Halljad, mit mond a szellem a gyülekezeteknek
A 11-tól 28-ig terjedő oldalakon levő információk be voltak mutatva 1988-ban a Jehova Tanúi Isteni igazságosság kerületkongresszusain a szimpózium megnyitó előadásaiban, amelynek címe „A meghatározott idő közel van.”
„Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek!” (JELENÉSEK 3:22)
1. A Jelenések mely szavai jelentenek jó hírt ebben a boldogtalan korban, és mire utalnak a „prófécia” és a „meghatározott idő” szavak?
NÉHÁNY évvel ezelőtt az Egyesült Államokban azt magyarázta egy szociológus, hogy abban az országban az embereknek túl sok szabadsága van, de nem elég boldogsága. Az emberek – tette hozzá – „azt tapasztalják, hogy a boldogság elillan tőlük. Az a paradicsom, amelyet ígértek maguknak, üresnek bizonyult”. E tekintetben János apostolnak a Jelenések 1:3-ban feljegyzett szavai jó hírt tartalmaznak, mert elmondják, hogyan találhatunk boldogságot. János ezt írta: „Boldog, aki fennhangon olvassa, és azok, akik hallják e prófétálás szavait, és azok, akik megtartják a benne megírt dolgokat, mert a meghatározott idő közel van.” A „prófécia”, amelyre utal, a Jelenések könyvében van feljegyezve. És a „meghatározott idő” az az idő, amikor a Jelenések próféciáinak be kell teljesedniük. János szavainak igen nagy jelentősége van számunkra ma.
2. Mit szeretett volna tudni bizonyára János, amikor az első évszázad a vége felé közeledett?
2 Több mint 60 évvel a Jelenések könyvének megírása előtt, János jelen volt pünkösdkor, midőn a felkent keresztény gyülekezet megalakult. Erre az időre, i. sz. 96-ra, a gyülekezet az eredeti 120-as létszámról, nagy nemzetközi szervezetté növekedett. De nehézségei is támadtak. Pontosan úgy, ahogyan Jézus, Pál és Péter előre figyelmeztettek, hitehagyások, szekták kezdtek feltűnni, és János bizonyára szerette volna tudni, mit tartogat a jövő (Máté 13:24–30, 36–43; Cselekedetek 20:29, 30; 2Péter 2:1–3).
3. Mire jelentettek biztosítékot azok a látomások, amelyeket látott és leírt János a Jelenésekben?
3 Képzeld csak el János boldogságát, amikor ’Jézus Krisztus által kinyilatkoztatást kapott, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa rabszolgáinak azokat a dolgokat, amelyeknek rövidesen be kell következniük’! (Jelenések 1:1). János egy nagyszerű látomás-sorozatban látta, hogy Jehova elhatározásainak be kell teljesedniük, és hogy a hű keresztények csodálatos jutalomban részesülnek. Üzeneteket is kapott Jézustól hét gyülekezet részére; lényegében ezek voltak Jézus utolsó közvetlen tanácsai a keresztények számára Királyság-dicsőségben való eljöveteléig.
A hét gyülekezet
4. a) Mi a felelőssége a hű keresztény gyülekezeteknek? b) Mit foglal magában az a tény, hogy a felkent vének mint hét csillag láthatók a Krisztus jobb kezében?
4 A felkent keresztényeknek ezt a hét gyülekezetét hét lámpatartó szemléltette, a gyülekezetekben levő felkent véneket pedig hét csillag Krisztus jobb kezében (Jelenések 1:12, 16). Ebből az élénk képből János meglátta, hogy a hű keresztény gyülekezeteknek fényhordozókká kell lenniük, mint világító lámpáknak egy sötét világban (Máté 5:14–16). Az, hogy Jézus a jobb kezében tartja a véneket, arra mutat, hogy vezeti, irányítja és kormányozza őket.
5. Kiknek szóltak János idejében a hét gyülekezethez küldött üzenetek?
5 Jézus ezt mondta Jánosnak: „Amit látsz, írd le könyvtekercsbe, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efézusba, Szmirnába, Pergamumba, Thiatirába, Sárdisba, Filadelfiába és Laodiceába” (Jelenések 1:11). Ezek a gyülekezetek valóban léteztek János napjaiban, és biztosak lehetünk abban, hogy amikor János befejezte a Jelenések megírását, minden gyülekezet kapott belőle egy-egy másolatot. Figyeld meg azonban, mit állapít meg a Hastings-féle Dictionary of the Bible (Bibliai szótár) a Jelenésekről: „Aligha mondhatnánk el az Ú[j] T[estamentum] többi könyveinek bármelyikéről is, hogy olyan jól hitelesíthető volt a második században.” Ez azt jelenti, hogy a Jelenések könyvét ismerték és olvasták nem csupán a hét gyülekezet keresztényei, hanem sokan mások is, akik tanulmányozni akarták a prófécia szavait. Jézus tanácsai valójában minden felkent kereszténynek szóltak.
6, 7. a) Mikorra vonatkoznak elsődlegesen a Jelenések szavai, és honnan tudjuk ezt? b) Kiket szemléltet ma a hét csillag és a hét gyülekezet?
6 Ezeknek az üzeneteknek azonban még szélesebb körű alkalmazása is van. A Jelenések 1:10. versében, János ezt mondja: „ihletés útján az Úr napjára jutottam.” Ez a vers fontos kulcs a Jelenések értelmének feltárásához. Jelzi, hogy a Jelenések elsősorban „az Úr napjára” vonatkoznak, amely akkor kezdődött, amikor Jézus 1914-ben Királlyá lett. Ezt az értelmezést erősítik meg Jézusnak a hét gyülekezethez intézett üzenetei. Ezek között találunk olyan kifejezéseket, mint a pergamumiakhoz szóló eme szavak: „Hamarosan eljövök hozzád” (Jelenések 2:16; 3:3, 11). I. sz. 96 után, Jézus nem ’jött’ el semmiféle jelentős módon addig, amíg trónra nem emelték mint Királyt 1914-ben (Cselekedetek 1:9–11). Azután, a Malakiás 3:1 teljesüléseképpen, újra ’eljött’ 1918-ban Jehova templomához, hogy megítélje először az Isten háznépét (1Péter 4:17). És ’eljön’ még egyszer a közeljövőben, amikor majd „bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztusról szóló jó hírnek” (2Thessalonika 1:7, 8; Máté 24:42–44).
7 Elménkben tartván ezeket, megértjük, hogy a hét gyülekezet a felkent keresztények összes gyülekezetét ábrázolja 1914 után, a hét csillag pedig az összes felkent vént ábrázolja azokban a gyülekezetekben. Sőt mi több, a „más juhok” közül való vénekre is kiterjed az, hogy Krisztus jobb kezének felügyelete alatt állnak (János 10:16). És a hét gyülekezetnek adott tanács lényegében Isten mai népe összes gyülekezetének szól szerte a világon, beleértve azokat a keresztényeket is, akiknek földi reménységük van.
8. Milyen állapotokat talált Jézus, amikor 1918-ban eljött megvizsgálni a magukat kereszténynek vallókat?
8 Midőn Jézus 1918-ban eljött, hogy megvizsgálja a magukat keresztényeknek vallókat, talált a földön olyan felkent keresztényeket, akik kitartóan igyekeztek teljesíteni a prófécia szavait. Ezek az 1870-es évek óta folyamatosan felhívták az emberek figyelmét az 1914-es év fontosságára. Sokat szenvedtek az álkereszténység kezétől az első világháború alatt, amíg végül 1918-ban a munkájuk lényegében abbamaradt, amikor az Őr Torony Társulat vezető tisztviselőit koholt vádak alapján bebörtönözték. Tapasztalataik azonban az idő tájt csodálatos mértékben megfeleltek a Jelenések próféciáinak. És az az eltökéltségük, hogy megszívlelik Jézusnak a hét gyülekezethez intézett szavait, kétség nélkül az egyedüli fényhordozó keresztényekként azonosította őket ebben a szellemi sötétségben élő világban. Ez a maradék alkotja ma a János osztályt, amely él, hogy meglássa a Jelenések sok részének beteljesedését és részt vegyen abban.
Tanács és dicséret
9, 10. Jézus mely szavainak a beteljesedése hozott nagy boldogságot az újabbkori keresztényeknek? Indokold meg.
9 A Jelenések 3:8-ban, Jézus ezt mondja a filadelfiai gyülekezetnek: „lsmerem cselekedeteidet – íme, nyitott ajtót állítottam eléd, amelyet senki sem tud bezárni –, tudom, hogy van egy kevés erőd és megtartottad a szavamat és nem bizonyultál hamisnak a nevemmel kapcsolatban.” A filadelfiai keresztények nyilvánvalóan tevékenyek voltak, és ekkor az alkalom ajtaja megnyílt előttük.
10 Ennek az üzenetnek újkori valósága nagyon boldoggá teszi Isten népét. Az 1918-as próbateljes tapasztalataik után, szellemi értelemben helyreálltak, és Jézus 1919-ben megnyitotta előttük az alkalom ajtaját. Ők pedig átmentek ezen az ajtón, amikor elfogadták a megbízást, hogy az összes nemzetnek prédikálják a Királyság jó hírét. Mivel Jehova szelleme volt rajtuk, semmi sem akadályozhatta meg munkájukat, és ezeknek a hűséges keresztényeknek az volt a nagy kiváltságuk, hogy a Jézus jelenléte jelének egy nagyobb mértékű jellegzetes vonását teljesíthették (Máté 24:3, 14). Hűséges prédikáló tevékenységük eredményeként, a 144 000 maradéka elhívásban részesült és felkenetett, a „nagy sokaság” pedig nagy számban begyűjtésre került (Jelenések 7:1–3, 9). Milyen nagy örömet hozott ez Isten népének!
11. Hogyan próbálták megrontani a szektások Jehova szervezetét János napjaiban, és hogyan tették ezt napjainkban?
11 Vajon elrabolhatja-e valami tőlük ezt az örömet? Igen. Pergamumban például, a vének a kitartásukról, állhatatosságukról szóló kedvező beszámoló ellenére, képtelenek voltak távol tartani a gyülekezettől a Nicolaus szektájának tanítását (Jelenések 2:15). A szektásság erősen tartotta magát. Hasonlóképpen, ezekben az utolsó napokban is hitehagyottá válnak némelyek és megpróbálják megrontani Jehova szervezetét. A vének mint testület ellenállnak nekik, de sajnos, egynéhányat sikerült félrevezetniük. Soha ne engedjük meg a hitehagyottaknak, hogy elrabolják az örömünket!
12. a) Mi a bálámi és a jezabeli befolyás? b) Megpróbált-e Sátán becsempészni egy bálámi vagy jezabeli befolyást a mai keresztény gyülekezetbe?
12 Jézus azok ellen is figyelmeztette a pergamumi gyülekezetet, akik „szilárdan kitartanak Bálám tanítása mellett” (Jelenések 2:14). Milyen tanítás volt az? Valaki megrontotta ott Pergamumban a keresztényeket, úgy, ahogy Bálám megrontotta az izraelitákat a pusztában: arra buzdítván őket, hogy „bálványoknak áldozott dolgokat egyenek és paráznaságot kövessenek el” (4Mózes 25:1–5; 31:8). Jézus a thiatirai gyülekezetet „attól a Jezábel asszony”-tól óvta. Ez az asszony is arra tanította a keresztényeket, hogy „paráználkodjanak és bálványoknak áldozott dolgokat egyenek” (Jelenések 2:20). Megpróbálta-e Sátán napjainkban becsempészni a keresztény gyülekezetbe egy Bálám vagy egy Jezábel befolyását? Bizony megpróbálta, annyira, hogy majdnem 40 000 kiközösítést kellett eszközölni egy év alatt, többnyire erkölcstelenség miatt. Milyen tragédia! Mind a Bálámhoz hasonló férfiak, mind a Jezábelhez hasonló nők fellázadtak a vének ellen és megpróbálták megrontani a gyülekezetet. Bárcsak minden erőnkkel ellenállnánk az ilyen tisztátalan befolyásnak! (1Korinthus 6:18; 1János 5:21).
13. a) Írd le Jézus utálatát a langyosság iránt. b) Miért voltak langyosak a laodiceaiak, és hogyan tudjuk mi elkerülni ezt a gyengeséget ma?
13 A Jelenések 3:15, 16-ban, Jézus ezt mondta a laodiceai gyülekezetnek: „Ismerem cselekedeteidet, [tudom], hogy sem hideg, sem forró nem vagy. Azt szeretném, ha hideg lennél, vagy pedig forró. Így, mivel langyos vagy és nem forró, sem hideg, kiköplek a számból.” Mily szemléletes leírása ez az undornak, amelyet Jézus érez a langyosság iránt! Jézus így folytatja: „Azt mondod: ’Gazdag vagyok és meggazdagodtam és egyáltalán nincs szükségem semmire.’” Bizony, az anyagiasság megszédítette a keresztényeket Laodiceában. Önelégültek lettek és elfásultak. Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy” (Jelenések 3:17). Vajon mi szeretnénk-e „nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen” egyének lenni Jézus szemében? Ugye, hogy nem! Minden erőnkkel küzdjünk hát az anyagiasság vagy a langyosság ellen (1Timótheus 6:9–12).
Tartunk ki a végig
14. a) Milyen nehézségekkel nézett szembe a szmirnai gyülekezet? b) Milyen újabbkori párhuzama van a szmirnai tapasztalatoknak?
14 Egy olyan gyülekezet, amely nem volt langyos, Szmirnában élt. Ezeknek a keresztényeknek mondta Jézus: „ismerem nyomorúságodat és szegénységedet – jóllehet gazdag vagy –, és azok káromlását, akik zsidónak mondják magukat, noha nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. Ne félj a rád váró szenvedésektől. Íme, az Ördög továbbra is börtönbe vet közületek némelyeket, hogy teljesen próbára legyetek téve, és hogy tíz napon át tartó nyomorúságotok legyen” (Jelenések 2:8–10). Mennyire ráillik ez a mai keresztények tapasztalataira! Az újkori keresztények is, mind a felkentek, mind a „más juhok” – tüzes ellenállást viseltek el a mai „Sátán zsinagógájától”, a kereszténységtől. Az első világháborútól napjainkig, férfiak és nők ezreit, sőt gyermekeket is bebörtönöztek, megvertek, megkínoztak, megerőszakoltak vagy megöltek, mert nem voltak hajlandók megalkudni s feladni keresztényi feddhetetlenségüket.
15, 16. a) Hogyan lehetnek boldogok felkent keresztények az üldözések elszenvedésének ellenére? b) Milyen különleges jutalom vár a más juhokra, ami segít nekik, hogy boldogok legyenek?
15 Vajon boldogságot eredményeznek az ilyen tapasztalatok? Önmagukban nem. De az apostolokhoz hasonlóan, a hű keresztények, akik próbateljes tapasztalatokat szenvednek el, mély benső örömet éreznek, mivel „méltóknak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek el az ő [Jézus] nevéért” (Cselekedetek 5:41). És boldogok maradnak, bármit tesznek velük ellenségeik, mert tudják, hogy a meghatározott idő közel van, amikor a feddhetetlenségük elnyeri jutalmát, és a jutalom valóban nagy lesz. Jézus ezt mondta a szmirnai keresztényeknek: „Bizonyulj hűségesnek mindhalálig és neked adom az élet koronáját” (Jelenések 2:10). A sardisiakhoz pedig így szólt: „Aki győz, azt ily módon fehér külső ruhába öltöztetik és a nevét semmiképpen nem törlöm ki az élet könyvéből” (Jelenések 3:5).
16 Igaz, hogy ezek az ígéretek különösképpen a felkent keresztényekre vonatkoznak, s a rájuk váró halhatatlan égi életre emlékeztetik őket. Azonban a „más juhok” közül valókat is erősítik ezek a szavak. Jehova nekik is jutalmat készített, ha buzgók és kitartók maradnak. Dicsőséges kilátásuk lehet arra, hogy örök életet nyernek a paradicsomi földön a Krisztus kezében levő Királyság alatt. Ott találják meg a Paradicsomot, amelyet e világ népei képtelenek megtalálni.
17. Mely szavakkal fejezi be Jézus minden üzenetét, és mit jelentenek ezek a szavak nekünk ma?
17 Jézus a gyülekezetekhez intézett üzeneteit e szavakkal fejezte be: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek” (Jelenések 3:22). Igen, meg kell hallgatnunk a Fő-Pásztor szavait és engedelmeskednünk kell nekik. Kerülnünk kell a tisztátalanságot és a hitehagyást, nem szabad eltéveszteni a célunkat. Ettől függ a megjutalmazásunk. Ha megvizsgáljuk a Jelenések további információit, még eltökéltebben fogunk így cselekedni.
A tekercs pecsétei
18. a) Mit vesz át Jézus az égi udvarban? b) A Jelenések 6. fejezete három lovasának vágtája mit jelent a ma élő emberiség számára?
18 A 4. és 5. fejezetekben például, János csodálatos látomást lát Jehova égi udvaráról. Isten Báránya, Jézus Krisztus, az udvarban van, és egy hétpecsétes könyvtekercset vesz át. A 6. fejezetben, Jézus felnyit hatot a hét pecsétből, egyiket a másik után. Midőn az elsőt felnyitja, egy fehér lovon ülő lovast látni. Koronát kap és előrevágtat „győzedelmesen, hogy teljessé tegye győzelmét” (Jelenések 6:2). Ez Jézus, az új koronás Király. Midőn megkezdte győzedelmes, királyi lovaglását 1914-ben, elkezdődött az Úr napja. A következő három pecsét felnyitásakor másik három ló jelenik meg a lovasával. Félelmetes látványt nyújtanak ezek, és emberi háborúkat, éhséget, valamint fertőző betegségek, járványok és egyéb okok miatt bekövetkező halált ábrázolnak. Megerősítik Jézusnak a nagy próféciáját, amely szerint az ő királyi hatalomban való jelenlétét a földön nagy háborúk, éhségek, járványok, földrengések és egyéb csapások jelzik (Máté 24:3, 7, 8; Lukács 21:10, 11). Bizony, a keresztényeknek figyelniük kell Jézusnak a hét gyülekezethez intézett szavaira, ha el akarják viselni ezt az időt.
19. a) Krisztus jelenléte idején, milyen jutalmat kapnak a hűséges felkent keresztények, akik már meghaltak? b) Milyen borzalmas eseményeket árnyékol elő a hatodik pecsét felnyitása, s milyen kérdéshez vezet?
19 Az ötödik pecsét felnyitásakor, egy, a láthatatlan szellemi birodalomban történő esemény tárul fel. Ott, azoknak a felkent keresztényeknek, akik a hitükért haltak meg, fehér köntöst adnak. Nyilvánvalóan – Krisztus jelenléte immár valóságos lévén – a mennyei feltámadás elkezdődött (1Thessalonika 4:14–17; Jelenések 3:5). Aztán a hatodik pecsétet nyitják fel, és „a föld”, a dolgok sátáni, földi rendszere egy nagy földrengésben megrázkódott (2Korinthus 4:4). „Az egek”, a Sátán uralma alatt álló emberi uralmak, összetekeredtek, mint egy ócska könyvtekercs, amely eldobásra való. Megrémült, lázadó emberek kétségbeesetten kiáltják a szikláknak: „Essetek ránk és rejtsetek el a trónon ülő arca elől és a Bárány haragja elől, mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ugyan ki állhat meg?” (Jelenések 6:13, 14, 16, 17).
20. Ki képes megállni Jehova és a Bárány haragjának nagy napja idején?
20 És valóban, ki állhat meg? Nos, Jézus már megfelelt e kérdésre. Azok, akik „hallják, mit mond a szellem a gyülekezeteknek”, meg fognak állni a harag nagy napján. És hogy megerősítse ezt, János tovább megy, hogy megtudja az utolsók elpecsételését a 144 000 közül és egy nagy sokaság összegyűjtését minden nemzetből „a nagy nyomorúság” túlélésére (Jelenések 7:1–3, 14). Végül elérkezett az idő a tekercs hetedik pecsétjének felnyitására és még drámaibb látomások bemutatására Jánosnak, és rajta keresztül nekünk, maiaknak is. A következő cikk ezek közül tárgyal meg néhányat.
Emlékszel-e
◻ Milyen kapcsolat van Jézus és a gyülekezeti vének között?
◻ Milyen nehézségekkel néztek szembe a vének Pergamumban és Thiatirában, és hogyan hatnak hasonló problémák ma a gyülekezetekre?
◻ Milyen komoly hibát követett el a laodiceai gyülekezet, és hogyan kerülhetjük el mi ma, hogy ugyanolyan hibát kövessünk el?
◻ Hogyan kellett kitartaniuk a keresztényeknek ebben a XX. században, és Jézus melyik ígérete segített nekik ebben?
◻ Hogyan kerülhetjük el a kétségbeesést és reménytelenséget, amelyet a nemzetek tapasztalnak majd Armageddonkor?