¹¹ Azok, akik alkalmasak arra, hogy kinevezzék őket felvigyázóknak, nem viselkednek szélsőségesen. Inkább kiegyensúlyozottak, és tudnak magukon uralkodni. Kiegyensúlyozottak olyan területeken is, mint az evés, ivás, kikapcsolódás és a hobbik. Mértékkel fogyasztanak szeszes italokat, nehogy azzal vádolhassák őket, hogy részegek vagy részegesek. Aki alkoholfogyasztás miatt nem tud tisztán gondolkodni, az könnyen elveszíti az önuralmát, és nem tud a gyülekezet érdekeivel törődni.

¹⁴ Továbbá aki alkalmas rá, hogy felvigyázóként szolgáljon a gyülekezetben, az józanul gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy megfontolt, és nem ítél elhamarkodottan. Jól érti Jehova alapelveit, és azt, hogy azok miként alkalmazhatók. Szívesen fogadja a tanácsot és az útmutatást, és nem képmutató.

¹⁵ Pál arra emlékeztette Tituszt, hogy egy felvigyázó szereti a jóságot, ezenkívül igazságos és hűséges. Ezek a tulajdonságok megnyilvánulnak a másokkal való viselkedésében, és abban is, hogy szilárdan kiáll azért, ami helyes és jó. Rendíthetetlen a Jehova iránti odaadása, és következetesen ragaszkodik az igazságos alapelvekhez. A bizalmas ügyeket diszkréten kezeli. Szívesen lát vendégül másokat, és készségesen ad magából és a javaiból másoknak (Csel 20:33–35).