A Hegyi Beszéd — Háttere és helyszíne

A HEGYI BESZÉD a valaha elmondott leghíresebb beszéd. Mondatai sok száz millió ember szívében élnek és ajkain hangzanak el, szerte a földön. De Jézus ezen beszédének, amely közel 2000 éve hangzott el, van-e valamilyen üzenete a ma élő emberek számára?

Nos, törekszenek-e még mindig az emberek arra, hogy megtalálják a boldogságot? Vajon szükségük van-e most is helyes alapelvekre az egymás iránti viselkedésük szabályozásában? Vannak-e ma is olyan egyének, akik szeretnék megtudni, mit követel meg Isten az elfogadható imádat tekintetében?

Azok a személyek, akik szeretnének az igazságnak megfelelő információt kapni ezekben a kérdésekben, ma többen vannak, mint bármikor azelőtt. Mivel a Hegyi Beszéd pontosan ezeket a dolgokat tárgyalja, ez a beszéd éppen olyan időszerű ma a huszadik században, mint amilyen célszerű volt akkor, amikor elmondták. Hasznos lesz tehát számunkra, ha megvizsgáljuk, mit is mondott Jézus abban a híres beszédben.

De mielőtt ezt megtennénk, vessünk egy pillantást e nagy beszéd hátterére és színhelyére.

KÉT EGYBEHANGZÓ BESZÁMOLÓ

A Hegyi Beszéd nyilvánvaló módon két evangéliumi beszámolóban is jelentkezik. (Máté 5-7 fejezet; Lukács 6:20-49) Máté beszámolója a beszédről mintegy négyszer olyan hosszú, mint Lukács beszámolója. Lukács elbeszélésében csupán öt és fél olyan vers van, amely nem található meg Máté beszámolójában. Ahol a két beszámoló párhuzamosan halad, ott gyakran jelentős különbséget lehet észlelni a szóhasználat terén. Vajon kételyeket támasszon ez bennünk a beszéd hitelességét illetően, ahogyan az a mi Bibliánkban található?

Az egyik ellenvetésre vonatkozóan, amely abból a tényből fakad, hogy Lukács nagy részeket mellőz a beszédből, amelyek viszont Máténál megtalálhatók, A. T. Robertson azt írja Az evangéliumok egybehangzása Krisztus életének tanulmányozói számára (A Harmony of the Gospels for Students of the Life of Christ) című könyvében: „Ez figyelmen kívül hagyja ugyanannak a témának számos részletét, amelyet Jézus más alkalmakkor megismételt ([hasonlítsd ezt össze:] Máté 6:9-13 és Lukács 11:2-4; Máté 6:25-34 és Lukács 12:22-31) Jézus gyakran megismételte mondásait más alkalmakkor, ahogyan azt minden tanító megteszi és meg is kellene tennie. . . . Azon sem szabad meglepődnünk, hogy Lukács, aki általánosságban az összes keresztények számára ír, nagy részeket kihagy a Beszéd elejéből, amely főleg a zsidóknak szól. (Lásd a Máté 5:17-27; 6:1-18-at!)” Robertson azután hozzáteszi:

„Azonkívül ezeknek a megmagyarázható eltéréseknek a kiegyenlítésére nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a két beszéd ugyanúgy kezdődik és végződik, általános hasonlóság van köztük a különböző részek sorrendjében, és általános hasonlóságot, sőt gyakran abszolút azonosságot találhatunk a kifejezésekben.”

MIKOR ÉS HOL?

Földi szolgálata idején hol mondta el Isten Fia ezt a beszédet? Az Írások elmondják, hogy Jézus megszakította első galileai körútját, hogy megünnepelje a „zsidók egyik ünnepét” (valószínűleg az i. sz. 31. év Pászka ünnepét) Jeruzsálemben. (Ján 4:46–5:1) Lukács elmondja, hogy miután Jézus visszatért Galileába, a farizeusok megdorgálták Őt, mivel szombatnapon meggyógyított egy elszáradt kezű embert. (Luk 6:6-11) Röviddel azután „a hegyre ment imádkozni és az egész éjszakát Istenhez való imádkozásban töltötte. De amikor megvirradt, magához hívta tanítványait és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett.” — Luk 6:12, 13.

Ezt követően Jézus lejött velük és megállt egy sík helyen, vele volt az ő tanítványainak nagy tömege és ott volt a népnek egy nagy sokasága is egész Júdából és Jeruzsálemből, illetve Tírusnak és Szidonnak tengerparti vidékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák Őt és meggyógyíttassanak betegségeikből. Még azok is meggyógyultak, akiket tisztátalan szellemek gyötörtek. És az egész sokaság igyekezett megérinteni Őt, mert erő áradt ki belőle és mindnyájukat meggyógyította. Ő pedig felemelte szemét az ő tanítványaira, és elmondta a Hegyi Beszédet. — Luk 6:17-20.

A Hegyi Beszédet tehát Jézus röviddel azután mondta el, hogy kiválasztotta 12 apostolát. Ez nyilvánvalóan i. sz. 31-ben történt, a három és fél éves földi szolgálatának közepe táján. Noha az egész Palesztina területéről való „népnek nagy sokasága” hallotta a beszédet, a bibliai beszámoló arra mutat, hogy Jézus elsősorban a tanítványai javára beszélt. — Máté 5:1, 2; Luk 6:17, 20.

Hol volt Jézus beszédének a helyszíne? Számos találgatás látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Egyesek azt állították, hogy Galilea valamelyik magas hegye volt a helyszín, mint például a Tábor-hegy. Mások az úgynevezett „Hattin-szarv” mellett kardoskodnak, amely a Tábor-hegy és Kapernaum között terül el. A Szentírás azonban nem jelöli meg a Hegyi Beszéd elhangzásának pontos helyét. Ezzel kapcsolatban az egyik Bibliai Szótár (A Dictionary of the Bible), amely James Hastings kiadásában jelent meg, azt mondja:

„A Beszéd Galileában hangzott el, Jézus fő szolgálatának színhelyén. (Lásd Mt 4^23-25, Lk 6¹⁷) Ha van is utalás a Mt 8⁵, Lk 7¹-ben arra, hogy a helyszín Kapernaum közelében volt, ott sincs közelebbről meghatározva a pontos helység. . . . A hegy, amelyre a Mt 5¹, 8¹, Lk 6¹² utal, nincs megnevezve és nem azonosítható. Feltételezhetjük azonban, hogy a Beszéd helyszíne a tó nyugati környékén volt, nem messze a sűrűn lakott parttól”

JÉZUS TANÍTÁSI MÓDSZERE

Megfigyelted-e valaha is, mennyire eltér a Hegyi Beszéd tanítási módszere a világi értelmiségiek tanítási módszerétől? A Hastings-féle már idézett forrásmű azt mondja Jézus tanítási módszeréről:

„Amikor a tömegeket tanította zsinagógáikban, az országutakon, a tengerparton és Galilea dombvidékein, vallási tanításait és erkölcsi alapelveit konkrét népies mondásokba foglalta és számos egyszerű módon állította szembe saját életfelfogását a hagyományos fogalmakkal és szokásokkal, és a tanításait a hallgatói hétköznapi foglalkozásaival, élményeivel és környezetével szemléltette. Minden skolasztikától és intellektualizmustól mentesen . . . nem az ókori vagy a modern iskolák stílusában tanította ezeket a tárgyakat. Oly módon adta elő a gondolatait, hogy az általa közölt ismeret egyetemes jellegű legyen, mindenkire érvényes. Egyszerűen, érthetően és olyan lelkesedéssel beszélt, hogy az minden komoly hallgatóra hatással volt.”

Mennyire ismeretesek előtted a Hegyi Beszédben foglalt igazságok? Valószínűleg ismersz néhányat főbb pontjai közül (mint például a mintaimát vagy „Miatyánk”-ot, vagy azt a kijelentést, amely azóta „aranyszabály” néven ismeretes, s amelyben Jézus azt mondta: „Ezért mindazt, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek nektek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg nekik.” (Máté 6:9-13; 7:12) De mit mondjunk Jézus előadásának többi részéről? Szeretnéd-e bővebb részleteiben is megvizsgálni azt?

Az Őrtorony következő számai egy cikksorozatot közölnek majd az egész Hegyi Beszédről. Miért ne készülnél fel jó előre, hogy teljes mértékben hasznosíthasd ezt az anyagot azáltal, hogy gondosan elolvasod az egész Hegyi Beszédet akár most azonnal, akár a legelső számodra megfelelő alkalommal? Olvasd el figyelmesen! Elmélkedj azon, amit Jézus mondott! Élvezetes élménynek találod majd.