Olvasók kérdései

● Honnan származik a Jakab 4:5-ben található idézet, és mit akar ezzel Jakab kihangsúlyozni?

A Jakab 4:5 ezt írja: „Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: ,Irigységre való hajlamot sóvárog szüntelen a bennük lakó szellem’”?

Valójában nem egyetlen bibliai vers az, melyet Jakab tanítvány idézni látszik, hanem valószínűleg egyszerűen így foglalta össze a több versben található alapvető gondolatot.

Mivel a Héber Iratok nem egy meghatározott versét idézi Jakab, bizonyos magyarázók arra következtettek, hogy hamis vagy elveszett írásokból idézett. Azonban a Görög Iratok következetesen használták „az Írás mondja” kifejezést olyan idézetek vagy utalások bevezetéseképpen, melyek vagy az eredeti héber-nyelvű könyvnek, vagy görög nyelvű fordításának változatlan részei voltak. (Ján 19:37; Róma 4:3; 9:17; Gal 4:30; 1Tim 5:18) Nem idéztek viszont a nem hiteles, apokrif könyvekből.

Számos bibliai szakasz tanúskodik arról a tényről, hogy a tökéletlen emberek bűnös hajlam terhét hordozzák. Például ezt olvashatjuk: „Jehova látta, hogy az emberi gonoszság elhatalmasodott . . . és szívének minden hajlama, szándéka és gondolata nap mint nap csak gonosz”, és „a bűnös lelke rosszat kíván.” (1Móz 6:5; 8:21; Zsolt 51:5-7; Péld 21:10; Jer 17:9; Gal 5:17) Jehova világosan elítéli az irigységet, kapzsiságot, a versengés szellemét, melyek sok problémát okoznak. (2Móz 20:17; Zsolt 37:1; 73:3; Préd 4:4). Így Jakab tanítványnak módjában volt összegyűjteni ezeket az alapvető gondolatokat, hogy kihangsúlyozza mondanivalójában, melyet az „Írás mondja” kifejezéssel vezetett be. — Hasonlítsd össze a Róma 3:9-18-cal!

Jakab figyelmezteti keresztény testvéreit, hogy legyenek mentesek a versengéstől, egyenetlenségektől és viszálykodástól. (Jak 4:1, 2) Később rámutat, hogy a világ barátsága az Istennel való ellenségeskedést jelenti. (Jak 4:4) Ezeket a gondolatokat foglalja aztán pontosan egybe az ötödik versben: „Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: ,Irigységre való hajlammal sóvárog szüntelen a bennünk lakó szellem’”? Valóban, az a személy, aki aláveti magát a rosszra és irigységre való hajlamnak és azok gyümölcseinek, szembeállítja magát Istennel. Isten Igéjének alapvető szándéka bizonyság erre. Jakab a következő versben a Példabeszédekből idéz, ezt írván: „Mégis, a ki nem érdemelt kedvesség, melyet ad, nagyobb. Ezért mondja [a Példabeszédek 3:34-ben]: Isten a kevélyeknek ellenáll, de ki nem érdemelt kedvességet ad az alázatosaknak.” — Jak 4:6, UV.