⁸ Hogy milyen fontos a kitartás, arra Jakab is felhívta a figyelmünket, amikor ezt írta: „Teljes örömnek tekintsétek, testvéreim, ha különféle próbákkal kerültök szembe, hiszen tudjátok azt, hogy a hitetek próbája kitartást eredményez. A kitartás pedig hadd érje el a célját, hogy teljesek és minden tekintetben épek legyetek, és semminek se legyetek híján” (Jak 1:2–4). Jakab szerint a keresztényeknek örömmel kell fogadniuk a próbákat, mert segítenek a kitartás kifejlesztésében. Te is így gondolsz a próbákra? Jakab ezután rámutat, hogy magának a kitartásnak is van célja, hiszen csiszolja a keresztényi egyéniségünket, hogy teljesen elfogadhatóak legyünk Isten előtt. Igen, a kitartásunk nap nap után erősödik, miközben próbákat állunk ki. A kitartás pedig más kívánatos tulajdonságokat eredményez, amelyekre szükségünk van.

¹⁰ Ha ki akarunk tartani ezekben a nehéz időkben, akkor keresztényekként meg kell tanulnunk megfelelően gondolkodni a szenvedésről. Ne feledjük, mit írt Jakab: „Teljes örömnek tekintsétek”. Ez talán nem könnyű, hiszen fizikai szenvedésről vagy gyötrő gondolatokról lehet szó. De emlékezzünk rá, hogy a jövőbeli életünk forog kockán! Ami az apostolokkal történt, az segít megértenünk, hogyan őrizhetjük meg az örömünket a szenvedések közepette. A Cselekedetek könyve így számol be erről: „hívatták az apostolokat, megverették őket, aztán megparancsolták nekik, hogy ne beszéljenek többé Jézus nevében, és elengedték őket. Ők tehát elmentek a szanhedrin elől, ujjongva, amiért méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek Jézus nevéért” (Csel 5:40, 41). Az apostolok számára a szenvedésük azt bizonyította, hogy engedelmeskedtek Jézus parancsának, Jehova pedig támogatta őket. Évekkel később Péter az első ihletett levelében leírta, milyen értékes, ha valaki az igazságosságért szenved (1Pét 4:12–16).