek „Jehovától tanítottak” lenni, a Legfelségesebb tanítványainak bizonyulni. — Ján 6:45.
Ez a Jehova Istenbe vetett bizalom áldásnak bizonyult és valóban nyilvánvaló lett az isteni támogatás. Az Őr Torony első kiadása még csak 6000 példányból állt egyetlen nyelven, s a folyóirat egyszer jelent meg havonta. Ma több mint 9 000 000 példányt nyomtatnak belőle minden hónapban két alkalommal. És Az Őrtorony ma 82 nyelven jelenik meg. Ezt a növekedést Istennek tulajdonítjuk. — Zak 4:6.
ISTEN SZAVÁNAK VÉDELMEZŐJE
A folyóirat már kezdettől fogva kiállt a Biblia alapvető igazságai mellett. Például 1882 augusztusi számában kijelentette: „Bizonyossággal állítjuk, hogy a Jehova nevet az Írásokban soha senki másra nem alkalmazzák, csak az Atyára.” Elismerve Isten Fiának életfontosságú szerepét, az első kiadás kimondta, hogy „az érdemet Istennél . . . Krisztus tökéletes áldozata jelenti”.
Az Őrtorony éveken át hirdette az olyan bibliai igazságokat, mint például a halottak állapota, a feltámadás reménysége és Isten királysága. (Préd 9:7, 12; Dán 2:44; 7:13, 14; Csel 24:15) Különösen a kereszténység papsága tiltakozott. Vajon miért? Mert ezek az igazságok megcáfolták számos tanításukat — olyan tantételeket mint a lélek halhatatlansága, a tisztítótűz, az örök gyötrelem és a háromság. — Ez 18:4; Ján 14:28.
Az Őr Torony kezdettől fogva rámutatott, hogy Krisztus második eljövetele, vagyis parousiá-ja láthatatlan jelenlét lesz, amikor mint hatalmas szellemi teremtmény lesz jelen. (Máté 24:3; 1Pét 3:18) Azonkívül, őrszolgálatát teljesítve, e folyóirat korai kiadásai (1880 március és június) úgy mutattak előre az i. sz. 1914-es évre, mint kritikus esztendőre. Ennek az évnek kellett megjelölnie a pogány nemzetek 2520 évig tartó uralmának végét, mely alatt a nem zsidó nemzetek uralkodtak a földön anélkül, hogy Isten királyságának bármilyen formája beavatkozott volna. — Luk 21:24, Authorized Version.
Természetesen, még ha ez a folyóirat ilyen felvilágosító anyagot közölt is, nem tartjuk magunkat csalhatatlannak. Hálásan tekintünk Jehova Istenre, a tőle kapott szellemi tanításért. (Zsolt 119:169) Minden világos szempont tekintetében szellemének, vagyis tevékeny erejének működésére bízzuk magunkat. Ez a szellem „mindent kikutat . . . még Isten mélységes dolgait is”. — 1Kor 2:10.
HIRDETNI KELL EZT A „JÓ HÍRT”
De nem csupán az Írások kutatása és az igazság tanulmányozása tartozik az igaz keresztényiséghez. Jézus megbízta követőit, hogy ,Menjetek, képezzetek tanítványokat’ és azt is mondta, hogy a „jó hírt” minden nemzetben prédikálni kell. — Máté 28:19, 20; Márk 13:10.
Igen helyénvaló volt tehát, hogy az 1881. évi áprilisi számunk egy cikket tartalmazott, melynek az volt a címe: „1000 hírnökre van szükség.” Idővel jó néhányan válaszoltak erre a felhívásra. Egy másik 1881-beli számában a folyóirat ezt hangsúlyozta: „Te is prédikálsz? Hisszük, hogy senki sem tartozik [Krisztus felkent követői] kicsiny nyájához, csak a prédikálók. . . . Igen, mi arra hívattunk el, hogy vele együtt szenvedjünk és hirdessük azt a jó hírt.”
VÁLASZ A VÁLTOZÓ MAGATARTÁSOK OKOZTA KIHÍVÁSRA
A „jó hír” hirdetői bizonyára többféle kihívással találkoztak a 19. század végén. Igaz, némi változás ment végbe számos országban az életmód tekintetében. Az 1880-as években már volt néhány telefon, létezett villanyvilágítás és közlekedett néhány villanymeghajtású közúti jármű. Az 1890-es évek tanúi voltak néhány „ló nélküli kocsi” vagy automobil megjelenésének. De a „jó hír” hirdetői számára a kihívást az jelentette, hogy megbirkózzanak a Biblia iránti megváltozott magatartással.
Charles Darwin szószólója lett az ember kifejlődése elméletének, és ezt az 1859-ben megjelent művében fejtette ki, melynek címe: „A fajok eredete”. Ahogy múlt az idő, az evolúció, a Biblia-kritika és az ehhez hasonló dolgok kihívást jelentettek Isten ihletett Szava védelmezői számára.
Az Őr Torony mindenkor igyekezett megfelelni a változó magatartásokból eredő kihívásnak. Például az 1885. márciusi számában megjelent egy cikk, melynek az volt a címe: „Az evolúció és az agykorszak.” Az evolúciós elméletet természetesen gyakran bizonyították hamisnak e folyóirat lapjain.
De mit szóljunk a Biblia egyéb bírálóiról? Egyesek azt állították, hogy Ésaiás tévedett, amikor megnevezte Szargont, mint Asszíria királyát, holott a világi történetírás nem említi meg őt. (És 20:1) Ámde az Őr Torony 1886. januári száma rámutatott olyan felfedezésekre, amelyek bizonyítják, hogy a Bibliának volt igaza.
Ezek csupán példák. Ez a folyóirat éveken át tartalmazott olyan információkat, amelyek bizonyítják, hogy a Szentírás „Isten Szava”. (1Thess 2:13; 2Tim 3:16, 17) Nem valamiféle sajátos irodalmi stílus, hanem Jehovába és a Bibliába vetett teljes bizalom tette lehetővé, hogy Az Őrtorony megfeleljen a változó nézetek okozta kihívásnak.
ISTEN KIRÁLYSÁGÁNAK SZÓSZÓLÓJA
Az évek során maga az Őr Torony is némi változásokon ment át. Például az angol kiadású 16 oldalas folyóirat 1892-ben félhavonként kezdett megjelenni, majd 1908-ra elérte a kiadásonkénti 30 000-es példányszámot. 1909-től kezdve „Az Őr Torony és Krisztus jelenlétének hírnöke” nevet vette fel. Később egy igen jelentős lépésre került sor, az 1939. március 1-i számmal, amikor a folyóirat új címet kapott: „Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát.” Alakjában is megváltozott 1950. augusztus 15-én, és 32 oldalas folyóirattá lett ettől a számtól kezdve. Azóta sokszínű illusztráció és megfelelő címlap emeli ki még jobban a folyóirat külalakjának szépségét.
Az Őrtorony azonban egyáltalán nem változott Isten Szavának és szándékának támogatása terén. Mindmáig megmaradt Isten kormányzata rendíthetetlen szószólójának, s „hirdeti Jehova királyságát”. Ez a folyóirat úgy őrködött, hogy felhívta a figyelmet a bibliai figyelmeztetésekre, melyek szellemi „ébrenlét”-re buzdítottak. Vészjeleket adott olvasóinak a háborúk, éhínségek, járványos betegségek és egyéb dolgok terén, melyek azt mutatják, hogy az „utolsó napok”-at jelző „válságos idők”-ben élünk. — Máté 24:3-14; Luk 21:10-36; 2Tim 3:1-5.
Amikor lejárt a pogányok ideje, a nemzetek egyre inkább belegabalyodtak az első világháborúba, mely végül mintegy 10 000 000 életet követelt. A világméretű konfliktus után a Népszövetséget javasolták és leglelkesebb hívei közé tartoztak az angol egyház és a kanadai egyházak. 1918. december 18-án a Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában (mely különböző protestáns vallásfelekezetek képviselőiből állt) megküldte az Egyesült Államok elnökének, Woodrow Wilson-nak a közösen elfogadott Deklarációt, mely kimondja: „Ez a Szövetség nem csupán politikai eszköz; sokkal inkább Isten királysága politikai kifejezése a földön.” De az Őr Torony 1919-től kezdve bátran rámutatott, hogy a Népszövetség kudarcot fog vallani.
A második világháború kezdetével 1939-ben a Népszövetség tétlenségbe merült. Ez a rettenetes háború 1942-ben a legerősebben tombolt, amikor Jehova tanúi kongresszust tartottak és meghallgatták a gondolkodásra serkentő nyilvános előadást, amelynek címe: „Béke — vajon tartós lehet?” Így számol be az Őr Torony: „A beszéd folyamán a hallgatóság lelki szemeivel látta a Jelenések 17. fejezetében ábrázolt világ-képet, és látta a skarlátvörös vadállat azonossági jelét, amely ,nincs’, majd látta, amint felmerülni készül a feneketlen mélységből, hogy azzá a ,vadállattá legyen, mely volt, de nincs és újból jelen kell lennie’ ezúttal úgy, hogy a babiloni vallásos szajha lábait lóbálva ül a hátán. De mindez csak ,egy óráig’ tart, s akkor a szajhát levetik és elpusztítják, és a ,királyok Királya és uraknak Ura’ megsemmisíti ezt a . . . ,béke-vadállatot’ hét fejével és tíz szarvával együtt.” Még mielőtt a Szövetség mint Egyesült Nemzetek Szervezete újra megjelent volna 1945-ben, Az Őrtorony bátran kijelentette, hogy egyetlen ember alkotta szervezet sem lesz képes megvalósítani a tartós békét, egyedül csak Isten királysága.
A KIRÁLYSÁG HIRDETÉSE
Az első világháború után a „jó hír” hirdetésének munkája felgyorsult. Különösen nagy lendületet kapott 1922-ben a Cedar Point-ban (Ohio, USA) megtartott keresztény kongresszuson. A kongresszuson elhangzott, tettekre szólító felhívást az Őr Torony még megerősítette, s arra buzdította a „jó hír” prédikálóit, hogy „hirdessétek, hirdessétek, hirdessétek a Királyt és királyságát”.
Az 1920-as évek a New York-i nagy tőzsdei összeomlással végződtek, amit az 1930-as évek roppant gazdasági pangása követett, amikor a világ csaknem minden országában magasra szökött a munkanélküliség és bekövetkezett a nagy gazdasági válság. A roppant nehézségek ellenére, melyeket gazdasági téren tapasztaltak, az önátadott keresztények mégis újabb mérföldkőhöz érkeztek el 1931-ben. Kongresszusra összegyűlten, óriási lelkesedéssel fogadták el a határozatot (mely nemsokára megjelent Az Őrtorony-ban is), amelyben kijelentették: „Örömmel választjuk és vesszük fel a nevet, mellyel az Úr Isten szája nevezett el minket, s azt kívánjuk, hogy ezen a néven ismerjenek és nevezzenek bennünket: . . . Jehova tanúi.” — És 43:10-12.
SZELLEMI TÁPLÁLÉK „KELLŐ IDŐBEN”
Az Őr Torony egyik célja — amint már legelső számában kijelentette — az volt, hogy „,kellő időben eledelt’ adjon ,a hit házanépének’”. (Luk 12:42; Gal 6:10, Authorized Version) Hálásak vagyunk, hogy ezeken az oldalakon lehetőségünk volt Isten Szavára irányítani a figyelmet és ily módon gondoskodni szellemi eledelről „kellő időben” nemcsak Krisztus felkent követői javára, hanem társaik, a „nagy sokaság” számára is. — Máté 24:45; Jel 7:4-10.
Példaképpen vizsgáljuk meg az 1933-tól 1945-ig terjedő esztendőket, amikor Hitler Adolf „Harmadik Birodalma” megpróbálta kiirtani Jehova tanúit a Német Birodalomban. Tevékenységüket betiltották és 6019-et letartóztattak közülük, sőt többeket két, három vagy ennél több alkalommal is. Kétezren szenvedtek koncentrációs táborokban. Összesen 635 tanú halt meg börtönben, 203-at pedig kivégeztek. De fenn tudták tartani szellemi erejüket, részben úgy, hogy emlékezetükbe idézték korábbi Őrtorony cikkek anyagát, és úgy, hogy becsempészték a táborokba és megbeszélték egymás közt az újabb cikkek nyújtotta szellemi információt. A kellő időben felszolgált szellemi táplálék egy figyelemre méltó példája volt a „Semlegesség” című Őrtorony cikk, mely 1939 vége felé jelent meg. Megerősítette Jehova tanúit Németországban és másutt a már korábban választott keresztény semlegességi álláspontjukban. — Ján 17:16.
Az ima, a bizalom Jehovában, és a szellemi táplálék értékelése nagyban megerősíti a hitet. Ezért számos példa közül, amelyet megemlíthetnénk, Az Őrtorony ezeket a szavakat közölte, melyeket a koncentrációs táborok egyik áldozata írt utolsó levelében: „Tekintettel arra, hogy továbbra is kitartottam tiltakozásomban, kimondták a halálos ítéletet . . . Olyan békesség, olyan nyugalom van bennem, amit valószínűleg el sem tudtok képzelni. . . . Drágáim, teljesítsétek kívánságomat: legyetek hűségesek és erősek, hogy nemsokára viszontláthassuk egymást, mindörökre.”
Ugyanezen időszak alatt az igaz keresztények másutt is hasznukra fordították a „kellő időben” felszolgált szellemi eledelt, amit ez a folyóirat közölt. 1935-től 1951-ig a tanúk ezreit tartóztatták le az Egyesült Államokban, sokat közülük keresztényi semlegessége miatt. Azonkívül legalább 1500 esetben indítottak csőcseléktámadást a tanúk ellen az ország egyik végétől a másikig. De ők bátran harcoltak a bíróságok előtt is, és gyakran megnyerték a pert, ami a polgári szabadságjogokért küzdő harcosokként kitörölhetetlenül jelölte meg őket.
A japáni Hirosimára és Nagasakira ledobott atombombákkal 1945-ben a világ belépett a félelem és bizonytalanság korszakába. A Szovjetunióban pályára bocsátották az első ember alkotta műbolygót 1957-ben, és valósággá lett az űrkorszak. Az 1960-as években polgári zavargások törtek ki különböző helyeken, s feltörőben volt a nacionalizmus. De mindezen évek alatt Az Őrtorony igyekezett időben gondoskodni szellemi táplálékról. Ha visszapillantunk, azt látjuk, hogy az ilyen ,kellő időben felszolgált eledel’ nagyszerű példája volt az 1962-es Őrtorony, melynek cikkei tisztázták a viszonylagos alárendeltség keresztényi álláspontját a kormányzati „felsőbb hatalmak”-kal kapcsolatban. — Róma 13:1-7.
AZ ŐRSZOLGÁLAT FOLYTATÓDIK
Ma zűrzavaros időket élünk. A szennyeződés veszélyt jelent egészségre és életre egyaránt. Sok esetben lehetünk tanúi az egyik ember embertelenségének a másik iránt. Gyakran uralkodik önzés; az emberek éheznek és más módon is szenvednek. Jehova azonban megígérte, hogy „elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják”. (Jel 11:18) Van tehát „jó hír” azok számára, akik értékeléssel fogadják, és ez a folyóirat továbbra is közli a szívvidító üzenetet.
Az Őrtorony 100 éve áll őrt szellemi vonatkozásban. S ha Jehova is úgy akarja, folytatja ezt az őrszolgálatát. Őszintén reméljük, hogy te magad is őrködsz e folyóirattal együtt, s bizakodva várod az időt, amikor Jehova Isten elhozza a szabadulást a becsületes szívű embereknek, hogy élvezzék a megígért „új egek” és „új föld” minden áldását. — 2Pét 3:11-13.
[Kép a 4–5. oldalon]
1914 — A POGÁNY IDŐK VÉGE
„Ti vagytok az én tanúim, mondja Jehova”
[Kép a 6. oldalon]
A pogány idők vége 1914 október
[Kép a 7. oldalon]
„Az új nevünk” 1931. október 15-i kiadás
[Kép a 8. oldalon]
1939 – Új szín
1950 – Új forma