Mutassunk szeretetet és megbecsülést azáltal, hogy ügyelünk a nyelvünkre!
„Úgy szeresse egyenként mindenki a feleségét, mint önmagát; másfelől a feleség mélységes megbecsüléssel legyen a férje iránt” (EFÉZUS 5:33)
1—2. Milyen fontos kérdést kell feltennie magának minden házasságban élő személynek, és miért?
TEGYÜK FEL, hogy kapsz egy szépen becsomagolt ajándékot, és a dobozon van egy címke: „Törékeny!” Te hogyan bánnál ezzel a csomaggal? Biztosan nagyon vigyáznál, nehogy baja essen. És mi a helyzet a házasság ajándékával?
2 Az izraelita özvegy, Naomi ezt mondta a két fiatal nőnek, Orpának és Ruthnak: „Ajándékozzon meg Jehova benneteket, és leljen nyugvóhelyre mindegyikőtök a férje házában” (Ruth 1:3–9). A Biblia a jó feleségről a következőket írja: „A ház és vagyon apai örökség, de az értelmes feleség Jehovától van” (Példabeszédek 19:14). Ha házasságban élsz, úgy kell tekintened a házastársadat, mint aki ajándék Istentől. Hogyan bánsz ezzel az Istentől kapott ajándékkal?
3. Pálnak mely figyelmeztetését jó megszívlelniük a férjeknek és a feleségeknek?
3 Pál apostol ezt írta az első századi keresztényeknek: „úgy szeresse egyenként mindenki a feleségét, mint önmagát; másfelől a feleség mélységes megbecsüléssel legyen a férje iránt” (Efézus 5:33). Vizsgáljuk meg, hogy miként tudják a férjek és a feleségek megszívlelni ezt a figyelmeztetést a beszédüket illetően.
Vigyázzunk, mert „zabolátlan” és „ártalmas”!
4. Hogyan ösztönözhet jóra vagy rosszra a nyelv?
4 A bibliaíró Jakab azt mondja, hogy a nyelv „zabolátlan, ártalmas, tele van halálos méreggel” (Jakab 3:8). Jakab tisztában volt azzal az alapvető igazsággal, hogy a zabolátlan nyelv romboló. Minden bizonnyal ismerte azt a bibliai példabeszédet, mely a meggondolatlan szavakat ’tőrszúrásokhoz’ hasonlítja. Viszont ugyanez a példabeszéd kijelenti: „a bölcsek nyelve . . . gyógyír” (Példabeszédek 12:18). Igen, a szavaknak óriási erejük van. Sebet is okozhatnak, de gyógyíthatnak is. A te szavaid milyen hatással vannak a házastársadra? Ha megkérdeznéd őt, vajon mit mondana?
5—6. Mik nehezíthetik meg valakinek, hogy féken tudja tartani a nyelvét?
5 Ha a fájdalmat okozó beszéd belopózott a házasságodba, tehetsz érte, hogy javuljon a helyzet. Persze ez erőfeszítést igényel. Miért? Egyrészt ott van a tökéletlen test, mely ellen harcolni kell. Az öröklött bűn rossz hatással van a másokról alkotott véleményünkre, és arra, ahogyan másokkal beszélünk. Jakab ezt írta: „Ha valaki nem botlik meg szóban, az tökéletes ember, és képes az egész testét is megzabolázni” (Jakab 3:2).
6 Az emberi tökéletlenség mellett a családi környezet is szerepet játszhat abban, hogy valaki nem jól bánik a nyelvével. Egyesek olyan családban nőttek fel, ahol a szülők ’nem voltak készek semmilyen megegyezésre, és önuralom nélküliek, vadak voltak’ (2Timóteusz 3:1–3). Gyakran előfordul, hogy azok a gyermekek, akik ilyen környezetben nőnek fel, maguk is ilyenek lesznek, amikor felnőtté válnak. Természetesen sem a tökéletlenség, sem a rossz neveltetés nem szolgálhat mentségül az ártalmas beszédre. Viszont ha tudatában vagyunk ezeknek a tényeknek, az segít megértenünk, hogy egyeseknek miért okoz különös nehézséget, hogy ne beszéljenek bántóan.
’Vessétek le a rossznyelvűsködést!’
7. Mire gondolt Péter, amikor arra figyelmeztette a keresztényeket, hogy ’vessenek le mindenfajta rossznyelvűsködést’?
7 Függetlenül attól, hogy mi az oka, a fájdalmat okozó beszéd a házasságban azt jelezheti, hogy valaki nem szereti és nem becsüli meg a házastársát. Péter jó okkal arra figyelmeztette a keresztényeket, hogy ’vessenek le mindenfajta rossznyelvűsködést’ (1Péter 2:1). A „rossznyelvűsködésnek” fordított görög szó ’sértő beszédet’ jelent. Magában foglalja azt a gondolatot, hogy ’valaki szavakkal lövöldöz másokra’. Mindez jól mutatja, hogy milyen hatással lehet másokra a zabolátlan nyelv.
8—9. Mi lehet a sértő beszéd következménye, és miért kell a házastársaknak kerülniük ezt?
8 A sértő beszéd talán nem tűnik olyan komolynak, de gondold végig, hogy mi történik, amikor egy férj vagy egy feleség így beszél. Ha valaki azt mondja a társára, hogy ostoba, lusta vagy önző, azzal arra céloz, hogy társa egyetlen szóval jellemezhető — méghozzá egy megalázó szóval. Ez nagyon kegyetlen dolog. És mi a helyzet az eltúlzott kijelentésekkel, melyek a házastárs hibáit hangsúlyozzák? Vajon nem túlzások az olyan megnyilvánulások, hogy „te mindig elkésel”, vagy „te soha nem figyelsz rám”? Nem csoda, ha ilyen esetben a házastárs védekezni fog. Ez pedig heves vitát szülhet (Jakab 3:5).
9 Egy olyan beszélgetés, mely tele van tűzdelve sértő szavakkal, feszültséget okoz a házasságban, és ennek is súlyos következményei lehetnek. A Példabeszédek 25:24 ezt írja: „Jobb a tető ormán lakni, mint házban ugyan, de zsémbes feleséggel együtt.” Természetesen ugyanez igaz egy zsémbes férjre is. Az idő múlásával az éles szavak kikezdik a kapcsolatot. Talán azt az érzést keltik a férjben vagy a feleségben, hogy nem szeretik, sőt nem is lehet szeretni őt. Egyértelmű tehát, hogy fontos féken tartani a nyelvünket. De hogyan tehetjük ezt meg?
’Zabolázzuk meg a nyelvünket!’
10. Miért fontos féken tartanunk a nyelvünket?
10 „A nyelvet . . . egyetlen ember sem tudja megszelídíteni” — jelenti ki a Jakab 3:8. Mindazonáltal, ahogy egy lovas zablát használ, hogy irányítsa az állat mozgását, nekünk is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megzabolázzuk a nyelvünket. „Ha valaki úgy véli magáról, hogy követi az imádat formáját, de nem zabolázza meg a nyelvét, hanem továbbra is ámítja a saját szívét, annak hiábavaló az imádati formája” (Jakab 1:26; 3:2, 3). Ezek a szavak azt mutatják, hogy mennyire komolyan kell vennünk, hogy miként használjuk a nyelvünket. Nemcsak a házastársunkkal, hanem a Jehova Istennel ápolt kapcsolatunkra is hatással van (1Péter 3:7).
11. Hogyan lehet elejét venni, hogy egy nézeteltérésből heves vita kerekedjen?
11 Bölcsen teszed, ha átgondolod, hogy miként beszélsz a házastársaddal. Ha nézeteltérésetek adódik, próbáld meg csökkenteni a feszültséget. Figyeljük meg, milyen helyzet alakult ki Izsák és a felesége, Rebeka életében, melyről az 1Mózes 27:46—28:4-ben olvashatunk. „Rebeka . . . ezt mondogatta Izsáknak: »Megutáltam az életemet Hét lányai miatt. Ha Jákob Hét lányai közül vesz magának feleséget, mint amilyenek ezek, ennek a földnek a lányai, akkor mit ér az életem?«” Nincs arra utalás, hogy Izsák nyersen válaszolt volna. Ehelyett elküldte a fiukat, Jákobot, hogy istenfélő feleséget találjon magának, aki feltehetően nem fog keserűséget okozni Rebekának. Tegyük fel, hogy a férj és a feleség nem ért egyet valamiben. Ha észrevétlenül átváltanak a „te” névmásról az „én” használatára, ez az apró változtatás elejét veheti, hogy egy csip-csup dologból heves vita kerekedjen. Például, ahelyett hogy azt mondanák: „te soha nem foglalkozol velem”, miért ne fogalmazhatnának úgy: „szeretném, ha több időt töltenénk együtt”. A felmerült nehézségre, ne csak a személyre összpontosíts. Ne akard elemezni, hogy kinek van igaza és kinek nincs. „Törekedjünk olyasmikre, amik elősegítik a békét, és amik egymás épülésére vannak” — írja a Róma 14:19.
Vessük el ’a rosszindulatú keserűséget, a haragot és az indulatot’!
12. Ahhoz, hogy féken tudjuk tartani a nyelvünket, mit kell kérnünk imában, és miért?
12 Az, hogy féken tartjuk a nyelvünket, többet jelent annál, hogy ügyelünk rá, mit mondunk. Végül is a szavaink a szívünkben születnek, nem pedig a szánkban. Jézus ezt mondta: „A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, a gonosz pedig gonoszt hoz elő gonosz kincséből; mert a szív bőségéből szól az ő szája” (Lukács 6:45). Éppen ezért, ahhoz, hogy féken tudd tartani a nyelvedet, szükséged lehet arra, hogy Dávidhoz hasonlóan imádkozz: „Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten, és adj bensőmbe új szellemet, rendíthetetlent” (Zsoltárok 51:10).
13. Hogyan vezethet becsmérlő beszédhez a rosszindulatú keserűség, a harag és az indulat?
13 Pál nemcsak arra buzdította az efézusiakat, hogy a sértő szavakat kerüljék el, hanem a mögöttük levő érzéseket is. Ezt írta: „Minden rosszindulatú keserűség, harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt” (Efézus 4:31). Figyeld meg, hogy Pál ’az ordítozás és a becsmérlő beszéd’ előtt megemlíti a ’rosszindulatú keserűséget, a haragot és az indulatot’. Ha valakiben forr a düh, akkor nagy a veszélye annak, hogy előtör belőle a sértő beszéd. Kérdezd meg magadtól: „Keserűség és indulat lappang a szívemben? Hajlamos vagyok »dühbe gurulni«?” (Példabeszédek 29:22). Ha a válaszod igen, imádkozz Istenhez, hogy segítsen neked leküzdeni ezeket a hajlamokat, és önuralmat gyakorolni, hogy elkerüld a haragkitöréseket. A Zsoltárok 4:4 ezt mondja: „Ha felindultok is, ne vétkezzetek. Beszéljetek csak szívetekben az ágyatokon, és hallgassatok.” Ha félő, hogy az indulatok elszabadulnak, és attól tartasz, hogy elveszted az önuralmadat, fogadd meg a Példabeszédek 17:14-ben található figyelmeztetést: „távozz, még mielőtt kitör a veszekedés.” Egy kis ideig ne foglalkozz a dologgal, amíg a veszély el nem múlik.
14. Milyen hatással lehet a neheztelés a házasságra?
14 Nem könnyű az indulatot és a haragot kordában tartani, különösen akkor, ha egy olyan érzésből ered, melyet Pál ’rosszindulatú keserűségnek’ nevezett. A Pál által használt görög szót úgy lehet meghatározni, mint ami „kibékíthetetlen neheztelés”, valamint „rosszindulat, mely számon tartja a hibákat”. Néha az ellenségeskedés sűrű ködként ereszkedik a férj és a feleség közé, és ez az állapot sokáig fennállhat. Ha egy sérelmet nem tisztáznak véglegesen, az hideg megvetést eredményezhet. De ha a múlt sérelmei miatt neheztelést táplálunk magunkban, az nem vezet sehová. Ami már megtörtént, azon nem lehet változtatni. Ha egyszer megbocsátottunk valamit, azt felejtsük is el. A szeretet „nem tartja számon a sérelmet” (1Korintusz 13:4, 5).
15. Mi segít, hogy azok, akik hozzászoktak a durva beszédhez, változtassanak a beszédstílusukon?
15 Mi a helyzet akkor, ha a durva beszéd mindennapos volt a családban, melyben felnőttél, és így a szokásoddá vált? Ezen változtathatsz. Az élet számos területén már most is korlátokat állítottál fel magadnak, hogy így vagy úgy nem fogsz viselkedni. Hol fogod meghúzni a határt, ha a beszédedről van szó? Megállsz majd, mielőtt sértő szavakat ejtenél ki? Bizonyára elfogadod majd azt a határt, melyet az Efézus 4:29 említ: „Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból”. Ennek megvalósításához ’le kell vetkőznöd a régi egyéniséget a cselekedeteivel együtt, és fel kell öltened magadra az új egyéniséget, amely pontos ismeret által újjátétetik Annak képmása szerint, aki teremtette’ (Kolosszé 3:9, 10).
A „bizalmas megbeszélés” elengedhetetlen
16. Miért tesz kárt a házasságban, ha valaki nem szól a társához?
16 Nem vezet eredményre, sőt kárt is okozhat, ha a férj vagy a feleség nem szól a társához. Ez nem mindig amiatt van, hogy meg akarja büntetni a másik felet, hiszen csalódottságból vagy csüggedtségből is fakadhat ez a viselkedés. Ennek ellenére, az, hogy nem szólnak egymáshoz, csak fokozza a feszültséget, és nem igazán oldja meg a felmerült nehézséget. „Amikor újra szóba állunk egymással, soha nem beszéljük meg a problémát” — mondta egy feleség.
17. Mit tehetnek azok a keresztények, akiknek feszültség van a házasságukban?
17 Ha a házastársak között a feszültség hosszú időn át fennáll, nem olyan egyszerű megoldani a helyzetet. A Példabeszédek 15:22 kijelenti: „Meghiúsulnak a tervek, ahol nincs bizalmas megbeszélés, de a tanácsadók sokaságában megvalósulnak.” Le kell ülnöd a házastársaddal, és meg kell beszélnetek az ügyet. Nagyon fontos, hogy nyitott elmével és szívvel hallgasd meg őt. Ha úgy tűnik, hogy erre képtelenek vagytok, miért ne kérnétek segítséget a keresztény gyülekezetben szolgáló vénektől? Ők jól ismerik a Szentírást, és tapasztaltak a bibliai alapelvek alkalmazását illetően. Az ilyen férfiak olyanok, „mint rejtek szél ellen, és menedék zivatar ellen” (Ézsaiás 32:2).
Győztesen kerülhetsz ki a küzdelemből
18. Milyen küzdelemről olvashatunk a Róma 7:18–23-ban?
18 Ahhoz, hogy megzabolázzuk a nyelvünket, küzdenünk kell. Ugyanez a helyzet a tetteink féken tartásával is. Pál apostol így írt arról, hogy min ment keresztül: „tudom, hogy bennem, azaz a testemben, semmi jó nem lakik; mert az akarat megvan bennem, de hogy véghezvigyem, ami jó, nincs meg. Mert a jót, melyet akarok, nem teszem, hanem a rosszat cselekszem, melyet nem akarok. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, már nem én viszem azt véghez, hanem a bennem lakó bűn.” A ’bűn tagjainkban lévő törvénye’ miatt hajlunk rá, hogy helytelenül használjuk a nyelvünket és más testrészeinket (Róma 7:18–23). Ám küzdenünk kell, és Isten segítségével győzhetünk.
19—20. Hogyan segíthet Jézus példája a férjeknek és a feleségeknek, hogy megzabolázzák a nyelvüket?
19 Egy olyan kapcsolatban, melyet a szeretet és a megbecsülés jellemez, nincs helye a meggondolatlan, nyers beszédnek. Gondolj arra, hogy Jézus Krisztus milyen példát mutatott ebben. Soha nem sértegette a tanítványait. Még a földi élete utolsó éjszakáján is, amikor az apostolai azon vitatkoztak, hogy ki a legnagyobb közöttük, Isten Fia nem szidta le őket (Lukács 22:24–27). A Biblia erre figyelmeztet: „Férjek, továbbra is szeressétek feleségeteket, mint ahogy a Krisztus is szerette a gyülekezetet, és odaadta magát érte” (Efézus 5:25).
20 És mi a helyzet a feleséggel? Neki ’mélységes megbecsüléssel kell lennie a férje iránt’ (Efézus 5:33). Vajon az a feleség, aki megbecsüli a férjét, kiabálna vele és sértegetné? „Akarom, hogy tudjátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus — írta Pál —, az asszony feje pedig a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten” (1Korintusz 11:3). A feleségeknek alá kell rendelniük magukat a ’fejüknek’, mint ahogyan Krisztus is alárendeli magát az ő ’Fejének’ (Kolosszé 3:18). Noha egyetlen tökéletlen ember sem tudja tökéletesen utánozni Jézust, ha a férj és a feleség igyekszik ’szorosan követni a nyomdokait’, az segíteni fog nekik a küzdelemben, hogy ne használják helytelenül a nyelvüket (1Péter 2:21).
Mit tanultál?
• Hogyan okozhat kárt a házasságban a zabolátlan nyelv?
• Miért nehéz megzabolázni a nyelvünket?
• Mi segít féken tartani a nyelvünket?
• Mit tehetünk, ha feszültség van a házasságunkban?
[Kép a 24. oldalon]
A vének Biblián alapuló segítséget nyújtanak