5, 6. Hogyan mutatja meg az 1Thessalonika 4:13–17, hogy Isten sorrendet tart be és „rangsorolja” azoknak az aratását, akik meghaltak „Ádámban”?

⁵ Jehova Isten betartja a sorrendet vagy „rangsorolást” azoknak a feltámasztásánál, akik meghaltak „Ádámban”, és akiket a feltámadás utóterméseként aratnak le. Különösen azért, hogy megvigasztalja az első századi keresztényeket, akik elvesztették hozzátartozóikat, mivel „azok halálalvásba merültek a Krisztusban”, Pál apostol ezt írta:

⁶ „Ez az, amit mondunk nektek Jehova szava által, hogy mi, az élők [szellemtől-nemzett keresztények], akik életben maradunk az Úr jelenlétéig, semmiképpen nem előzzük meg azokat [a szellemtől-nemzett keresztényeket], akik halálalvásba [hangos parancsszóval, NIV]b egy arkangyal hangjával és Isten trombitaszavával, és akik Krisztussal egységben haltak meg, először azok kelnek fel. Azután mi, az élők, akik életben maradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkben, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben; és így mindig az Úrral leszünk majd.” — 1Thess 4:13–17.

7. Milyen különleges halottakról beszélt itt Pál, és hogyan mutat rá a Jelenések 14:12, 13 egy különleges időre, amikor feltámadhatnak?

⁷ Itt Pál apostol nem az emberiség halottairól beszél általánosságban, hanem „azokról, akik halálalvásba merültek” Krisztusban, „akik Krisztussal egységben haltak meg”. A Biblia utolsó könyvében János apostolnak van valami mondanivalója arról, amikor ezek a halott keresztények fel lesznek támasztva a halálalvásból. A Jelenések 14:12, 13-ban János ezt írja: „,Itt [a nemzetközi béke és biztonság világszervezetével kapcsolatban] van, ami kitartást jelent a szenteknek, akik megtartják az Isten parancsait és Jézus hitét.’ És hangot hallottam a mennyből, mely ezt mondta ,Írd: Boldogok a halottak, akik az Úrral egységben halnak meg, mostantól kezdve. Igen, mondja a szellem, hadd pihenjenek meg a munkáiktól, mert a tetteik elkísérik őket.’” Nos, mikortól van ez a „mostantól kezdve”?