’Ne inogjatok meg egykönnyen értelmetekben!’
„Arra kérünk titeket, hogy ne inogjatok meg egykönnyen értelmetekben, ne hagyjátok magatokat felingerelni sem ihletett kijelentés, sem szóbeli üzenet útján, sem állítólagos tőlünk kapott levél által” (2THESSALONIKA 2:1, 2).
1. Milyen kellemes emlékek jutnak eszünkbe, amikor arra az időre gondolunk, amikor az igazságot kezdtük tanulni?
VÁLTOZATLANUL kellemes emlékek idéződnek fel elménkben, amikor mi, keresztények arra az időre gondolunk, amikor először hallottunk Isten Szavának igazságáról. Szépnek, értelmesnek, kielégítőnek tartottuk. Szívünket hála töltötte el, amikor Jehováról és magasztos tulajdonságairól, főleg nagy szeretetéről és könyörületességéről tanultunk! Mennyire örültünk, amikor kapcsolatba kerültünk hittestvéreinkkel, akik őszinte keresztény szeretetet tanúsítottak és a bibliai alapelvek szerint éltek.
2. Mint Jehova szolgáinak, milyen kilátásunk lehet, és milyen szellemi állapotban találjuk magunkat?
2 És milyen hálásak voltunk akkor, amikor megtudtuk, hogy Jehova nemsokára megszünteti a szenvedést, a szomorúságot, sőt a halált is (Jelenések 21:3, 4). Képzeld el, hogy örökké élhetsz a paradicsomi földön tökéletes egészségben és teljes boldogságban! Ez majdnem túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. De igaz volt. Isten Szava támasztotta alá. Egyszerűen szívdobogtató volt hallani! Kétségtelenül ugyanazt éreztük, amit Jézus tanítványai, amikor megjelent nekik a feltámadás után. Ezt mondták egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, midőn beszélt hozzánk az úton, amikor teljesen feltárta előttünk az Írásokat?” (Lukács 24:32). Igen, amikor az igazságot tanultuk és átadtuk az életünket Jehovának, szellemi Paradicsomban éreztük magunkat! Mily nagyszerű áldás volt ez számunkra!
3. Hogyan próbálnak az Ördög és más ellenségeink megfosztani minket azoktól az előnyöktől, amelyeket Jehova szellemi Paradicsomában élvezhetünk?
3 De Jehova szellemi Paradicsomában lenni nem olyasmi, amit magától értetődőnek tarthatunk. Mi szántszándékkal, önként jöttünk ebbe a Paradicsomba; de ki is sétálhatunk belőle (vagy el is távolíthatnak onnan), ha hitetlenekké leszünk, vagy ha szándékosan megszegjük Jehova igazságos törvényeit. Természetesen erre nem kerül sor, ha erősen megtartjuk ’első szeretetünket’, ha ezután is nagyra értékeljük mindazt, amit Jehova tesz értünk, hogy szellemileg erősek maradjunk (Jelenések 2:4). De az Ördög és az igaz imádat többi ellensége igen ügyesek ám a csalásban! Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindenkor készen állnak, és ha lehet, igyekeznek megtörni feddhetetlenségünket. Hamis hírverésük azt a célt szolgálja, hogy meggyengüljön a hitünk, kihűljön az Isten iránti szeretetünk, hogy elhintsék elménkben a kétkedés magvát — egyszóval, hogy a szellemi Paradicsomunkat egyáltalán ne lássuk többé Paradicsomnak!
4. Mi származhat abból, ha engedjük, hogy meggyengüljön a hitünk és komoly kétségek fejlődjenek ki bennünk?
4 Hogy egy közmondásból vegyük kölcsön a gondolatot: eljuthatunk addig a pontig, amikor nehéznek, sőt talán már lehetetlennek tartjuk, hogy meglássuk a szellemi Paradicsom erdejét, oly közelről nézzük az abban levő tökéletlen emberi fákat. A boldog izgalom, amelyet akkor éreztünk, amikor Isten Szavának igazságát tanultuk, a nagyszerű reménység, amely a szívünkben gyökeret vert, és a szeretet, amely kifejlődött benne Isten iránt és a szellemi testvéreink iránt, a Jehova szolgálatában érzett buzgalmunkkal együtt bizony elhalványulhat. Ha nem teszünk határozott lépéseket, hogy visszafordítsuk ezt a szellemi károsodási folyamatot, nemsokára terhesnek, nyomasztónak tűnnek számunkra Isten szeretetteljes követelményei. A „hű és értelmes rabszolga” által felszolgált szellemi eledel talán majd vitathatónak tűnik, Jehova szerető szolgáinak testvéri közössége pedig az ellenség háza népének. Az egyedüli megelégedést — rossz értelemben véve — talán csak abban találjuk meg, ha elkezdhetjük rágalommal és féligazságokkal ütni-verni szolgatársainkat (Máté 24:45–51).
5. Milyen veszteség lehetne hasonló ahhoz, amely Ádámot és Évát érte, amikor kiűzték őket az édeni Paradicsomból?
5 Igen, nemcsak a szellemi Paradicsom áldásait veszíthetjük el most, de ami még súlyosabb, elveszíthejük azt a reménységet is, hogy örökké élhetünk a földi Paradicsomban. És ugyanazért veszíthetjük el, amiért Ádám és Éva is elveszítette az Éden Paradicsomát. Mindenük megvolt ahhoz, hogy tökéletes boldogságban éljenek, és mindörökké élhettek volna. De fontosabb volt számukra a függetlenség — tulajdonképpen egy másféle tanítás —, mint a Jehova iránti engedelmesség és az Éden áldásai. Éva csalás áldozata lett. Jóllehet Ádámot nem csapták be, engedte, hogy a körülmények kényszerítő hatása, azon belül a felesége befolyása, őt is a bűnbe sodorja. Ezért Jehova kiűzte őket a Paradicsomból, hogy halálukig nyomorúságban éljenek. Elveszítették az örökké tartó élet reménységét önmaguk számára, a bűn és a halál örökségét hagyva utódaikra (1Mózes 3:1–7, 14–19, 24; 1Timótheus 2:14; Róma 5:12). Micsoda rettenetes árat kellett fizetniük az úgynevezett függetlenségükért!
6. a) Milyen aggodalmát fejezte ki Pál a korinthusi gyülekezet némely tagjával kapcsolatban? b) Hogyan tükröződik vissza ez az aggodalom abban, amit a thessalonikai gyülekezetnek írt?
6 Pál ezzel kapcsolatban így fejezte ki aggodalmát: „Félek azonban, hogy amiképpen a kígyó megcsalta Évát a maga ravaszságával, a ti elmétek is megromolhat és eltávoztok a Krisztushoz méltó őszinteségtől és szűzies tisztaságtól” (2Korinthus 11:3). Pál szükségesnek tartotta, hogy írjon valamiféle tévtanokkal kapcsolatban, amelyek az ő idejében mindenfelé elterjedtek. A thessalonikai gyülekezetnek írott második levelében ezt írta: „Arra kérünk titeket, hogy ne inogjatok meg egykönnyen értelmetekben, ne hagyjátok magatokat felingerelni sem ihletett kijelentés, sem szóbeli üzenet útján, sem állítólagos tőlünk kapott levél által, amely szerint Jehova napja már itt van. Ne hagyjátok, hogy bárki is valahogyan félrevezessen titeket” (2Thessalonika 2:1–3).
Ne legyen semmiféle kapcsolatotok hitehagyottakkal!
7. a) Milyen kérdések vetődnek fel, ha valaki postán hitehagyott irodalmat kap? b) A hitehagyott egyének befolyásától való óvakodás tekintetében miért veszélyes az, ha elbizakodottak vagyunk?
7 Nos, mit teszel akkor, ha hitehagyott tanítással találkozol — valamiféle ravasz okoskodással —, amely azt állítja, hogy amit te, mint Jehova tanúja hiszel, az nem az igazság? Például mit teszel, ha valamilyen levelet vagy irodalmat kapsz postán, felnyitod és azt látod, hogy hitehagyott egyéntől jön? Vajon a kiváncsiság rákényszerít, hogy elolvasd csupán azért, hogy megtudd, mi a mondanivalója? Esetleg úgy érvelhetsz: ’Rám nem lehet hatással; én nagyon is erős vagyok az igazságban. Azonkívül, ha az igazságban vagyunk, nincs mitől félnünk. Az igazság kiállja a próbát!’ Így gondolkodtak azok is, akik hitehagyott személyek okoskodásaival töltötték meg az elméjüket, és súlyos kétségbevonásoknak és kételyeknek estek áldozatul. (Vö. Jakab 1:5–8.) Szívleld meg tehát az 1Korinthus 10:12-ben olvasható figyelmeztetést: „Aki azért azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.”
8. Milyen segítségre van némelyeknek szükségük, akiken kétségek lettek úrrá?
8 Gondoskodó testvérek szerető segítségével sikerült kigyógyulni a szellemi zűrzavar és sérülés időszakából néhány olyan személynek is, akibe hitehagyott személyek oltottak be különféle kételyeket. Ezt a szenvedést azonban elkerülhették volna. A Példabeszédek 11:9-ben ezt a tanácsot kapjuk: „Szájával hoz romlást felebarátjára az, aki hitehagyott; az igazságos azonban ismeret által menekül meg.” Judás azt mondja keresztény társainak, hogy ’továbbra is legyenek irgalmasok azokhoz, akiknek kételyeik vannak; mentsék meg őket, kiragadva a tűzből’ (Judás 22, 23). Pál pedig azt tanácsolta a felvigyázó Timótheusnak, hogy „Szelíden oktassa az ellenszegülőket, hátha megadja Isten nekik a bűnbánatot, elvezetve őket az igazság pontos ismeretére, hogy ismét feleszméljenek az Ördög tőréből, aki elevenen foglyul ejtette őket, hogy alávessék magukat az ő akaratának” (2Timótheus 2:25, 26).
9. Milyen tragikus kimenetele lehet annak, ha némelyek elhagyják az igaz imádatot?
9 Tragikus módon mások teljes sötétségbe merültek, sőt visszatértek a kereszténység tévtanaihoz. Péter apostol arról a tragikus kimenetelről írt, amely olyanokat ért, akik egykor az igazságban jártak, de tévútra tértek. Ezt mondta: „Ha ugyanis, miután megmenekültek a világ szennyétől, az Úr és megmentő Jézus Krisztus pontos ismerete által, és ismét ilyenekbe bonyolódnak, és azok legyőzik őket, ez utóbbi állapotuk rosszabb, mint az első.” Péter azt mondta, hogy olyanok, mint az eb, amely visszatér a saját okádásához, és mint a megfürdött disznó, amely visszatért a pocsolyába hemperegni (2Péter 2:20–22).
10. a) Mit mond Jehova arról, ha valaki hitehagyott egyéneket hallgat meg? b) Mivel egyenlő az, ha valaki hitehagyott irodalmat olvas?
10 Amikor egy embertársunk azt mondja: ’Ne olvasd ezt’, vagy ’Ne hallgass arra’, hajlamosak vagyunk elengedni a fülünk mellett a tanácsát. De ne feledjük: most Jehova az, aki megmondja nekünk az ő Szavában, hogy mit tegyünk! S vajon mit mond ő a hitehagyott egyénekkel kapcsolatban? „Kerüljétek őket!” (Róma 16:17, 18); „ne keveredjetek azok társaságába” (1Korinthus 5:11); és „soha ne fogadjátok be otthonotokba, ne is köszöntsétek őket” (2János 9, 10). Ezek nyomatékos szavak, egyértelmű, világos utasítások. Ha kiváncsiságból egy közismert hitehagyott egyén írásait olvasnánk, azzal nem azt tennénk-e, mintha befogadnánk az igaz imádatnak ezt az ellenségét az otthonunkba, hogy üljön le velünk és mondja el hittagadó nézeteit?
11., 12. a) Milyen szemléltetés segít megérteni, hogy nem olvashatunk büntetlenül hitehagyott irodalmat? b) Hogyan alkalmazható ez arra az esetre, amikor Jehova féltőn aggódik az ő népéért?
11 De szemléltessük ezt a következő módon: Tételezzük fel, hogy tizenéves fiad valamilyen pornográf anyagot kap postán. Mit tennél ebben az esetben? Ha kiváncsiságból hajlana arra, hogy elolvassa, vajon azt mondanád neki: ’Rajta, fiam, olvasd csak el! Úgysem árthat neked. Kiskorodtól megtanítottunk arra, ami erkölcsileg helytelen. Azonkívül tudnod kell, mi folyik a világban, hogy magad is lássad, mi az, ami valóban rossz’? Nos, igazán így érvelnél? Egyáltalán nem! Inkább biztosan rámutatnál a pornográf irodalom veszélyeire és azt kérnéd a fiadtól, hogy semmisítse meg. Vajon miért? Azért, mert bármennyire erős is valaki az igazságban, ha romlott gondolatokkal táplálja az elméjét, amilyenek az ilyenfajta irodalomban találhatók, az feltétlenül kihat az elméjére és a szívére. A szívben elültetett sóvár, helytelen kívánság idővel romlott szexuális vágyat ébreszthet. És az eredmény? Jakab azt mondja, hogy amikor a helytelen kívánság megfogan, bűnt szül, a bűn pedig halálhoz vezet (Jakab 1:15). Miért indítanánk el hát ilyen láncreakciót?
12 Nos, ha olyan határozottan tudunk cselekedni, amikor arról van szó, hogy a pornográf irodalom rossz hatásától megóvjuk a gyermekeinket, vajon nem várhatjuk-e, hogy szerető mennyei Atyánk is hasonló módon figyelmeztet és óv bennünket a szellemi paráznaságtól, a hitehagyást is beleértve? Ezt mondja: Tartsátok távol magatokat az ilyesmitől!
13. Mit tehetünk akkor, ha vitakérdések vetődnek fel a prédikáló munkánk során olyasmivel kapcsolatban, amit hitehagyott egyének mondtak vagy írtak?
13 De tételezzük fel, hogy a jó hírt prédikáljuk s közben az emberek kérdéseket vetnek fel vagy olyan ellenvetéseket tesznek, mint az ellenkező állásponton levők szoktak. Természetesen, ha valaki nem őszinte és csupán vitatkozni akar, általában helyesebb, ha elnézést kérünk és a következő ajtóhoz megyünk. Ha azonban valaki őszintén kérdez valamit bizonyos hitehagyottak állításaival kapcsolatban, vajon mit tegyünk? Nos, először is megkérdezhetjük, hogy pontosan mi az, ami gondot okoz. Azután, szigorúan a kérdéshez ragaszkodva, válaszolhatunk a Szentírásból, a Társulat kiadványaiból, és abból, amit megbízható módon tudunk a tárgykörrel kapcsolatban. Nem szükséges azt a következtetést levonnunk, hogy feltétlenül el kell olvasnunk egy könyvet vagy röpiratot, ami tele van rágalommal és féligazságokkal, hogy meg tudjunk cáfolni hamis állításokat és ellenkező tanításokat.
Bízzunk Jehovában!
14. Milyen szerető törődést tanúsít irántunk mennyei Atyánk, és miért lehetünk teljes bizalommal őiránta?
14 Miközben tovább haladunk előre, építve hitünket és szorgalmasan végezve Királyság-szolgálatunkat, teljes bizalommal reménykedhetünk Jehovában abban a tudatban, hogy ő a mi szerető mennyei Atyánk, és a legfőbb javunkat akarja. Isten tanít és figyelmeztet minket. Ezt pedig az ő Szava által és a látható szervezetétől kapott biztos vezetés által végzi. Ha kenyeret és halat kérnénk egy szerető szülőnktől, vajon követ vagy kígyót adna helyette? Éppen úgy Isten se tenne bolonddá vagy nem csapna be minket (Máté 7:7–11). Isten azonban mégsem mentesít minket teljesen a kísértésektől, sőt a félrevezető hazugságoktól és ördögi propagandától sem. Ő ezt mondja önmagáról: „Én, Jehova, én vagyok a te Istened, aki megtanítalak téged arra, ami javadra válik, aki arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell” (Ésaiás 48:17). Igen, Jehova ’arra tanít minket, ami a javunkra válik’. Azt mondja, hogy tartsuk magunkat távol a hitehagyott emberektől és tanításaiktól, éspedig a saját védelmünk érdekében. Ez az életünket jelenti.
15. Milyen figyelmeztetést kapunk Pál apostoltól olyan egyénekkel kapcsolatban, akik megpróbálnak tanítványokat maguk után vonni?
15 Pál apostol így figyelmeztette keresztény véntársait: „Ti magatok közül is támadnak majd férfiak, akik elferdített dolgokat beszélnek, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:30). Ha ravasz érvelésekre vagy fellengzős okoskodásokra hallgatunk, az „elferdített dolgok” úgy csenghetnek a fülünkbe, mintha igazak lennének. Minél hosszabb ideig nézte Éva a tiltott gyümölcsöt és minél tovább hallgatta az Ördög elferdített hamis okfejtését, annál inkább meg volt győződve arról, hogy az igazat hallja. Pál így figyelmeztet minket: „Vigyázzatok: valaki talán zsákmányul akar majd ejteni benneteket bölcselkedés és üres csalás által, ami emberi hagyományok, a világ elemi tanításai és nem a Krisztus szerint való” (Kolossé 2:8). Az apostol azt is jelezte, hogy „sima szavakkal és hízelkedő beszéddel [a hitehagyottak] félrevezetik a gyanútlanok szívét” (Róma 16:17, 18; vö. 2Korinthus 11:13–15). Természetesen az a tény, hogy némelyeket eltérít az effajta propaganda, nem jelenti azt, hogy nekünk követnünk kell az ilyeneket. Mindazonáltal, szüntelenül résen kell lennünk.
16. Milyen bibliai figyelmeztetés alkalmazása segíthet nekünk megállni Sátán azon erőfeszítéseivel szemben, amelyekkel igyekszik az embereket eltéríteni az igaz imádattól?
16 Az Ördög taktikája Éden óta nem változott. Ravasz kérdezgetést alkalmaz és az önérdekre apellál. Péter ezt írta: „Köztetek is lesznek hamis tanítók. Éppen ők fognak feltűnés nélkül ártalmas szektákat bevezetni . . . Kapzsi módon kizsákmányolnak benneteket hamis beszédekkel” (2Péter 2:1–3). A hamis dolgok úgy vannak megszerkesztve, hogy igazaknak lássuk vagy halljuk azokat. A 2Timótheus 2:14–19. versében Pál apostol kihangsúlyozta, mennyire fontos Jehova Szavát használni a dolgok helyreigazítására, de arra is figyelmeztetett, hogy kerülni kell a hitehagyottakat, akiknek ’üres beszéde sérti a szent dolgokat’, mert — mondta Pál — az ilyenek beszéde „szétterjed, mint a fekély”.
17., 18. a) Miben hasonlít a hitehagyott tanítás a rákfekélyhez? b) Milyen figyelmeztetést ad Péter apostol azokkal kapcsolatban, akik megpróbálnak letéríteni minket az igaz imádat útjáról? c) Milyen kérdésekre kapunk választ a következő cikkben?
17 Nagyon is találó ez a hasonlat! Miként a rákfekély, a hitehagyottak érvelése a gyorsan szétterjedő szellemi halál! És mivel a gyülekezetek tagjai olyanok, mint egy test, fennáll a veszély, hogy mások is fertőzést kapnak. Ha a hitehagyott tanításokat terjesztő egyént nem sikerül kigyógyítani szellemi betegségéből Isten Szava balzsamának szerető, de határozott alkalmazásával, ennek a tagnak amputálása (kiközösítése) lehet az egyetlen szóbajöhető választás a test többi tagjának a megmentése érdekében. (Vö. Titus 1:10, 11.) Ne engedjétek magatokat megfertőzni ilyenfajta halálos, szellemi rákfekéllyel! Maradjatok szellemileg egészségesek azáltal, hogy kerülitek a hitehagyott gondolkodásmód által jövő fertőzést. Fogadjátok meg a 2Péter 3:17, 18. tanácsát: „Ti azonban, szeretteim, minthogy ezeket előre tudjátok, vigyázzatok, nehogy a törvénnyel dacolók tévelygései elragadjanak benneteket és elveszítsétek állhatatosságotokat. Nem, hanem továbbra is gyarapodjatok a mi Urunk és Megmentőnk, Jézus Krisztus ki nem érdemelt kedvességében és ismeretében.”
18 De vajon hogyan óvhatjuk meg magunkat a hitehagyástól? Hogyan őrizhetjük meg a szívünket attól, hogy befogadja a hitehagyottak érvelését? Ezeket a kérdéseket a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.
Emlékszel rá?
◻ Hogyan veszíthetjük el Jehova szellemi Paradicsomának előnyeit?
◻ Miért mondjuk, hogy a hitehagyott kiadványok olvasása annyi, mintha pornográf irodalmat olvasnánk?
◻ Mit tehetünk, ha valaki a hitehagyottak bizonyos állításai felől érdeklődik nálunk?
◻ Miért hasonlók a rákfekélyhez a hitehagyott egyének tanításai?
[Kép a 23. oldalon]
Vajon bölcs módon megsemmisíted-e a hitehagyott irodalomanyagot?