A Biblia nézőpontja

Milyen jelentősége van 2000-nek?

A LEGTÖBB ember egyáltalán nem tulajdonít semmiféle vallási jelentőséget azoknak az eseményeknek, amelyek akkor zajlanak majd le, amikor a nyugati és más országokban 2000-et írnak. A zsidóknak, muszlimoknak és hinduknak például megvan a maguk vallási naptára, amely eltér a nyugaton használtaktól. A vallási és hagyományos dátumok meghatározásakor a kínaiak egy lunáris naptárt követnek. Így hát manapság több milliárd ember — talán a világ lakosságának túlnyomó része — nem tulajdonít különleges jelentőséget 2000-nek.a

Ennek ellenére, főleg a nyugati országokban, sokan kíváncsian várják a következő — Gergely-naptár által meghatározott — évezred egyre közeledő kezdetét. Néhány embernél ez több mint puszta kíváncsiság. A 2000-et úgy tekintik, mint egy új korszakba való belépést, s mint egy fordulópontot a történelemben. Sokan, akik azt vallják, hogy hisznek a Bibliában, próféciák beteljesedését kapcsolják össze 2000-rel. Néhányan kiemelkedő szellemi megnyilvánulásra számítanak. Megint mások kataklizmától tartanak — a világ végétől. De szolgáltat a Biblia bármilyen alapot is ezekre a várakozásokra?

Jehova pontos

A Biblia Istenét úgy írják le, mint „öreg korút” (Dániel 7:9). Tökéletes pontossággal tartja ellenőrzése alatt az időt, ami nyilvánvaló számos teremtésművének működéséből, kezdve a bolygók keringésétől a szubatomos részecskék mozgásáig. Megvan a maga időterve, amelyhez szorosan ragaszkodik. ’Elrendezte és meghatározta az időket és lakhelyeiknek határait’ — mondja a Biblia (Cselekedetek 17:26, P. Soós fordítás). Jehova nagyon pontos.

Ezért a Biblia különleges figyelmet szentel a kronológiának. Folyamatos feljegyzésről gondoskodik, mely lehetővé teszi a módszeres visszaszámlálást az emberi történelem kezdetéig. Az effajta számítások i. e. 4026-ra utalnak, mint olyan évre, amikor Isten megteremtette Ádámot. Körülbelül 2000 évvel később megszületett Ábrahám. További 2000 év telt el Jézus születésének idejéig.

Némelyek, akik tanulmányozzák a Biblia kronológiáját, önkényes egyenletet állítanak föl, hogy rámutassanak a jövő konkrét dátumaira. Néhányan például azokat a körülbelül 2000 évig tartó, egymást követő időszakokat használva alapul, melyek elválasztották Ádámot, Ábrahámot és Jézust, vészjósló eseményt jövendölnek a Jézus születésétől számított 2000 éves időszak végére. Ez csak egy példa a közül a sok időkiszámító képlet közül, amely állítólag a bibliai kronológián alapszik.

Igaz, a Biblia beszél arról az időről, amikor Jehova Isten beavatkozik az emberi ügyekbe azzal, hogy eltávolítja a gonoszságot és elhoz egy új világot. Bibliai prófécia beszél a „végnek idejéről”, „a dolgok rendszere befejezéséről”, „az utolsó napokról” és „az Isten napjáról” (Dániel 8:17, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása; Máté 24:3, NW; 2Timótheus 3:1; 2Péter 3:12). De a Bibliában megjövendölt „vég” semmilyen módon nem kötődik 2000-hez. Nincs semmi az Írásokban, ami különleges jelentőséget tulajdonítana a Gergely-naptár alapján kiszámított második évezred végének.

„Mikor lesznek meg ezek?”

Jézus apostolai élénken érdeklődtek Isten időterve iránt, amikor megkérdezték Jézust: „Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének [a dolgok rendszere befejezésének, NW]?” (Máté 24:3). Ma sok ember hasonlóan kíváncsi a jövőre. Természetes, ha valakit élénken érdekelnek az ilyen fontos bibliai próféciák és a beteljesedésüknek az ideje. Bölcs dolog azonban elfogadni és tisztelni Isten nézőpontját e kérdésben.

Fián keresztül Jehova feltárta akaratát, s nyíltan válaszolt erre a kérdésre. Röviddel azelőtt, hogy felment az égbe, Jézust újra megkérdezték tanítványai arról az időpontról, amikor Isten ígéretei beteljesednek. Jézus így válaszolt: „Nem a ti dolgotok megismerni az időket vagy az időszakokat, melyeket az Atya saját hatáskörébe helyezett” (Cselekedetek 1:7, NW). Egy korábbi alkalommal Jézus ezt mondta a tanítványainak: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül” (Máté 24:36).

Vitathatatlan, hogy az ’idők vagy időszakok megismerése’, főleg amikor a bibliai próféciák jövőbeni beteljesedéséről van szó, nem tartozik az emberek hatáskörébe. Isten úgy döntött, hogy nem tár fel nekünk ilyen információkat (Máté 24:22–44). Befolyásolhatnánk bármilyen módon Isten szándékát azzal, hogy kívánsága ellenére saját magunktól megfejtjük azt a „napot és órát”? Ez nyilvánvalóan lehetetlen lenne (4Mózes 23:19; Róma 11:33, 34). A Biblia kijelenti: „Az Úr tanácsa megáll mindörökké” (Zsoltárok 33:11). Mivel ő a mindenható Isten, mindig sikeres (Ésaiás 55:8–11).

Bár Istennek joga van ahhoz, hogy megtartsa az „idők vagy időszakok” ismeretét a saját hatáskörében, sokan még mindig szeretnek spekulálni. Néhányan a pusztulás önjelölt prófétáivá váltak. Mivel veszélyes figyelni a dátumokat találgató személyekre, Pál apostol különleges utasítást adott a thessalonikabelieknek ezt a veszélyt illetően. Ezt írta: „Kérünk pedig titeket, atyámfiai . . ., hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja [Jehova napja, NW]. Ne csaljon meg titeket senki semmiképen” (2Thessalonika 2:1–3).

Jehova Tanúi határozottan hiszik, hogy Isten bizonyosan véghezviszi a jövőre vonatkozó szándékait az őáltala előre meghatározott időben, éppen azon a napon és órában, amelyet kijelölt erre (Habakuk 2:3; 2Péter 3:9, 10). Hisszük azt is, hogy ezek az események a nem túl távoli jövőben mennek majd végbe (2Timótheus 3:1–5). De nem törjük a fejünket a manapság elterjedt elméleteken, illetve nem is támogatjuk azokat.b Biztos, hogy sem 2000-nek, sem 2001-nek vagy más, emberek által meghatározott fordulópontnak sincs köze Jehova időtervéhez.

[Lábjegyzetek]