Néha erőt vesz rajtad a kapzsiság?
VOLTÁL-E már olyan zsúron, ahol az ízletes ételek és szeszes italok bő választéka állt rendelkezésedre, és ezek láttán elfogott a kísértés, hogy nagyokat egyél és igyál? Sokan elismerik, hogy időnként a kapzsiság valamilyen formája erőt vesz rajtuk. Ellent tudsz-e állni minden esetben? Vagy olykor erőt vesz rajtad is, aminek fejfájás, másnaposság, vagy ennél rosszabb állapot is a következménye? Milyen más következménye lehet még a mohóságnak? Hogyan vehet erőt rajtunk észrevétlenül? Mindez azért fontos, mert a Biblia azt mondja, hogy „egyetlen kapzsi” sem örökli Isten királyságát (1Korinthus 6:10).
A kapzsiság a meghatározás szerint mértéktelen vágy, fösvénység, olyan dolgok megszerzésére irányuló leküzdhetetlen vágy, amire az embernek nincs szüksége, vagy ami nem az övé. Formái eléggé szerteágazók: például ide tartozik a pénzsóvárgás, hatalomvágy vagy hírnévre való törekvés, telhetetlenség étel, ital, nemi gyönyörök, és anyagi javak tekintetében. Sok gonosztett gyökerénél is ez húzódik meg, ami napjainkban bűvkörébe ejt minket. Miért szaporodik a meg nem engedett nemi bűncselekmény és mindenféle más bűncselekmény? Miért vannak túltáplált és ugyanakkor éhező milliók? Mi az oka a könnyelmű pénzszórásnak, ami a szerencsejátékokra és lottózásra megy el? Mi húzódik meg a magán és állami tulajdon hűtlen kezelése, a kereskedelmi kizsákmányolás és a köztisztviselők megvesztegetése mögött? És mi a mozgató rugója a háborúknak és a nyomában járó pusztítás és szenvedés szörnyű utókövetkezményeinek? A kapzsiság aljassá tevő ereje!
A mohó nemi vágy és következményei
A mohóság nagyon csúnya formákat ölthet, és súlyosan megronthatja valakinek az életét. Egy nős férfi is így járt, akinek szép családja volt. Mértéktelen vágy fogta el a nemi gyönyörök után. Egy nap ittas állapotban két leányt hazakísért abban a reményben, hogy majd elcsábítja őket. De otthon a két lány apja és az egyik rokon kijött, és alaposan helybenhagyták őt, oly annyira, hogy kórházba kellett szállítani koponyacsont-, és állkapocscsont töréssel. Ezenkívül szeme is súlyosan megsérült. Ennek az apának a fiatal leánya annyira felháborodott az eseten, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. Az egész család megbotránkozott és oda volt a szégyentől. Micsoda árat kellett fizetni azért, mert engedett a mohó nemi kívánságnak!
Dávid király esete is ennek megerősítő példája. Már sok felesége volt. De az egyik nap palotája tetejéről meglátta Betshabét, a szép asszonyt, aki éppen fürdött. Ahelyett, hogy elfordította volna tekintetét és száműzte volna elméjéből a gondolatot, hagyta, hogy a tiltott érzéki vágy meggyökerezzen szívében. Majd házasságtörést követett el vele, amíg a férje, Uriás távol volt és az ő seregében harcolt.
Amikor Betshabé teherbe esett, Dávid először úgy szerette volna házasságtörést elleplezni, hogy hazahívatta Uriást azzal a titkolt céllal, hogy Betshabéval háljon. De amikor ez a számítása nem vált be, és fennforgott annak a szörnyű lehetősége, hogy Betshabét mint házasságtörő nőt agyonkövezik, Dávid inkább azt válaszolta, hogy kiküldte Uriást a csata leghevesebb pontjára, hogy ott biztosan meghaljon. Jehova előtt azonban nem maradhat semmi elrejtve. Prófétáját, Náthánt elküldte hozzá, hogy megdorgálja szörnyű bűneiért — a házasságtörésért és Betshabé férjének megöletéséért. Dávid megsebződött szívében, és alázattal fogadta a dorgálást. De súlyos árat kellett fizetnie vétkéért. Betshabétól született első fia — még csecsemőként — meghalt, és attól kezdve családjában egyik baj a másikat érte (2Sámuel 11:1—12:23; 13. fejezet).
A kísértésnek való engedésnek ez az intő példája jól szemlélteti, milyen láncreakciói vannak a bűnnek a Biblia felsorolása szerint: „Mindenki próba alatt áll, amikor vonzza és csalogatja őt a saját kívánsága. Azután a kívánság, miután megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, miután elkövették, halált eredményez” (Jakab 1:14, 15). Dávid ott követte el a hibát, hogy hagyta, hogy a mohó érzéki vágy megfoganjon és felnőjön szívében. Ha egyszer a bűnös vágy táptalajra lel, ettől kezdve az érzéki vágy kerekedik felül és ez motiválja a cselekedetet.
Mennyire másként viselkedett József Egyiptomban, amikor Putifár felesége el akarta csábítani, hogy háljon vele! Hogyan reagált József a kísértésre? A beszámoló így mondja el: „Noha az asszony nap nap után ezt mondogatta Józsefnek, ő nem hallgatott rá, hogy mellé feküdjék és vele háljon.” Jóllehet akkor még a Tízparancs, mint erkölcsi útmutató, nem volt meg — ez csak később adatott —, József mégis így válaszolt: „Hogyan követhetném el ezért ezt a nagy gonoszságot, és vétkeznék az Isten ellen?” Aztán eljött egy nap, amikor megfogta Józsefet ruhájánál fogva, és ezt mondta neki: „Hálj velem!” Mit tett József? Vajon leállt vele érvelni és józanul megbeszélni a dolgokat? Nem! „Futásnak eredt és kiszaladt.” Még az esélyét sem adta meg annak, hogy az érzéki mohó vágy megszülessen szívében. Elmenekült (1Mózes 39:7–16).
Egyetlen igaz keresztény sem szeretne terveket szőni egy olyan út követésére, amely a mohó érzéki vágyról tanúskodna. Bár Dávid sem tervezett ilyet, mégis vétkezett. Példája ösztönözzön valamennyiünket arra, hogy legyen bennünk elég eltökéltség, hogy nemet tudjunk mondani a tiltott nemi vágyaknak. Nekünk — akár egyedülállók, akár házasok vagyunk — teljesen el kell határoznunk magunkban, hogy ellenállunk a kísértésnek abban a pillanatban, amikor jelentkezik (Róma 13:13, 14).
A pénzsóvárság és következményei
A kapzsi emberek elrettentő példája Iskariótes Júdás, aki a történelemből ismert legbecstelenebb áruló volt. Amikor Jézus kiválasztotta apostolául, bizonyára megbízható volt, és nem mutatta még a kapzsiság jeleit. Jézus ezért bízta rá a pénz kezelését. Egy idő elteltével Júdás el-ellopott a pénzből. „Tolvaj volt, és nála volt a pénzesláda, és elszedegette, amit beletettek” (János 12:6).
Júdás szemmel láthatólag megrögzött tolvaj, kapzsi lett. Amikor i. sz. 33-ban az események betetőzését jelentő pászka elközeledett, Jézus Júdást rendreutasította. Ezután Júdás tárgyalni kezdett a gyilkos szándékú főpapokkal, és 30 ezüst pénzért elárulta az Urat. Később rádöbbent szörnyű tettére, és öngyilkosságot követett el. A kapzsiság felülkerekedése Júdásban újabb halálos áldozatot követelt (Lukács 22:3; Máté 26:14–16).
A kapzsiság végzetes következményei megszámlálhatatlanok. Számos ember, aki mohón törtet sok pénz után, rengeteg pénzt költ arra, hogy fényűzően éljen. Lehet, hogy az egyszerű ételek meg sem felelnek neki, és a finomak közül is csak az extra menűt fogyasztja. Az ilyen pazar ételek fogyasztása, amelyet a gazdagok megengedhetnek maguknak, gyakran bumerángként üt vissza, mert emésztési zavarok és más súlyosabb panaszok lépnek fel, amelyek idő előtti halált okoznak. Egy orvos így nyilatkozik: „A biztosító társaságok szigorú üzleti tapasztalata az, hogy a felnőttek szertelen étkezése és elhízása a várható élettartamra kedvezőtlenül hat.”
A keresztény esetében a mohóságban rejlő szellemi veszély még súlyosabban esik latba. Az anyagiasság miatt néhány keresztény feleség — bár férjük keresete elég szép volt — elment dolgozni. Ennek az lett a következménye, hogy a gyermekek el lettek hanyagolva, és a prédikáló szolgálatban is kevesebb lett az áldás. A jól fizető állások kecsegtető hatása sok fiatalra csábítólag hatott, és inkább ezt választották a teljes idejű szolgálat helyett. A testnek való kedveskedés, öltsön az akár tiltott nemi vágyat vagy pénz utáni sóvárgást (vagy olyan szórakozásokat és javakat, amelyeket pénzen lehet megvásárolni), súlyos bűnökhöz, sőt még az örök élet elvesztéséhez is vezethet. „Mert a test szerinti gondolkodás halált jelent . . . Ha ugyanis a testtel összhangban éltek, minden bizonnyal meghaltok” (Róma 8:6, 13).
Hogyan előzhetjük meg, illetve hogyan lehetünk úrrá a kapzsiságon?
Ha egyszer a kapzsiság úrrá lett valakin, akkor már nehéz tőle megszabadulni. Itt is jobb a megelőzés, mint a baj orvoslása. A szülőknek mindenekelőtt önmagukban kell a mohóság utáni vágyat legyőzni, csak azután a gyermekekben. A legtöbb gyermek hajlamos az önzésre. Íme, egy történet, amely arról szól, hogy Ábrahám Lincoln egy sétára indult két kisfiával, akik sírtak. Amikor az egyik szomszéd megkérdezte: „Mi a bajuk a kisfiúknak”, Lincoln így válaszolt: „Az, ami az egész világnak. Van három dióm, és mindegyik kettőt szeretne magának.”
Szülőknek az önzetlenség és a másokkal való törődés szellemében kellene gyermekeiket „felnevelniük”, méghozzá következetesen és szeretettel (Példabeszédek 22:6). Rendkívül sokat segíthet ez kamaszkorban, amikor a nemi vágyak és egyéb önző kívánságok is felerősödnek. Nemi téren a fatalok állandó izgalmaknak vannak kitéve napjainkban. A Biblia viszont ezt mondja: „Paráznaság és mindenféle tisztátalanság vagy mohóság még csak ne is legyen említve köztetek, ahogyan az szent emberekhez illik. Sem szégyenteljes viselkedés, sem bolond beszéd, sem trágár tréfálkozás, amelyek illetlen dolgok. . . . Mert . . .sem a parázna, sem a tisztátalan vagy a kapzsi — ami bálványimádót jelent — nem örökli a Krisztus és Isten Királyságát” (Efezus 5:3–5).
Jegyezzük meg, hogy a „kapzsi” ember egyben „bálványimádó” is. Milyen értelemben? Nos azok, akik megszállottan csak a nemi gyönyöröket és a pénzt hajszolják (és emiatt lopnak, sikkasztanak, szerencsejátékot űznek), vagy mértéktelenek az evésben és ivásban, vagy hatalomra és hírnévre vágynak, vágyuknak rabszolgáivá válnak, és ezeket bálványozzák életükben. Életük fő célja: kapzsi vágyaik kielégítése. Azok a keresztények, akik bálványimádó módon ilyen dolgokat gyakorolnak, a Biblia szóhasználata értelmében „kapzsik”, és kizárhatók a gyülekezetből. „Istenük” imádatát Jehova imádata elé helyezik, pedig ő olyan Isten, aki „kizárólagos önátadást követel” (2Mózes 20:3–6, 17).
Ha a rádió és tv-programok, illetve könyvek és folyóiratok vágyat keltenek bennünk ilyen káros dolgok iránt, ez veszélyes lenne ránk nézve, mindegy, hogy fiatal vagy idős keresztények vagyunk. Ne felejtsük el, Dávidnál ott kezdődött a baj, hogy nem fordította el tekintetét a fürdöző Betshabéról, és egy gyenge pillanatában úrrá lett felette az érzéki vágy. Vajon te ki tudod-e kapcsolni a tévét, és ott tudod-e hagyni a színházat, ha erkölcstelen jelenetek bemutatására kerül sor?
Dávid, bűnbeesése ellenére, szívből szerette Jehovát. Csak így tudott bűnéből felépülni. Hasonlóképpen, egy Afrikában hosszabb időt eltöltő keresztény is ki tudott gyógyulni a pénzsóvárgás bűnéből. Bizonyos anyagi nehézségei miatt adósságba keveredett. Egy vállalat pénzügyi dolgait intézte, és kísértésbe esett, hogy engedély nélkül pénzt „kölcsönözzön” magának. Hagyta, hogy a kapzsiság magva meggyökerezzen szívében, és egy nagyobb tételt elsikkasztott. Amikor munkaadói utánanéztek a dolgoknak, pánikba esett és elmenekült az országból, maga mögött hagyva feleségét és gyermekeit. Hamarosan azonban lelkiismeretfurdalása támadt, és rádöbbent, hogy súlyos bűnt követett el. Visszatért otthonába, az egész összeget megtérítette. A keresztény vének megfedték, de most már szép előhaladást ért el.
Mi segítette a helyreállásban? Az ima és a Biblia olvasása. Megfigyelte, hogy Dávid zsoltárában sok olyan kifejezés található, amely az ő szívében is hasonló húrokat pendített meg, és így még bensőségesebben és még jobban átérezve tudott imádkozni. Íme, egy-két példa ezekből a zsoltárokból: „Tanúsíts kegyet irántam, ó Istenem, a te szerető kedvességed szerint. Mérhetetlen irgalmadban töröld el kihágásaimat. Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és adj belém új szellemet, állhatatosat.” „Elbizakodott tettektől is tartsd vissza szolgádat; ne uralkodjanak rajtam” (Zsoltárok 51:1, 10, [51:3, 12, Károli]; 19:13).
Ha nem szeretnél a kapzsiság rabságába kerülni, „közeledj Istenhez, és ő is közeledni fog hozzád” (Jakab 4:8). Ha egy keresztény szíve Jehova és keresztény testvérei, valamint e gyötrelmes időkben segítségre szoruló emberek iránti szeretettel telik meg, akkor a kapzsiság „ocsmány” magva aligha tud majd meggyökerezni. Ezenfelül a szent szellem a legjobb orvosság a kapzsiságra. Hadd áradjon szét szívedben, és szorítsa ki onnan a tisztátalan kívánságokat, és töltse be szívedet egészen a Jehova szolgálata utáni mélységes vágyakozás! Ez esetben ennek az utálandó természetű kapzsiságnak nem lesz hatalma feletted!
[Kép a 23. oldalon]
Iskariótes Júdás nem tudott ellenállni a kapzsiságnak
[Kép a 24. oldalon]
’A biztosító társaságok szigorú üzleti tapasztalata az, hogy a felnőttek szertelen étkezése és elhízása a várható élettartamra kedvezőtlenül hat’