10. Hogyan alkalmazott Pál tapintatot a felvilágosításainak bevezetésében?

¹⁰ Figyeld meg a Cselekedetek 17:22, 23-ból, milyen tapintatosan és bölcsen kezdte Pál. Mivel elismerte, milyen vallásosak voltak az athéniak, mennyi sok bálványuk volt, néhányan dicséretnek vehették a jelenlevők közül. Ahelyett, hogy Pál támadta volna őket sokistenhívésükért, arra az oltárra összpontosított, amelyet „Egy Ismeretlen Istennek” szenteltek. Történelmi bizonyíték mutatja, hogy volt ilyen oltár, és ez a tény erősíti a Lukács beszámolójába vetett bizalmunkat. Pál ugródeszkának használta azt az oltárt. Az athéniak értékelték a tudományt és a logikát. Mégis elismerték, hogy van olyan isten, aki előttük „ismeretlen” (görögül: a΄gno·stos). Tehát csak logikus volt, hogy megengedték Pálnak a megmagyarázást. Ugye senki sem találhatott hibát az érvelésében?

Vajon Isten megismerhetetlen?

11. Miképpen érte el Pál, hogy hallgatói az igaz Istenről elgondolkozzanak?

¹¹ Nos, milyen volt ez az „ismeretlen Isten”? „Az Isten” alkotta a világot és mindent, ami abban van. Senki sem tagadhatja, hogy a világegyetem létezik, hogy vannak növények és állatok, és hogy mi, emberek is létezünk. Az a hatalom és értelem, sőt bölcsesség, amely mindezek létezésében megnyilvánul, inkább egy bölcs és hatalmas Teremtő létezésére mutat, mintsem a véletlenre. Lényegében Pál érvelésének vonala a mi időnkben még inkább érvényes (Jelenések 4:11; 10:6).

„Athéni férfiak! Látom, hogy minden dologban másoknál inkább átadtátok magatokat az istenségek félelmének. 23 Mert amikor körbejártam és gondosan megfigyeltem istentiszteleti tárgyaitokat, találtam egy oltárt is, amelyre ez volt fölírva: ’Egy Ismeretlen Istennek.’ Nos, hát én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül isteni odaadással tiszteltek. 24 Az Isten, aki a világot és az összes abban levő dolgokat megalkotta — mivel ő égnek és földnek Ura — emberkéz alkotta templomokban nem lakik, 25 sem emberi kezek segítségére nem szorul, mintha bármire szüksége volna, hiszen ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. 26 És egy emberből alkotta meg az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak a föld egész színén, és elrendelte a meghatározott időket és az emberek tartózkodásának kijelölt határait, 27 hogy keressék Istent, ha talán kitapogathatnák és tényleg megtalálnák őt, jóllehet a valóságban nincs messze egyikünktől sem. 28 Mert őáltala élünk, mozgunk és létezünk, miképpen költőitek közül is mondták egyesek: ’Mert mi is az ő leszármazottai vagyunk.’