Házasság — tiszteletremeltó elrendezés Isten Igejében

„Legyen tiszteletreméltó minden tekintetben a házasság.” — Zsid 13:4, UV.

1. Hogyan reagált Ádám, amikor először pillantotta meg a házastársát, és hogyan lehetett volna véget nem érő boldogság a házasságuk?

A FÉRFI és a nő közötti házasságkötés legyen nagyon örömteli alkalom. Így volt az első emberpárnál is. Amikor Ádám bizonyos ideig tartó egyedüllét után végül megpillantotta leendő házastársát, Ádám joggal kiáltott fel költői módon: „Ez végre csontomból való csont és húsomból való hús.” (1Móz 2:23, UV) Egész házaséletük vég nélküli öröm lehetett volna, hiszen a Teremtőjük mindent megtett azért, hogy így legyen.

2. a) Tökéletlen körülmények között is lehet-e a házasság a boldogság forrása? (Péld 5:18) b) Milyen érzésekkel hozza kapcsolatba a házasságot a Jeremiás 7:34 és Ésaiás 62:1, 5 verse?

² Még a jelenlegi tökéletlen körülmények között is, amelyek onnan erednek, hogy az első emberpár elvetette Isten legfelsőbb uralmát, a házasság az őszinte boldogság forrása lehet ott, ahol valódi erőfeszítéseket tesznek a bibliai alapelvek betartására. A menyegzőt mind a Héber, mind a Görög Iratokban gyakran említik úgy, mint boldog alkalmak jelképeit Isten szolgái számára. (1Móz 24:67; Ének 3:11; Ján 3:29) Amikor bejelentette a hűtlen Jeruzsálemre szakadó nyomorúságot, Jehova azt mondta: „Megszűntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin az örömnek szavát és a vigasságnak szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát; mert pusztasággá lesz a föld.” (Jer 7:34, UV) Igen, a menyegzők hiánya az öröm és a vigasság megszűnését jelenti, amit a pusztítás hoz magával. Ezzel ellentétben, amikor Izrael megszabadításáról beszél a száműzetésből, Jehova prófétája azt mondja Jeruzsálemről, hogy „amint örül a vőlegény a menyasszonynak, akként fog néked Istened örülni”. — És 62:1, 5.

ELRENDEZÉS, MELYET NAGY TISZTELETBEN KELL TARTANI

3. a) Miért kell szeplőtelennek megőrizni a házasságot? b) Mi a válás egyetlen bibliai alapja?

³ Az elrendezés isteni eredete és a rajta megnyilvánuló áldás miatt könnyen megérthetjük, miért buzdította így az ihletett apostol a zsidókat: „Legyen tiszteletreméltó minden tekintetben a házasság és szeplőtelen a házaságy, mert Isten megítéli a paráznákat és házasságtörőket.” (Zsid 13:4, UV) Nagyon alapos oka van annak, amiért szeplőtelennek kell megtartani a házaságyat. Miután leírja a férfi és a nő Isten általi megteremtését, Jézus idézi Isten szavait: „Ezért elhagyja a férfi az atyját és anyját és ragaszkodik a feleségéhez és ketten egy testté lesznek.” Ezzel rámutatott, hogy az 1Mózes 2:24 versében mondott szavakat nem Ádám, hanem Jehova Isten ejtette ki. Jézus, ezzel a kapcsolattal összefüggésben úgy folytatta, hogy „amit Isten egybeszerkesztett, azt ember el ne válassza”. Kijelentette, hogy a válás Isten által megengedett egyedüli alapja a „paráznaság” (görögül: por·neiʹa, egy másik személlyel vagy esetleg állattal elkövetett durva nemi visszaélés). — Máté 19:3-9.

4. Hogyan tekinti Jehova a házassági elrendezés tartósságának semmibevevését?

⁴ Jehova Isten ezért nagyon komolyan veszi teremtményei magatartását a házasság isteni elrendezése iránt. Ennek tartós, életreszóló köteléknek kell lennie, amelyet csak a házastársak egyikének a halála téphet szét. (Róma 7:2, 3) Amikor arra figyelmezteti Izraelben élő szolgáit, hogy ne vegyék könnyen ezt a kapcsolatot, Isten azt mondja: „ ,Maga Jehova tett bizonyságot közted és az ifjúságod felesége közt, akit te megcsaltál, holott ő társad és szövetséges feleséged . . . Őrizzétek meg azért a szellemeteket és senki se csalja meg közületek ifjúságának feleségét. Mert ő gyűlöli az elválást’, ezt mondja Jehova, Izrael Istene.” (Mal 2:14-16, UV) Igen, „Isten megítéli a paráznákat és házasságtörőket” és azokat, akik önző céljaik elérése végett jogtalan különváláshoz folyamodnak. Akik tehát házasságra lépnek, legyenek tisztában azzal, milyen komoly és súlyos felelősséget vállalnak. A házasság Teremtője elvárja szolgáitól, hogy tiszteletben tartsák azt és igyekeznek másokkal is tiszteletben tartatni.

5. a) Hogyan bánjon a keresztény férj a feleségével? b) Ha a férj elmulasztana helyesen bánni a feleségével, vajon hogyan érintené ez Jehova Istenhez fűződő viszonyát?

⁵ Jehova Isten úgy írja le a férfi feleségét, mint „partnert” a házassági szövetségben. A keresztény férjek nem tisztelhetik a házassági elrendezést anélkül, hogy ne tisztelnék házassági partnerüket is. Amint Péter apostol tanácsolja, úgy kell „tiszteletet tanúsítani a női nem iránt, mint gyengébb edények iránt, mivel velük együtt örökösei vagytok az élet ki nem érdemelt kedvességének, hogy az imádságaitok meg ne hiúsuljanak”. (1Pét 3:7) A keresztény férj nemcsak gyengéd bánásmódjával tiszteli az ilyen női partnert, hanem főként a közösen viselt házassági szövetség iránt tanúsított lojalitásával. Mindig arra törekszik, hogy szent kötelességként őrizze meg azt. Ha a feleségének járó nyájasság és együttérzés hiánya meghiúsítaná az imáit, mennyivel inkább meghiúsítaná az, ha bizonyos fokú hűtlenséget tanúsítana a felesége iránt és jogtalan érdeklődést mutatna a szövetségen kívüli más valaki iránt. (Péld 5:15-21) Ha nem tanúsít kellő tiszteletet a felesége iránt, ezzel tiszteletlenséget mutat a házassági elrendezés és annak Alkotója iránt. Az elrendezést tisztelő férj úgy szereti a feleségét, mint a tulajdon testét, és kész lesz még az életét is odaadni érte. — Ef 5:25, 28-33.

6. a) Mit követel meg Isten Igéje a keresztény feleségtől? b) Milyen áldások származnak arra a feleségre, aki megfogadja a Biblia tanácsát?

⁶ De ugyanez vonatkozik a keresztény feleségre is. Alárendeltséget tanúsít a férje, mint feje iránt ugyanúgy, mint ahogyan a keresztény gyülekezet is „alárendeltje a Krisztusnak”. Nemcsak tiszteletet tanúsít iránta, hanem „mély tiszteletet”. (Ef 5:22-24, 33) Ha ez a mély tisztelet megóvja őt attól, hogy becsmérlően beszéljen vele vagy róla, mennyivel inkább megóvja attól, hogy hűtlen módon meg nem engedhető érdeklődéssel legyen a szövetségen kívüli más valaki iránt és bármilyen flörtbe belemenjen. Sohasem tisztelheti Istent, ha nem tiszteli a férjét vagy a házassági kapcsolatukat. (Péld 2:16, 17) De ha ,szereti a férjét és a gyermekeit, szeplőtelen és házias’, és ugyanakkor „csendes és szelíd szellemet” tanúsít, minden bizonnyal egy drága ékszerhez lesz hasonló és dicséretet szerez Jehova Istennek. Elnyeri a férje soha nem lankadó szeretetét és hozzájárul ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák a férjét annak társai. — Péld 31:10-12, 23, 26-31; Tit 2:4, 5; 1Pét 3:1-4.

HÁZASSÁGKÖTÉS A BIBLIAI KORBAN

7. Mit tár fel a Biblia azzal a móddal kapcsolatban, ahogyan a házasságot az ókorban megkötötték?

⁷ Hogyan kötöttek házasságot a bibliai korokban? Kezdetben a házasság családi vagy törzsi esemény volt. Nem avatkozott bele a világi kormányzat, nem volt szükség arra, hogy engedélyezze vagy törvényesítse a házasságot. Voltak azonban bizonyos formaságok. A házassági egyezséget általában a családfők kötötték meg. (1Móz 34:4, 6, 8-10) A kérőnek legalábbis meg kellett szereznie a házastársként kiszemelt lány atyjának a beleegyezését, miként Jákobnak, amikor megszerette Rachelt. (1Móz 29:18-20) A lány hajlandóságát is megkérdezhették, amiként Rebeka esetében, akit feleségül kértek Izsák számára. (1Móz 24:8, 58) Szokás volt menyasszony-árat fizetni az atyának, aki elveszítette a lánya szolgálatait. — 1Móz 34:11, 12; 2Móz 22:16, 17.

8. Hogyan hozták nyilvánosságra az ókorban, hogy egy férfi és egy nő házassági szerződést kötött?

⁸ Amiként Édenben érvényes volt, ugyanúgy a menyegző idején sem volt szükség különleges szertartásra vagy prédikációra ahhoz, hogy ünnepélyessé tegyék a házasságot, hanem a vőlegény egyszerűen felkereste a menyasszony otthonát és a saját otthonába kísérte őt a város vagy község utcáin át. Ott azután nyilvánosan kijelentette, hogy házastársul veszi őt. (Máté 1:20, 24) A menyasszony valószínűleg különleges módon készült fel az alkalomra: megfürdött, illatos olajat használt, talán fehér ruhát öltött, mell-szalagokat és ékszereket rakott fel díszítésül. (Zsolt 45:13-15; És 49:18; 61:10; Jer 2:32) Az utcákon gyakran sorfalat álltak az emberek, hogy lássák az új házasokat, különösen a fiatal szűzek tanúsítottak nagy érdeklődést és izgatottan figyelték a menyegzőt. (Jer 7:34; Máté 25:1-6) A vőlegény hazaérkezését valószínűleg menyegzői lakoma követte, amelyen számos vendég osztozott a vidámságban és az alkalomhoz illő ruházatot viselt. — 1Móz 29:22; Máté 22:2, 3, 11; 25:10.

9. Mi legyen a legerőteljesebb ok arra, hogy a házasfelek hűek maradjanak a házassági szerződéshez, és miért?

⁹ Mindezekkel a külsőségekkel a vőlegény és a menyasszony nyilvánosan tudatta mindenkivel, hogy házassági szövetségre léptek és vállalták az ezzel járó felelősséget. Idővel azután valószínűleg írásbeli feljegyzést is készítettek a házasságkötésről és megőrizték azt. De mások tanúskodásánál is sokkal fontosabb volt az, hogy Jehova Isten tudomásul vette a most létrejött egyesülésüket vagy kapcsolatot. Ez volt az elsődleges és legnagyobb erő, mely arra indította őket, hogy hűek maradjanak egymáshoz. Arra indította őket, hogy őrizzék meg szeplőtelennek a házasságukat és érezzenek mély tiszteletet a mások házassága iránt is. — Hasonlítsd össze 1Móz 20:1-7; 39:7-9; Jób 31:9-12; Péld 6:23-35-tel.

A HÁZASSÁG TISZTELETTELJES FELHASZNÁLÁSA ISTENI ELRENDEZÉSEK ÁBRÁZOLÁSÁRA

10, 11. Hogyan szemléltetik az ókori eljegyzések és házasságok a Jézus Krisztus és a Királyságörökösök közötti viszonyt?

¹⁰ Isten Igéje gyönyörűen felhasználja a házasság mindezen vonatkozásait annak a szövetséges kapcsolatnak a szemléltetésére vagy jelképezésére, melyre Isten Fia lép azokkal, akik társai lesznek a Királyságban. (Jel 21:2, 9, 10) Ezzel a Jézus felkent lábnyomkövetőiből álló „menyasszony” osztállyal kapcsolatban a Biblia rámutat arra, hogy az Atya, Jehova Isten, maga választja ki ennek az osztálynak tagjait a Fia számára és ezeket igen drága áron vásárolják meg, magának a Fiúnak az élete árán, aki szellemi férjükké lesz és akinek oly nagy volt az irántuk érzett szeretete, hogy kész volt meghalni értük. (Ján 13:1; Ef 5:25-27) Amiként Rebekától is elvárták, hogy kifejezze a hajlandóságát, úgy ezeknek is ki kell fejezniük az iránti készségüket, hogy ,követik a Bárányt, bárhová is megy’. (Jel 14:1, 4) Míg a földön vannak, eljegyzetteknek tekintik magukat, igyekeznek megmaradni „szeplőtelen szűznek”, makulátlanul a világ részéről és osztatlan önátadásban és lojalitásban. (2Kor 11:2) Krisztus Jézus iránti lojalitásukat még a legtüzesebb próbák és a legravaszabb kísértések között is megőrzik. Új egyéniséget öltenek magukra, amely mennyei Vőlegényük nagyszerű tulajdonságait tükrözi vissza, és igazságos cselekedeteik által úgy őrzik meg tiszta azonossági jelüket, miként egy szeplőtelen fehér ruhát. — Kol 3:9, 10, 12-14; Jel 19:7, 8.

¹¹ A vőlegény, aki jelenleg mennyei Király, kellő időben eljön, hogy mennyei lakóhelyére vigye őket, ami vidám lakomát von maga után. (Ján 14:2, 3; Jel 19:9) Amikor elrendelte a halálával kapcsolatos Emlékünnepet, valóban azt mondta a menyasszony osztálynak: ,Soha ne felejtsetek el és ne szűnjetek meg szeretni. Jusson eszetekbe: én az életemet adtam értetek.’ (1Kor 11:25, 26) Amikor végre egyesülnek majd az Isten Fiával, örvendhetnek az ő társaságának, alázatosan és engedelmesen részt vehetnek vele a Királyság uralma és annak áldásai kiterjesztésében az egész emberiségre, melynek tagjai maguk is a Király gyermekévé lesznek. — Jel 5:9, 10; 20:4, 5; hasonlítsd össze az Ésaiás 9:6, 7-tel.

12. Miért kell a Jézus Krisztus és felkent követői közötti viszonynak erőteljesen arra indítania bennünket, hogy tiszteletreméltónak őrizzük meg a házasságot?

¹² Isten tehát jónak látta, hogy ezek által a házassági vonatkozások által mutassa be nekünk a legfontosabb dolgokat. Annál több okunk van tehát, hogy kellő tiszteletben részesítsük a házasságot. Ennek elmulasztásával magára a Krisztus Jézus és felkent követői közötti viszonyra hoznánk gyalázatot, valamint azokra az áldásokra, melyeket gyümölcsöző kapcsolatuk hoz az egész emberiségnek.

NEM BUZDÍT A VÁLÁSRA

13. a) Buzdított-e valaha is Isten törvénye a válásra? b) A házasság tárgyalásánál mit tanulhatunk meg Jehovának az ókori Izraellel való bánásmódjából?

¹³ Igaz, hogy Jehova törvénye intézkedik a válásról. Isten azonban rámutat, hogy ő sehol sem buzdít ilyen cselekedetre, sőt inkább őszinte és kitartó erőfeszítésekre buzdít annak érdekében, hogy érintetlen maradjon a házasság. Jelképes értelemben használva fel a házasságot, Jehova úgy ábrázolja önmagát, mint aki házasságot kötött Izrael nemzetével a szövetsége által. (Jer 31:31, 32) Megvásárolta őket Egyiptom rabszolgaságából. (5Móz 9:26) Izraellel való kapcsolatában Jehova mindenkor lojális volt, sohasem pazarolta gyengéd érzelmeit más nemzetekre, sem nem lépett kapcsolatba velük. Még amikor Izrael lázadónak bizonyult, Jehova akkor sem sietett szakítani vele. Iránta való szeretetből csodálatos türelmet és hosszútűrést tanúsított. Csupán a kapcsolat megőrzésére irányuló több évszázados erőfeszítés után döntött végül is Jehova a nemzettől való ,elválás’ mellett, amely nemzet olyanná lett, mint egy házasságtörő feleség. — És 50:1; Jer 3:8.

14. Tekintettel a példára, amelyet Izraellel való bánásmódjában mutat Jehova, mire érezzék indíttatva magukat a házaspárok?

¹⁴ Senki sem mondhatja tehát, hogy Isten olyasmit kér tőlünk, amit Ő maga ne lenne kész megtenni, amikor arra buzdít, hogy minden erőnkkel igyekezzünk tiszteletben tartani a házasságot, és a házastársi kötelék megőrzésén fáradozzunk. Természetesen senki sem nyerheti el tetszését, ha önző okokból ürügyet keres a válásra. Jehova iránti tiszteletünk, csodálatunk és szeretetünk, mely a kegye és elismerése iránt érzett őszinte vággyal párosul, arra indít minket, hogy kerüljünk minden olyan dolgot, amely rossz hírbe hozná a saját házasságunkat, vagy esetleg másokét. Ezért sohasem gondolunk bírálóan arra, amiért Isten a házasságot használta fel saját bánásmódjának és szándéka megvalósításának a szemléltetésére.

SZEPLŐTELEN A HÁZASÁGY

15. Mi a házastársi jogokkal kapcsolatos bibliai nézet?

¹⁵ A házasság alapvető célja a családalapítás. (1Móz 1:27, 28) Isten Igéje azonban rámutat arra, hogy szolgái nem kötelesek nemi kapcsolataikat kizárólag gyermekek létrehozására korlátozni. Ezek a kapcsolatok helyesen elégítik ki érzelmi és fizikai szükségleteiket és a házastársak számára időnként élvezet forrásaivá lehetnek. (1Kor 7:1-5) Különböző írásszövegek tiszteletreméltónak tüntetik fel a közösülést megelőző ,szerelmi játékot’. (Péld 5:18, 19; 1Móz 26:8, 9) De még a házastársaknak is résen kell lenniük, nehogy a házassági kapcsolatuk tisztátalansággá fajuljon. A szabadjára engedett szenvedélyek felülkerekedése könnyen oda vezethet. Hogyan?

16. Milyen viselkedést kell kerülni az intim házastársi viszonyban, ha azt akarjuk, hogy ez a kötelék továbbra is tiszteletreméltó legyen?

¹⁶ Még néhány házastárs is elfogadja azokat a perverz szokásokat, amelyeket homoszexuális egyének gyakorolnak, akik nem keresik a normális, természetes közösülést, éspedig még nagyobb „mámor” reményében, különösen a szájon és a végbélen keresztül történő közösülést. Amikor az akkori körülményekről írt, Pál azt mondta, hogy a homoszexuális egyének ,egymás testét megszeplősítik tisztátalan nemi gerjedelmükben, az önmaguk természetes használatát természetellenesre cserélve fel, azt cselekedve, ami szeméremsértő, és elnyerve gonosztettük méltó jutalmát’. (Róma 1:24-27) Amikor házastársak homoszexuális módszerekhez folyamodnak, egyáltalán nem tisztelik a házassági kapcsolatot, sőt inkább lezüllesztik azt és önző szenvedélyeket helyeznek előtérbe és így a házaságy elveszti a tisztaságát.a

17. Mi vezesse a házaspárt az intim kapcsolataiban?

¹⁷ Azokon a cselekedeteken kívül, amelyek kimondottan durvák és szeméremsértők, mint az előbb említettek is, a keresztényt a jó lelkiismeretének kell irányítania a közösülést megelőző ,szerelmi játékot’ illetően. Feltétlenül bölcs eljárás kerülni az előbb említett szeméremsértő aktusok megközelítését, amelyek könnyen oda vezethetnek, hogy valaki elveszti önuralmát és ilyesmibe keveredik. — Jak 1:14, 15.

18. Milyen előnyök származnak abból, ha Isten Igéjével összhangban intézzük a házassági ügyeinket?

¹⁸ Ha Isten Igéjének magasztos alapelvei szerint cselekszünk, az a legkevésbé sem foszt meg minket a házasság örömeitől és a boldogságától. Ellenkezőleg, ennek egészséges hatása csak növeli ezeket az örömöket, még kielégítőbbé és gazdagabbá teszi azokat, mivel a házastársak őszinte szeretete, gyengédsége és önzetlen odaadása csak fokozódik. Igen, „Jehova rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; Jehova parancsa tiszta, megragyogtatja a szemeket . . . Kívánatosabbak az aranynál, . . . édesebbek a méznél, még a szín-méznél is.” — Zsolt 19:8, 10, UV.

[Lábjegyzet]