A külső megjelenés megtéveszthet
„NEM létezik megbízható külső” — mondta az ír drámaíró, Richard Sheridan. Ez a kijelentés éppúgy vonatkozik fákra, mint emberekre.
Egy márciusi nap vége felé i. sz. 33-ban, Jézus Krisztus megpillantott egy fügefát, amikor ő és a tanítványai Betániából Jeruzsálembe tartottak. A fa már felöltötte teljes levélzetét, de közelebbről megvizsgálva azt, nyilvánvalóvá vált, hogy semminemű gyümölcs nem termett rajta. Jézus ezért így szólt hozzá: „Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki” (Márk 11:12–14).
Vajon miért átkozta el Jézus azt a fát, hiszen — ahogy Márk magyarázza — „nem vala fügeérésnek ideje”? (Márk 11:13.) Nos, ha egy fügefa levelei már kihajtottak, normális körülmények között korai fügét is érlel. Az év ezen szakában szokatlan volt, hogy a fügefán levelek legyenek. Ámde, mivel teljes levélzete megvolt, Jézus joggal várta el, hogy fügét is találjon rajta. (Lásd a fenti képet.) Az a tény, hogy a fa csak leveleket hajtott azt jelezte, hogy terméketlen lesz. Külseje megtévesztő volt. Mivel a gyümölcsfákra adót vetettek ki, egy meddő fa gazdasági szempontból terhet jelentett és ki kellett azt vágni.
Ezt a terméketlen fügefát Jézus arra használta fel, hogy rávilágítson egy, a hitet érintő létfontosságú tanulságra. Másnap, amikor tanítványai azt látták, hogy a fa már ki is száradt, mélységesen megdöbbentek. Jézus ezt a magyarázatot fűzte hozzá: „Legyen hitetek Istenben . . . a mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek (Márk 11:22–24). Ezenfelül, szemléltetve azt, hogy hittel kell imádkozni, a kiszáradt fügefa még eleven képet festett arról is, mi történik egy olyan nemzettel, amelyből hiányzik a hit.
Néhány hónappal korábban, Jézus a zsidó nemzetet gyümölcstelen fügefához hasonlította, amely három éven át nem hozott gyümölcsöt, és azt mondta, ha továbbra sem hoz termést, ki fogják vágni (Lukács 13:6–9). Azáltal, hogy csupán négy nappal a halála előtt megátkozta a fügefát, Jézus kihangsúlyozta, hogy a zsidó nemzet nem termett megbánáshoz méltó gyümölcsöket és íly módon számíthatnak a pusztulásra. Noha az a nemzet — miként a fügefa — felületesen szemlélve egészségesnek látszott, közelebbről megvizsgálva azonban megmutatkozott hitük hiányossága, ami a Messiás elutasításával érte el tetőfokát (Lukács 3:8,9).
Hegyi beszédében, Jézus óva intett a „hamis próféták”-tól és ezt mondta: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Máté 7:15–20). Jézusnak ezek a szavai, valamint a megátkozott fügefáról szóló beszámoló világosan rámutat arra, hogy szellemi vonatkozásban ébereknek kell lennünk, mert a vallásos külső is megtévesztő lehet.