Úgy imádkozzunk Jehovához, hogy meghallgasson!
„Aki Istenhez közeledik, annak hinnie kell, hogy Ő van, és megjutalmazója lesz azoknak, akik Őt komolyan keresik” (Zsid 11:6).
1–3. (a) Mire tanít minket egy kislány tapasztalata? (b) Milyen tanulságot vonhat le belőle minden szülő?
AZ ESET Jehova tanúi Királyság-termében történt. Egy kislány — az édesanyja ismételt szemrehányó tekintete és suttogva mondott intései ellenére — tovább rendetlenkedett. Ekkor az anya jelt adott az apának, hogy vegye át tőle a kislány fegyelmezését, amit az apa meg is tett. Kézen fogta kislányát és elindult vele a terem melletti kis szoba felé! A kislány hirtelen rádöbbent arra, hogy mi vár rá, ezért felkiáltott: „Ó Jehova, kérlek, segíts!
2 Valahányszor elmesélik az esetet, mindig kuncogást vált ki, és mondhatjuk, hogy joggal. De vajon csak szórakoztató esetről van szó vagy van mondanivalója is? Bizonyára van. A kislány ismerte a Teremtő Isten nevét, tudta, hogy Jehovának hívják, amit nagyon kevés kislány tud. Megtanították az ima értékére is, s arra, hogy ha bajban vagyunk, segítségért folyamodhatunk Jehovához. Igaz, talán megmosolyogtatóan hat, ahogyan a kislány Isten védelmét kérte a szükséges fegyelmezés ellen. De vajon az ilyenfajta kérés csak naiv kislányokra korlátozódik? Egyáltalán nem. Izrael nemzete újra és újra megtette ezt, különösen a bírák idejében. Amikor megérdemelt büntetésben részesültek, többször is Istenhez fohászkodtak segítségért (Bír 2:11–18; 4:1–3, 23, 24; 10:6–16; 11:32, 33).
3 Ebből minden keresztény szülő tanulhat. Már nagyon korán ültessétek el gyermekeitekben a Jehova Istenbe vetett hitet. Segítsetek nekik felfogni és megérteni, hogy Jehova Isten valóságos személy, aki meghallgatja az imákat és válaszol is azokra. Ha gyermekeiteket már csecsemőkortól megtanítjátok imádkozni, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy istenfélők legyenek, amikor elérik a felelős kort (Hasonlítsd össze a Zsoltár 22:9, 10; [Károli: 22:10, 11] Példabeszédek 22:6; 2Timótheus 3:14, 15-tel!).
MIÉRT KELL JÓL ODAFIGYELNED AZ IMÁIDRA?
4, 5. (a) Milyen kérdéseket célszerű feltenni magunknak az imával kapcsolatban? (b) Miért nagyon is időszerűek ezek a kérdések?
4 De vajon milyen szerepe van az imának az életedben? Mennyit imádkozol? Általában talán túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy imádkozzál? Vagy talán gépiesen ledarálod az imáidat, mintha valami munkafeladatnak vagy kötelességnek tennél eleget, amelyet el kell végezned? Milyen az imáid minősége?
5 Ezek a gondolatébresztő kérdések nagyon is időszerűek. Még azok között is, akik Jehova szolgáinak vallják magukat, akadnak olyanok, akik nem imádkoznak rendszeresen. Mások úgy vélik, hogy imáikból hiányzik az igazi lényeg és tartalom. Ezeket a kereszténynek nem szabad könnyen vennie, mert az imáinak a minősége saját szellemi állapotát tükrözi vissza. Az egyén szellemi egészsége viszont nagymértékben attól függ, hogy mennyire van tudatában szellemi szükségleteinek, s hogy tesz-e valamit ennek érdekében (Máté 5:3). Ugyanakkor, ha figyelmet fordít imáinak a minőségére, az illető javíthat szellemi állapotán.
MIÉRT FORDULHATUNK JEHOVÁHOZ BIZALOMMAL
6. Tekintettel arra, amit a Biblia a Zsoltár 65:2-ben [Károli 65:3], a Filippi 4:6-ban és a Timótheus 5:17-ben mond, miért imádkozhatunk bizalommal Istenhez?
6 Miért fordulhatunk tehát Jehovához bizalommal, arra számítva, hogy meghallgatja imáinkat? Mindenek előtt azért, mert Ő úgy azonosítja magát, mint az „ima meghallgatója” és ismételten azt parancsolja nekünk, hogy imádkozzunk (Zsolt 65:2 [Károli 65:3]). Az ő Szava ilyen parancsokat tartalmaz: „Mindig imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek (Máté 26:41). „Imádkozzatok egymásért (Jak 5:16). „Legyetek állhatatosak az imában (Róma 12:12). „Szüntelenül imádkozzatok (1Thess 5:17). „Semmi felől ne aggódjatok, hanem mindenben ismertessétek kérésteket Istennel, hálaadással együtt, ima és könyörgés által (Fil 4:6).
7. Milyen példamutató férfiakat ismerünk az imádkozás terén?
7 A Biblia az imádkozásra vonatkozó közvetett példákkal is szolgál a számunkra. A Mózes első könyvétől a Jelenésekig, az ihletett feljegyzés bővelkedik imádkozó férfiak példáiban. Olvashatunk a Jehovához imádkozó Ábrahámról (1Móz 12:8). Jézus Krisztus, a Jordánban történt alámerítkezése óta egészen a kivégző oszlopon való haláláig újra és újra Atyjához imádkozott (Luk 3:21; 23:46). Pál apostol betű szerinti értelemben több tucatszor említi az ima témáját a leveleiben. Ismételten azt tanácsolja nekünk, hogy imádkozzunk másokért, buzdít az imádságra vagy arra kér másokat, hogy őérette imádkozzanak (Fil 1:9–11; Ef 6:18, 19). A Jelenések könyve, amelyet János apostol írt, két imádsággal fejeződik be (Jel 22:20, 21).
8. Milyen vitakérdés miatt közeledhetünk bizalommal Istenhez?
8 A második ok, amiért bizalommal közeledhetünk Istenhez imában az, hogy az ő neve is érintve van. Ez pedig az ő nevét és jó hírnevét érinti, mint az „ima Meghallgatójáét. Azonkívül, mivel az ő neve szorosan összekapcsolódik az ő népével, annak látszólagos bizonyítékát, hogy elhagyja őket, megfigyelők könnyen úgy értelmezhetnék, hogy Jehova képtelen megsegíteni makacs szolgáit. Ezért a Zsoltár 79:9-ben ezt olvassuk: „Segíts meg minket, ó megmentésünk Istene, a te neved dicsőségéért; és szabadíts meg minket, és fedezd el bűneinket a nevedért!” Mózes, Józsué, Dávid és Ezékiás mind ebből a célból imádkozott (2Móz 32:11, 12; Józs 7:8, 9; 2Kir 19:15–19; Zsolt 25:11). Dániel próféta pedig ezekkel a szavakkal könyörgött: ’Ó, Jehova, figyelj hát és cselekedj! Ne késlekedj, mert a te nevedről nevezték el városodat és népedet’ (Dán 9:19). Igen, ha valóban Jehova nevét viseljük, joggal könyöröghetünk hozzá ilyen alapon.
9. Miért könyöröghetünk bizalommal Istenhez irgalmasságért és megbocsátásért?
9 A harmadik ok, amiért számíthatunk arra, hogy Jehova meghallgatja imáinkat az, hogy Ő ismeri korlátainkat és akar segíteni nekünk. A zsoltáros Dávid ezt így fejezte ki: „Amilyen távol van a napkelte a napnyugtától, oly messze távolította el tőlünk vétkeinket. Amiként az atya irgalmas a fiaihoz, olyan irgalmas volt Jehova azokhoz, akik Őt félik. Mert Ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezve arról, hogy por vagyunk (Zsolt 103:12–14; lásd még a Zsolt 51:5-öt [Károli 51:6]). Ezért, amikor hibába esünk, amikor elrontunk valamit vagy súlyos vétket követünk el, joggal könyöröghetünk Jehova Istenhez a gyengeségeink és a tökéletlenségeink alapján.
10. Amint Jób esete, valamint Pál és mások esete is szemlélteti, miért fordulhatunk bizalommal Istenhez?
10 Egy további nyomós ok, amiért bizalommal fordulhatunk Jehovához az, hogy meghallgatja imáinkat, mivel megőrizzük feddhetetlenségünket. Jób ékesszólóan fejezte ki ezt a következő szavakkal: „Isten mérjen meg engem az igazságszolgáltatás mérlegén és megtudja majd, hogy ártatlan vagyok!” (Jób 31:6, The New English Bible szerint). Pál hasonlóképpen azt kérte hívőtársaitól: „Folyton imádkozzatok értünk, mert bízunk abban, hogy becsületes lelkiismeretünk van, mivel minden dologban becsületesen kívánunk eljárni.” (Zsid 13:18). Hogy Isten nézőpontjából kell becsületesnek lennünk, az abból is nyilvánvaló, amit János apostol írt: „Szeretteim, ha szív[ünk] nem ítél el minket, akkor megvan nálunk a beszéd nyíltsága Isten iránt. Bármit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves az ő szemében” (1Ján 3:21, 22).
IMÁDKOZZUNK JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL, NEM PEDIG JÉZUS KRISZTUSHOZ
11. Egyedül ki által közeledhetünk Istenhez imában?
11 Hogyan juthatunk be az „ima nagy „Meghallgatójá”-hoz? Ő úgy rendelkezett, hogy ez egyedül Jézus Krisztus által történjen. Egyetlen Közbenjáró létezik ugyanis Isten és az emberek között, éspedig a Főpap Jézus Krisztus (1Tim 2:5; Zsid 7:25, 26). Maga Jézus határozottan kijelentette: „Senki sem jön az Atyához, csak én általam” (Ján 14:6). „Bizony, bizony mondom nektek: Ha valamit kértek az Atyától, megadja azt nektek az én nevemben . . . Kérjétek és kaptok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Ján 16:23, 24).
12, 13. (a) Milyen kérdések vetődnek fel annak alapján, amit István valamint János apostol tett? (b) Ámde mégis miért nem ad okot István és János apostol példája arra, hogy közvetlenül Jézushoz imádkozzunk?
12 Egyesek talán eltűnődnek azon: ’Hát nem kérhetünk valamit közvetlenül magától Jézustól? Nem fordult-e István tanítvány is közvetlenül Jézushoz és nem tett-e hasonlóképpen János apostol is?’ Igaz, István közvetlenül a halála előtt ezt mondta: „Uram Jézus, fogadd el az én lelkemet! (Csel 7:59). János apostol pedig tényleg így imádkozott: „Ámen! Jöjj Uram Jézus! (Jel 22:20).
13 Jól tesszük azonban, ha megvizsgáljuk a körülményeket. Istvánnak például látomása volt, mert így kiáltott fel: „Íme, látom az egeket feltárulni és az ember Fiát Isten jobbja felől állni.” Mivel tehát Jézust látta látomásban, István közvetlenül az Isten Fiához szólhatott (Csel 7:56). János apostol hasonlóképpen mennyei látomásban részesült (Jel 1:1, 10; 4:1, 2). Mialatt ez a látomása volt, János apostol látta Jézust és hallotta Őt ezt mondani „Aki tanúskodik ezekről, ezt mondja: ’Igen, eljövök hamar’” (Jel 22:20). Ennek megfelelően János arra válaszolt, amit éppen akkor hallott Jézustól. Ezeket az eseteket ahhoz lehetne hasonlítani, ami a Társusi Saullal történt, amikor úton volt Damaszkusz felé. Jézus Krisztus kinyilatkoztatta magát Saulnak, és ezt mondta: „Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ahogyan János apostol és István esetében történt, Saul is közvetlenül Jézusnak válaszolt: „Ki vagy te, Uram? (Csel 9:4, 5).
KELLŐ TISZTELETTEL
14, 15. Amikor imádkozunk, mire mutasson rá a testhelyzetünk és a hangnemünk és miért?
14 Amikor a világegyetem nagy Szuverén Urához közeledünk imában, megfelelő módon kell elébe járulnunk. Csak a legnagyobb tisztelettel, hódolattal és mélységes alázattal közeledhetünk hozzá. Az a tény, hogy Isten Szava szerint a „beszéd nyíltságával” jöhetünk Istenhez, nem jelenti azt, hogy bizalmaskodó és nemtörődöm hangot üthetünk meg a nagy Teremtővel szemben (Zsid 4:16; 1Ján 3:21, 22). Milyen meggondolatlan és helytelen dolog lenne ilyesféle kifejezéssel kezdeni az imát: „Jó napot, Jehova! Azért közeledhetünk hozzá a beszéd nyíltságával, mert hiszünk és bízunk abban a készségében, hogy meghallgat minket, mivel megőrizzük feddhetetlenségünket. De ezt mély tisztelettel és hódolattal kell tennünk. — Hasonlítsd össze a Prédikátor 5:1, 2-vel!
15 Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy Jehova Isten magasan felettünk áll. Földi létformánk és szervezetünk következtében alacsonyabb rendűek vagyunk az angyaloknál hatalomban és dicsőségben (Zsid 2:7). Azonkívül tökéletlen, bűnös emberek vagyunk. Imáinkban ezért olyan szavakat és olyan hangnemet kell használnunk, amely megmutatja, hogy megértjük és nagyra értékeljük a Jehova Istenhez fűződő kapcsolatunkat, mert ő csakis az alázatosakat hallgatja meg, akik remegnek az ő szavára’ (És 66:2). Mily nagyszerűen szemléltette ezt az alapelvet Jézus Krisztus abban a példázatában, amelyet a két emberről mondott, akik a jeruzsálemi templomba mentek fel imádkozni! Jehova Isten nem figyelt a büszke, önhitt farizeusra, de nyilvánvalóan meghallgatta és teljesítette az alázatos, bűnbánó adószedő kérését. — Luk 18:9–14.
HITTEL ÉS KITARTÁSSAL
16. Mely írásszövegek mutatják meg, mennyire fontos szerepet tölt be a hit az imában?
16 További fontos követelménye annak, hogy Jehova meghallgasson minket az, hogy hittel járuljunk elébe. Az ima meghallgatásának erre a feltételére Isten Igéje többször is felhívja a figyelmünket. Jézus mondta: „Ha akkora hitetek lenne, mint egy mustármag . . . semmi sem lenne lehetetlen számotokra.” (Máté 17:20). A Zsidók 11:6-ban azt mondják nekünk, hogy Isten tetszésének elnyerése végett nemcsak azt kell hinnünk, hogy ő létezik, hanem azt is, hogy megjutalmazza azokat, „akik Őt komolyan keresik”. Jakab tanítvány írta: „Továbbra is hittel kérje, egyáltalán nem kételkedve”, mert aki kételkedik, „ne higgye, hogy bármit is kaphat Jehovától” (Jak 1:6, 7).
17. Milyen tanácsokat ad a Szentírás az imában való kitartásra vonatkozóan?
17 Ahhoz, hogy kéréseink meghallgatást nyerjenek, ki kell tartanunk az imában. Szokásunkká kell tenni az imádkozást. A Biblia így int minket: „Állhatatosan tartsunk ki az ima szokásában (Róma 12:12, J.B. Philips: The New Testament in Modern English szerint). Jézus többször hangsúlyozta az imának ezt a vonását. Hegyi Beszédében ezt mondta: „Állandóan kérjetek és megkapjátok; folyton keressetek és találtok; mindig zörgessetek és megnyitnak nektek” (Máté 7:7). Az özvegyről mondott példázatában — akinek olyan bíró szolgáltatott igazságot, aki sem Istent nem félt, sem embert nem tisztelt — Jézus hasonlóképpen az imában való kitartást hangsúlyozta (Luk 18:1–8). Ha valóban komolyan vesszük azt, amit Jehova Istentől kérünk, akkor állhatatosak leszünk az imában’ és szüntelenül fogunk imádkozni’ (Róma 12:12; 1Thess 5:17).
18. Milyen dolgoknak nem szabadna befolyásolni az imádkozásra szánt időnket?
18 Szorosan összefügg az imában való kitartással az is, hogy időt fordítsunk az imádkozásra. Sohasem lehetünk túl elfoglaltak ahhoz, hogy imádkozzunk. Igaz, ott vannak az élethez szükséges dolgok: a mindennapi elfoglaltság, az evés, a tisztálkodás, az alvás. Ezek igénybe veszik a napi 24 órának nagy részét. De nincs-e sok egyéb dolog is, ami több időt rabol el tőlünk, mint amennyit kellene? Ilyenek például az újságolvasás, a televízió nézés, a sportolás, és a szórakozás vagy kikapcsolódás más formái. Hacsak nem becsüljük igazán nagyra az ima értékes kiváltságát, könnyen elhanyagolhatjuk azt, mivel az ilyen dolgok töltik ki az időnknek az imára fordítandó részét.
ALKALMAK AZ IMÁDKOZÁSRA
19. Milyen különböző alkalmaink lehetnek az imádkozásra?
19 Valóban számos alkalom vagy lehetőség kínálkozik az imádkozásra. Az, hogy ’szüntelenül imádkozzunk’ azt jelenti: minden alkalommal, vagyis reggel felkeléskor, este lefekvéskor, étkezések előtt és az éjszakai ébrenlétek idején. (Lásd Zsoltár 5:3; 92:1, 2 [Károli 5:4; 92:2, 3]; 119:147–149, 167; 1Timótheus 4:4, 5) Szembekerülhetünk súlyos nehézségekkel, nagy nyomással; vállalnunk kell komoly felelősségeket; esetleg keresztény hallgatóság előtt kell beszédet tartanunk vagy kormányhivatalnokok előtt kell megvédeni a hitünket. Ezek bizonyára olyan alkalmak, amikor Jehovára kell bíznunk magunkat. Igen, „minden utadban vedd figyelembe őt [Istent] és ő egyengeti majd ösvényeidet” (Péld 3:6). Azonkívül, amikor valamilyen különleges áldásban van részünk, főleg ha azt nem vártuk, vagy ha éppen nagyon vágyódtunk utána, a szívünknek hálával kell eltelnie Jehova iránt. De természetesen nincs szükségünk különleges okokra. Szívünk és az elménk bármilyen más időben is a hála kifejezésére indíthat minket.
20. Mit mondhatunk az ima alatti testhelyzetről?
20 Mivel bármilyen időpont alkalmas az imára, vajon ez azt jelenti, hogy nem szükséges ügyelnünk az ima alatti testtartásunkra? Igaz, a Biblia nem írja elő, hogy milyen testtartásban legyünk: letérdepeljünk-e vagy összekulcsoljuk-e a kezeinket, amikor imádkozunk. De igenis olvasunk olyan személyekről, akik állva, térdepelve vagy arcra borulva imádkoztak, vagy széttárták a karjaikat. (Lásd az 1Mózes 24:26, 48; 1Kir 8:22, 42, 44, 54; Nehémiás 2:1–4; Márk 11:25-öt!) Ez azt mutatja, hogy amikor csak lehetőség van rá, igen helyénvaló tiszteletteljes testtartást felvenni az imádkozás alatt. A gyülekezeti összejövetelen például felállhatunk és meghajthatjuk a fejünket. Az effajta változtatás a testhelyzeten segíthet még jobban az imára összpontosítani, amelyet a mi érdekünkben mondanak. Valószínű, hogy a térdeplés különösen helyes testtartás a magánimáknál. (Hasonlítsd össze a Dániel 6:10; Filippi 2:10-zel!) Még ha az elalvás előtti imánk alatt fekvő helyzetben vagyunk is az ágyban, gondosan ügyeljünk arra, hogy megszívleljük az apostoli intést, és „ébren maradjunk, éberen, figyelmesen imádkozzunk. — Ef 6:18.
21. Hogyan kell imádkoznunk ahhoz, hogy úgy járulhassunk Isten elé, hogy meg is hallgasson minket?
21 Igen, a Jehova Istenhez való imádkozás valóban olyasmi, amit komolyan kell vennünk. Mennyire hálásak lehetünk azért, hogy mennyei Atyánk elé járulhatunk, bízva abban, hogy mindenkor meghallgat minket! Ez persze függ attól, hogy hittel közeledünk-e hozzá, a megfelelő csatornán keresztül, helyes elmeállapotban, és azután kitartunk-e az imában és sohasem vagyunk túl elfoglaltak ahhoz, hogy imádkozzunk. Ha pedig gyermekeid vannak, türelmesen tanítsd meg őket is az ima fontosságára jó tanáccsal és jó példamutatással.