Jézus élete és szolgálata

A feltámadás reménysége

JÉZUS végül is megérkezik Betániába, a falu külső részébe, amely Jeruzsálemtől kb. 3 km-re fekszik. Mindössze néhány nap telt el Lázár halála és eltemetése óta. Két nővére, Mária és Márta még mindig gyászolja Lázárt, és sokan vigasztalás céljából betérnek hozzájuk.

Még tart a gyász, amikor valaki értesíti Mártát, hogy Jézus útban van hozzájuk. Márta sietve Jézus elé megy, szemmel láthatólag még nővérének sem szól. Jézushoz érve, Márta elmondja, amit bizonyára már többször is elmondtak az eltelt négy nap alatt: „Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

Márta azonban reménységének hangot adva, utal arra, hogy Jézus tudna esetleg valamit tenni testvére érdekében. „Tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten” – mondja.

„Feltámad a te testvéred” – ígéri Jézus.

Márta Jézus szavaiból egy eljövendő feltámadásra gondol, amelyre Ábrahám és Isten más szolgái is örömmel tekintettek előre. Így válaszol: „Tudom, hogy feltámad majd a feltámadásban, az utolsó napon.”

Jézus azonban egy közeli megszabadulás reményére utal, amikor így szól: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” Arra emlékezteti Mártát, hogy Isten hatalmat adott neki a halál felett, és ezt mondja: „Aki hitet gyakorol bennem, ha meghal is, életre kel; és mindaz, aki él és hitet gyakorol bennem, soha meg nem hal.”

Jézus nem azt akarja Mártának mondani, hogy az akkor élő hűségesek soha sem halnak meg. Nem, inkább azt akarja vele megértetni, hogy aki hisz őbenne, örök életet nyerhet. Az örök életet természetesen legtöbben akkor nyerik el, ha majd az utolsó napon feltámadnak. Mások viszont, akik hűségesek lesznek, és életben maradnak a földön a dolgok e rendszere végén, akkor Jézus szavai az ő esetükben szó szerint is beteljesednek. Ugyanis soha nem halnak meg! E figyelemre méltó kijelentés után Jézus megkérdezi Mártát: „Hiszed-é ezt?”

„Igen, Uram” – válaszolja. „Hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, aki eljön a világra.”

Márta akkor visszasiet és titokban szól a nővérének: „A Mester itt van és hív téged!” Mária rögtön kimegy a házból. Amikor mások észreveszik, hogy elmegy, követik, mert arra gondolnak, hogy az emléksírhoz megy.

Mária, amikor Jézushoz ér, lábaihoz borul és sírva fakad. „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem” – mondja. Jézust mélyen megindítja a látvány, hogy Mária és a vele jött emberek is sírnak. „Hová helyeztétek el?” – kérdezi.

„Uram, jöjj és lásd meg” – válaszolják.

Jézus maga is könnyekre fakad. Ennek láttán a zsidók ezt mondják: „Íme, mennyire szerette!”

Egyesek még emlékeznek arra, hogy Jézus a sátorok ünnepén néhány hónappal korábban meggyógyított egy vakon született fiatalembert és ezt kérdezik: „Ez a férfi, aki a vak szemét megnyitotta, vajon nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg?” János 5:21; 6:40; 9:1–7; 11:17–37.

◆ Mikor érkezik meg végül is Jézus Bethániába, és milyen helyzettel találja szembe magát?

◆ Milyen alapon hisz Márta a feltámadásban?

◆ Hogyan érinti Jézust Lázár halála?