Amiért pontos ismeretre van szükségünk

„Ez is az oka, hogy attól a naptól kezdve, amelyen meghallottuk ezt, nem szüntünk meg imádkozni értetek és kérni, hogy teljetek be az ő akaratának pontos ismeretével, minden bölcsességben és szellemi értelemben” (KOLOSSÉ 1:9).

1. Szemléltesd az általános ismeret és a pontos ismeret közti különbséget.

MAJDNEM mindenki tudja, mi az óra, de vajon hányan tudják, hogyan működik? Lehet róla felületes fogalmad, de vajon ki tudod-e venni valamelyik alkatrészét megjavítani, és újból összerakni? Az órásmester bizonnyal tudja. Miért? Mert pontos ismerettel rendelkezik róla, minden részletére kiterjedően. Tudja, hogyan működik az óra. Ez szemlélteti a különbséget egy tárgy felületes ismerete és pontos ismerete között.

2. Milyen különbséget figyeltél meg a kétfajta ismeret között a vallás területén?

² Embermillióknak van felületes ismeretük Istenről. Ezek azt mondják, hisznek Istenben, noha cselekedeteik gyakran megcáfolják ezt az állításukat. Egy misszionárius néhányszor megkérdezte a meglátogatott házigazdát: „Ön mint katolikus, bizonyára hisz Istenben, igaz?” A válasz pedig az ég felé tett mozdulattal ez lehetett: ’Nos, én hiszem, hogy valaminek lennie kell!ʼ Vajon pontos ismeretnek és felfogásnak neveznéd ezt Istenről? Aligha. Az ilyen bizonytalanság eredménye gyakran az, hogy azok magatartása, akik így vallják kereszténynek magukat, nem igaz keresztények. (Vö. Titus 1:16.) A végső helyzet olyan, amilyennek Pál írja le: „Mivel Istent nem méltatták arra, hogy megtartsák a pontos ismeretben, Isten is átadta őket helytelenített szellemi állapotnak” (Róma 1:28).

3. Mit eredményez, ha az emberek elvetik Isten akaratának pontos ismeretét?

³ Mit eredményezett az ilyen pontos ismeret hiánya az első században? Az emberek ʼilletlen dolgokat cselekedtek, telve voltak minden igazságtalansággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, tele irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, ámítással, gonosz hajlamokkal, lévén pletykásak, rágalmazók, istengyűlölők, arcátlanok, gőgösek, kérkedők, rosszban mesterkedők, szüleik iránt engedetlenek, értelem nélküliek, szerződésszegők, természetes vonzalom nélküliek, könyörtelenekʼ. A pontos ismeret hiánya azt jelentette náluk, hogy a szívük nem indította őket igazságos cselekedetekre (Róma 1:28–31; Példabeszédek 2:2, 10).

Mi a különbség?

4, 5. Görög tudósok szerint, mi a különbség a gnoʹsis és e·piʹgno·sis között?

⁴ Ez a felületes és pontos ismeret közti különbség bele van ágyazva a Görög Iratokba. Az eredeti görög szöveg beszél ismeretről: gnoʹsis, és pontos ismeretről: e·piʹgno·sis. Az elsőnek, W. E. Vine görög tudós szerint „elsősorban tudásra törekvés, tudakozódás, vizsgálódás, kutatás” a jelentése, az Írások szövegösszefüggésében különösen szellemi igazságok kutatása.

⁵ Az e·piʹgno·sis, Thayer görög tudós szerint, „precíz és pontos ismeret”. Ige formájában pedig azt jelenti, hogy „alaposan megismerkedni valamivel, alaposan tudni, pontosan ismerni, jól ismerni”. W. E. Vine azt mondja, hogy az e·piʹgno·sis „szabatos vagy teljes ismeretet, tudást, belátást, megismerést” jelent. És hozzáteszi, hogy jelenti „az ismerőnek az ismert tárgyban való teljesebb, vagy teljes részvételét, így ez még erőteljesebben befolyásolja őt.” (Kiemelés tőlünk.) Amint látni fogjuk, ez az utóbbi kifejezés életbevágóan fontos a keresztény számára.

6. Mely bibliaírók használják az „ismeret”-szóval és a „pontos ismeret”-szóval fordított szavakat, és miért fontos a pontos ismeret?

⁶ Az e·piʹgno·sis görög szót csak két bibliaíró használja. Pál és Péter akik 20 esetben alkalmazzák a szót.a Lukácstól eltekintve, ők az egyedüliek, akik használják a gnoʹsis szót, Pál 23 esetben, és Péter 4 esetben. Az ő írásaik éppen ezért értékes eligazítást nyújtanak a pontos ismeret fontosságára nézve a megmentés kilátása tekintetében. Pál kijelenti Timótheusnak: „Ez a jó és elfogadható a mi Megmentőnk, Isten szemében, aki azt akarja, hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Timótheus 2:3, 4).

Amiért a pontos ismeret fontos

7. a) Ahhoz, hogy értékes legyen, hogyan kell hasson ránk az ismeret? b) Milyen veszélyt jelent az, ha elhanyagoljuk az ismeretet?

⁷ Az igazság pontos ismeretének elnyerése tehát a Biblia tanítása szerint a megmentés kulcsa. Annak az ismeretnek azonban el kell érnie a szívet, az indítékok székhelyét. Nem maradhat csupán észbeli vagy elvont áhitat. Ezen felül, ha már elnyertük, használnunk is kell az igazság ismeretét, és újra ki kell egészítenünk azt. Vajon miért? Azért, mert az emlékezet, mint a nem használt izom, elgyengülhet, elégtelenné válhat és abban az esetben könnyen elhanyagolhatjuk szellemiségünket, és kezdünk elsodródni és ingadozni a hitünkben. Már nem ragaszkodunk annyira az „Isten ismeretéhez”. Ez az ingadozás nemsokára tükröződni fog a lazább gondolkodásmódunkban, sőt nem keresztényi cselekedetekben is (Példabeszédek 2:5; Zsidók 2:1).

8. Milyen értéket lát Salamon a bölcsességben és az ismeretben?

⁸ Értékeljük tehát, miért becsülte oly nagyra Salamon király, amíg hűséges volt a bölcsességet, a megkülönböztető és gondolkodóképességet. Azt írta: „Ha bölcsesség jut szívedbe, és az ismeret gyönyörűséges lesz lelkednek, a gondolkodóképesség őrködik majd feletted, és az ítélőképesség védelmez téged, hogy megszabadítson a rossz úttól.b (Példabeszédek 2:10–12). Ezek a szavak arra is utalnak, hogy égő vágyat kell kifejlesztenünk a pontos ismeret után, amely hatni tud a szívre és magára a lélekre. Ezenfelül, ez a helyes gondolkodóképesség alapja. És miért olyan fontos ez ma?

9. Kik ellenségei a keresztény szellemiségnek?

⁹ Mi „az utolsó napok”-ban élünk, amikor Pál próféciája szerint, eljött „a stressz ideje”, vagy a „gyötreImek ideje” (2Timótheus 3:1, Revised Standard Version; The New English Bible). Egyre nehezebb és nehezebb megőriznünk keresztényi feddhetetlenségünket ebben a lealjasult világban. A keresztény erkölcsöt, értékeket és irányadó mértékeket kicsúfolják és megvetik. Jehova Tanúinak a hitét minden oldalról támadják – a kereszténység papsága részéről, amely gyűlöli a Királyság-üzenetet, amit mi házról házra viszünk; azoknak a hitehagyottaknak a részéről, akik együttműködnek a kereszténység papságával; az egészségügyi hatóságok részéről, akik vérátömlesztést akarnak ránk erőszakolni és a gyermekeinkre is; az ateista tudósok részéről, akik elvetik az Istenben és a teremtésben való hitet és azok részéről, akik megalkuvásra akarnak kényszeríteni minket a semlegességünk tekintetében. Mindezt a szembenállást Sátán, a sötétség és tudatlanság uralkodója, a pontos ismeret ellensége fogja össze ellenünk (2Korinthus 4:3–6; Efézus 4:17, 18; 6:11, 12).

10. Milyenfajta nyomások növekedhetnek még irányunkban, és mit kell tennünk azok ellensúlyozására?

¹⁰ A nyomás egyre növekedhet a mindennapi életben a keresztényre, hogy rávegye annak cselekvésére, amit a többiek tesznek, legyen az kábítószer használata, mértéktelen ivászat, erkölcstelenség és erőszak elkövetése, lopás, hazudozás, csalás, iskolakerülés vagy éppen önző gyönyörhajhászás. Ezért fontos a pontos ismeret. Isten Szavának és szándékának teljesebb megismerése erőteljesebben tud hatni gondolkozásunkra és cselekedeteinkre, méghozzá helyes irányban (Róma 12:1, 2).

Egy mai tékozló fiú

11, 12. Milyen életből vett tapasztalat szemlélteti, hogy az igazság pontos ismeretének elvetése balgaság?

¹¹ Egy fiatalember, való életből vett tapasztalatával szemléltethetjük ezt, aki már 14 éves korában alámerített keresztényként próba alá került az igazság iránti szeretete tekintetében. Mint sok fiatal, ő is szerette a sportot, különösen a futballt. De volt egy nehézség. Az iskolája éppen aznap este futballozott, amikor a gyülekezeti összejövetelt tartották. Szellemileg nem volt elég erős, hogy felmérje a futball felszínes értékét, összevetve a keresztény összejövetelek látogatásának maradandó értékével, özvegy édesanyjának, öccsének és nőtestvérének társaságában. Ezért nem járt el többé a pontos ismeretnek megfelelően és elhatározta, hogy elhagyja az igazságot. Végül kiközösítették. Később bevonult katonai szolgálatra, ahol kábítószerre szokott rá.

¹² Midőn ez a fiatalember 1986-ban leszerelt a katonaságtól, észre tért, és levelet írt a család egyik barátjának, aki abban a bírói bizottságban szolgált, amely kiközösítette őt. Levelében ezt írta: „Boldog vagyok, hogy fontos hírt közölhetek: Visszajöttem az igazsághoz. . . Felismertem, amit Pál apostol mondott a 2Korinthus 4:4-ben, hogy van a dolgok jelen rendszerének egy istene, aki megvakítja az elmét. Hosszú ideig én is vak voltam szellemileg a körülöttem történő dolgok iránt. Amikor elhagytam az igazságot, nem tudtam milyen veszélynek teszem ki magamat. Idővel azonban, hála Jehovának, képes voltam világosan felismerni, mennyire helytelen volt a viselkedésem.” (Vö. Lukács 15:11–24.)

13. Milyen pozitív végkimenetele lehet annak, ha azok közül, akik elestek az útszélen, némelyek bűnbánatot tartanak? (2Timótheus 2:24–26).

¹³ Ez az ifjú visszatért a pontos ismeret útjára. Most képes „Jehovához méltóan járni, hogy teljes mértékben elnyerje tetszését”. Arra is képes, hogy ʼminden jó munkában továbbra is jó gyümölcsöt teremjen és növekedjék Isten pontos ismeretében’, mialatt ápolja a közösséget a keresztény gyülekezettel. És milyen felüdítő áldást jelentett a családjának, hogy újból Krisztus követője lett! Ismersz-e ehhez hasonló példákat? (Kolossé 1:9, 10; Máté 11:28–30).

A szellemi hanyagság végzetes következményei

14. a) Mit kell tennünk, hogy elkerüljük az elesést? b) Mi történt néhány kereszténnyel?

¹⁴ Milyen leckét lehet tanulni ebből és ehhez hasonló esetekből? Ha egyszer az igazság pontos ismeretére jutottunk, állandóan meg kell újítanunk az elménk szellemi körforgását, hogy el ne essünk. Szellemi erőtartalékaink meggyengülhetnek, ha elhanyagoljuk a személyes és családi tanulmányozásokat, a keresztény összejöveteleket és a szolgálatot. S mi történhet azután? Egy valamikori erős keresztény elsodródhat a hittől, még rossz magaviseletbe is keveredhet, mint például erkölcstelenségbe, vagy a kétely és félrevezetés csúszós lejtőjén lecsúszhat a hitehagyásba (Zsidók 2:1; 3:12; 6:11, 12). Néhányan, balga módon visszatértek a háromság és a lélek halhatatlansága babiloni tanításához!

15. Milyen figyelmeztetést adott Péter az elesésre vonatkozóan?

¹⁵ Bizony ideillenek Péter szavai: „Ha ugyanis, miután megmenekültek a világ szennyétől, az Úr és Megmentő Jézus Krisztus pontos ismerete által, és ismét ilyenekbe bonyolódnak, és azok legyőzik őket, ez utóbbi állapotuk rosszabb, mint az első. Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna meg pontosan az igazságosság ösvényét, mint azt pontosan megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. Betelt rajtuk az igaz példabeszéd: ʼA kutya visszatért saját okádásához, és a megfürdetett disznó a pocsolyába hemperegni’” (2Péter 2:20–22).

16. a) Hogyan vezettek félre némelyeket a közelmúltban? b) A viselkedés milyen tetteiben estek el néhányan azok közül, akiket félrevezettek?

¹⁶ Azok, akik elvetik az igazság pontos ismeretét, gyakran az elvek feladásának útját választják. Nem vállalják többé a keresztény összejövetelek rendszeres látogatásának felelősségét, vagy a házról házra végzett szolgálatot. Néhányan visszatérnek még a dohányzásra is! Mások boldogok, hogy többé nem kell kiállni másoktól eltérőként a keresztény semlegesség kérdésében, és a vér helytelen használata ellen. Ó micsoda szabadság! Most már szavazhatnak is a „vadállat” valamelyik politikai pártjára (Jelenések 13:1, 7). Így, mint állhatatlan lelkeket, némelyeket félrevezettek és letérítettek a pontos ismeret egyenes ösvényéről azok, ʼakik szabadságot ígérnek nekik, holott ők maguk is a romlottság rabszolgáiként élnekʼ (2Péter 2:15–19).

17. Milyen veszély leselkedik azokra, akik elesnek az igazság pontos ismeretétől?

¹⁷ Az ilyenek, hacsak meg nem bánják vétküket és vissza nem térnek az igazsághoz, kiteszik magukat annak az ítéletnek, amelyet Pál így körvonalazott: „Mert ha szándékosan bűnt gyakorolunk, miután az igazság pontos ismeretére jutottunk, akkor többé nem marad bűnért való áldozat, hanem az ítéletnek bizonyos félelemteljes várása és a tüzes féltékenység, amely megemészti az ellenszegülőket.” Milyen balgaság és rövidlátás tehát otthagyni a Jehova Isten és Jézus Krisztus pontos ismeretét a kereszténység hitehagyott tanításaiért! (Zsidók 6:4–6; 10:26, 27).

Buzgóság pontos ismerettel

18. Pál szerint, miért mulasztották el a zsidó papok elismerni Krisztust?

¹⁸ Pál apostol napjaiban a zsidó papság bizonyára rendelkezett a Héber Iratok ismeretével. De vajon pontos ismeret volt az? Vajon Krisztushoz vonta-e őket, mint a megígért Messiáshoz? Pál azzal érvel, hogy a saját igazságosságuknak a Törvény által való megvalósítása mellett annyira elkötelezték magukat, hogy nem engedelmeskedtek „Krisztusnak [aki] a Törvény vége”. Ezért Pál így szólhatott: „Tanúskodom, hogy van bennük buzgóság Isten iránt, ámde nem a pontos ismeret szerint” (Róma 10:1–4).

19, 20. a) Hogyan szerezhetünk pontos ismeretet? b) Milyen kérdések várnak még feleletre?

¹⁹ Hogyan nyerhetjük el ezt a pontos ismeretet? Személyes tanulmányozással és elmélkedéssel, valamint imával és összejöveteleken való részvétellel. Ez azt jelenti, hogy a szellemi akkumulátorunkat állandóan, mintegy fel kell tölteni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy csupán arra az ismeretre támaszkodjunk, amelyet kezdetben kaptunk, amikor elfogadtuk az igazságot. Folyamatosan szilárd szellemi táplálékot kell magunkhoz vennünk, pontos ismeretet szereznünk, lelkiismeretes személyes tanulmányozás révén. Így találó Pál tanácsa: „Szilárd eledel. . . érett embereknek való, azoknak, akiknek gyakorlat által kifejlett felfogóképességük van a helyes és helytelen megkülönböztetésére. Ezért most, hogy elhagytuk a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk érettségre, nem rakva le újra alapot, nevezetesen, a holt cselekedetek megbánását és az Istenbe vetett hitet. . . És ezt megtesszük, ha Isten valóban megengedi” (Zsidók 5:14–6:3).

²⁰ Most már az a kérdés, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy segítsenek a pontos ismeret megszerzésében? És a hajszolt életünkre való tekintettel, mikor tudjuk tanulmányozni Isten Szavát? A következő cikk megvizsgálja majd ezeket és a velük összefüggő tárgyköröket.

[Lábjegyzetek]

Válaszra váró kérdések

◻ Mi a különbség az „ismeret” és a „pontos ismeret” között?

◻ Miért olyan fontos a pontos ismeret ezekben az utolsó napokban?

◻ Hogyan lehetnek egyesek megkísértve, hogy elessenek az igazságtól?

◻ Milyen figyelmeztetést ad nekünk Péter a pontos ismeret elvetésére vonatkozóan?

◻ Mit kell tennünk, hogy megszerezzük és megtartsuk a pontos ismeretet?