29. Milyen címet adhatott hozzá a nevéhez Jézus mint Felkent, és mivel volt felkenve?

²⁹ Miután Jézust a Jordán folyónál Isten felkente szent szellemével, Jézus hozzáadhatta nevéhez a Messiás vagy Krisztus címet. Jogosan nevezték tehát Őt „Jézus a Messiás”-nak vagy Jézus Krisztusnak. Hónapok múlva, amikor Jézus visszatérőben volt Galileába, egy szamaritánus asszony ezt mondta neki: „Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek. S amikor eljön, mindent világosan megmagyaráz nekünk.” Akkor Jézus csendesen azt mondta neki: „Én, aki most veled beszélek, én vagyok az.” (János 4:25, 26) Jézust nem úgy kenték föl Messiássá vagy Krisztussá, hogy hivatalos olajat öntöttek a fejére. Őt olyasvalamivel kenték föl, amit csak Isten tölthetett ki rá mint szellemi Fiúra. Mi volt az tehát? Péter apostol így válaszol: „Isten kente fel Őt szent szellemmel és hatalommal, Ő pedig bejárta az országot jót cselekedve és meggyógyítva mindazokat, akiket fogva tartott az Ördög.” — Cselekedetek 10:38.

30. Mi történt Jézussal közvetlenül a felkenetése után, amiként az Dávid esetében is megtörtént, és miért nem veszítette el a szent szellemet?

³⁰ Itt emlékeztetünk arra, hogy miután Sámuel próféta olajjal felkente Dávidot, a pásztorfiút, Isten tevékeny ereje működni kezdett rajta, s így ő figyelemre méltó dolgokat cselekedett. Ugyanígy volt, amikor Isten felkente Jézust a mennyből. A Lukács 4:1, 2 tanúskodik róla: „Ezután Jézus, betöltve szent szellemmel, eltávozott a Jordántól és a szellem a pusztába vezette Őt negyven napra, mialatt az Ördög megkísértette Őt.” A Márk 1:12 azt mondja: „A szellem azon nyomban arra indította Őt, hogy a pusztába menjen.” Szerencsére nem vesztette el a szent szellemet, mivel hűségesen kitartott a pusztában az Ördög kísértése alatt is; nem szűnt meg Messiás vagy Krisztus lenni. Igaznak bizonyult abban, amit a vízalámerítése jelképezett.

31. Milyen erő hatására tért vissza Jézus Galileába János börtönbe vetése után és milyen tevékenységet végzett?

³¹ Időszámításunk 30. évében Alámerítő Jánost, Jézus előhírnökét Heródes Antipas, Galilea negyedes fejedelme börtönbe vetette. Jézus ezért eltávozott Júdeából és Szamárián át visszatért Galileába. Ott Jézus önmagára alkalmazta az Írásokat, melyek Messiásként vagy Krisztusként azonosíthatták. (Máté 4:12-17) „Ezután Jézus a szellem erejével visszatért Galileába. És jó szóbeszéd kezdett elterjedni róla az egész környező vidéken. Tanítani kezdett tehát a zsinagógáikban, és mindenki tiszteletben tartotta Őt.” (Lukács 4:14, 15) Az Istentől jövő felkenetése segítette Őt, amikor a Szent Iratokra tanította az embereket.

32. Ésaiás melyik jövendölését olvasta fel Jézus hangosan a názáreti zsinagógában, és milyen megjegyzést fűzött hozzá?

³² Lakóvárosának, Názáretnek a zsinagógájában, Jézus arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy Isten az Ésaiás 61:1-3-nak a Messiásra vonatkozó jövendölése teljesedéseként kente fel Őt. Ezzel kapcsolatban azt olvassuk a Lukács 4:16-21-ben:

„És eljött Názáretbe, ahol felnevelkedett; szokása szerint bement szombatnapon a zsinagógába és felállt olvasni. Átnyújtották neki Ésaiás próféta könyvtekercsét, ő pedig kinyitotta a tekercset azon a helyen, ahol az volt megírva: ,Jehova szelleme van rajtam, mert felkent engem, hogy a szegényeknek jó hírt hirdessek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látásuk visszanyerését a vakoknak; elküldött, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, hogy hirdessem Jehova elfogadható esztendejét.’ Ekkor összetekerte a könyvtekercset, visszaadta a szolgának és leült; a zsinagógában minden szem figyelmesen őreá szegeződött. Akkor azt mondta nekik: ,Ma teljesedett be az az írás, amit az imént hallottatok.’”

33. Miről szólt a „jó hír”, amelynek hirdetésére Jézus megbízást kapott és milyen mértékben kellett hirdetnie a küldetése szerint?

³³ Mily nagyszerű életpályát jövendölt meg Ésaiás próféciája Jehova Felkentje számára! Mily kegyesen akart működni általa Jehova tevékeny ereje, amellyel felkenetett! Messiási földi szolgálatának hátralevő három éve alatt szeretetteljesen teljesítette az Istentől kapott e prófétai megbízatását. A „jó hír”, melyet a szegényeknek bejelentett, az Isten messiási királyságának üzenete volt. Egy szellemileg éhező tömegnek, amely megpróbálta visszatartani Őt, Jézus azt mondta: „Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királysága jó hírét, mert ezért küldettem.” — Lukács 4:43.

34. Kik voltak Jézus kíséretében, amikor egyik helyről a másikra ment a hirdető munkában?

³⁴ A későbbi feljegyzés azt mondja: „Röviddel ezután városról városra és faluról falura utazott, prédikálva és hirdetve az Isten királysága jó hírét. És a tizenkettő [apostol] vele volt és néhány asszony is, akiket meggyógyított a gonosz szellemektől és betegségekből: Mária, akit Magdolnának is neveztek, akiből hét démont űzött ki, Johanna, Khúzának, Heródes gondviselőjének felesége, Zsuzsánna és sok más asszony, akik a javaikkal szolgálták őket.” — Lukács 8:1-3.

37. Milyen esetet mond el a Lukács 5:17-26 annak szemléltetésére, hogy Jézus gyógyító erejét nem csökkentette a vallási részről megnyilvánuló ellenállás?

³⁷ Mivel Jézust nem emberek kenték fel, hanem mennyei Atyja, Ő „bejárta az országot jót cselekedve és meggyógyítva mindazokat, akiket fogva tartott az Ördög; mert vele volt az Isten.” (Cselekedetek 10:38) A vallási vezetők rosszindulatú ellenállása nem gyengítette azt az erőt, amely csodatetteket hajtott végre. Az egyik kiemelkedő esettel kapcsolatban ezt olvassuk: „Az egyik napon éppen tanított és farizeusok és törvénytanítók jöttek el Galilea és Júdea minden falujából és Jeruzsálemből és ott ültek; és Jehova szelleme volt vele, hogy gyógyítson.” A vallásvezérek ellenséges beállítottsága ellenére Jézus meggyógyított egy magatehetetlen bénát, úgyhogy a mélyen megindított nép azt mondta: „Bizony csodatetteket láttunk ma!” — Lukács 5:17-26.