Az irigység megmérgezheti az életünket

Bonaparte Napóleon, Julius Caesar és Nagy Sándor hatalmuk és dicsőségük ellenére egy olyan érzést tápláltak szívükben, mely megmérgezte az életüket. Mind a hárman irigykedtek valakire.

„Napóleon irigykedett Caesarra, Caesar irigykedett [Nagy] Sándorra, ő pedig, feltételezem, irigykedett Herkulesre, aki soha nem is létezett” – írta Bertrand Russell angol filozófus. Az irigység bárkit megfertőzhet, függetlenül attól, hogy milyen gazdag, milyen jók a képességei, vagy milyen sikeres.

Ha valaki irigy, az neheztel másokra, például a javaik, a jólétük vagy a kedvező helyzetük miatt. Egy bibliai szövegmagyarázó könyv a következőképpen különbözteti meg az irigységet a féltékenységtől: „A »féltékenység« . . . azt jelenti, hogy valaki arra vágyik, hogy ugyanolyan jó helyzetben legyen, mint a másik. Az »irigység« viszont arra utal, hogy valaki arra vágyik, hogy megfossza a másikat attól, amije van.” Az irigy ember nemcsak sajnál valakitől valamit, hanem el is akarja venni tőle.

Jól tesszük, ha megvizsgáljuk, hogyan fejlődhet ki az irigység bennünk, és milyen hatással lehet az életünkre. Különösen fontos megtudnunk, hogy mit tehetünk azért, hogy az irigység ne uralhassa az életünket.

A VERSENYSZELLEM SZÍTHATJA AZ IRIGYSÉG TÜZÉT

A gyarló emberek hajlanak az irigységre, és különféle tényezők fokozhatják, erősíthetik is ezt a hajlamot bennük (Jak 4:5). Pál apostol rámutatott az egyik ilyen tényezőre: „Ne váljunk önhitté, vetélkedést szítva egymás között, irigykedve egymásra” (Gal 5:26). A vetélkedés, vagyis a versenyszellem tovább fokozhatja a tökéletlenségünkből eredő, irigységre való hajlamunkat. Két keresztény, Cristinaa és José tapasztalta, hogy ez mennyire igaz.

Cristina, aki általános úttörő, ezt mondja: „Gyakran azon kapom magam, hogy irigykedve tekintek másokra. Összehasonlítom magam velük, hogy mi az, ami nekik van, nekem pedig nincsen.” Egy alkalommal Cristina együtt evett egy házaspárral, melynek abban a kiváltságban van része, hogy az utazómunkában szolgálhat. Cristina tisztában volt vele, hogy ő és a férje, Eric, közel egyidősek az utazófelvigyázóval és annak feleségével, és hogy azelőtt hasonló megbízatásokban szolgáltak. Cristina ezt mondta: „Az én férjem is vén! Hogy lehet, hogy ti az utazómunkában vagytok, mi pedig sehol sem tartunk?!” Az irigység tüze, melyet a versenyszellem szított benne, megvakította őt. Már nem látta, hogy milyen jó munkát végeznek a férjével, és elégedetlenné vált.

José arra vágyott, hogy kisegítőszolga legyen a gyülekezetben. Amikor másokat kineveztek, őt viszont nem, irigykedni kezdett rájuk, és megharagudott a vének testületének koordinátorára. „Az irigység miatt gyűlöletet tápláltam magamban ez iránt a testvér iránt, és rossz szándékot tulajdonítottam neki – vallja be José. – Ha az irigység uralja az életed, egyre önzőbbé válsz, és már nem tudsz józanul gondolkodni.”

MIT TANULHATUNK A SZENTÍRÁSBAN FELJEGYZETT PÉLDÁKBÓL?

A Biblia sok intő példát tartalmaz (1Kor 10:11). Néhány ezek közül nemcsak azt mutatja be, hogyan válik valaki iriggyé, hanem azt is, hogy az irigység hogyan mérgezi meg azok életét, akik engedik, hogy úrrá legyen rajtuk.

Például Ádám és Éva első fia, Káin dühös volt, amiért Jehova Ábel áldozatát elfogadta, az övét viszont nem. Káin dönthetett volna úgy, hogy azt teszi, ami helyes, de annyira elvakította az irigység, hogy végül megölte a testvérét (1Móz 4:4–8). Nem csoda, hogy a Biblia úgy beszél Káinról, mint aki „a gonosztól származott”, vagyis Sátántól! (1Ján 3:12).

József tíz testvére irigykedett amiatt, hogy József bensőséges kapcsolatban volt az édesapjukkal. Még inkább meggyűlölték őt, amikor József elmondta nekik a prófétai álmait. Sőt meg akarták ölni. Végül eladták rabszolgának, és könyörtelenül bántak apjukkal, elhitetve vele azt, hogy József meghalt (1Móz 37:4–11, 23–28, 31–33). Évekkel később elismerték a bűnüket, ezt mondva egymásnak: „Bizony vétkeztünk testvérünk ellen, mert láttuk lelkének nyomorúságát, amikor irgalomért esedezett hozzánk, de mi nem hallgattuk meg” (1Móz 42:21; 50:15–19).

Kórahnak, Dátánnak és Abirámnak abból eredt az irigysége, hogy összehasonlították a megbízatásaikat Mózeséval és Áronéval. Azzal vádolták Mózest, hogy „fejedelemként [akar] uraskodni” közöttük, és hogy mások fölé emeli magát (4Móz 16:13). De ez nem volt igaz (4Móz 11:14, 15). Maga Jehova nevezte ki őt. Ám ezek a lázadók irigyelték Mózes kiváltságos helyzetét. Az irigységük odavezetett, hogy elpusztultak Jehova keze által (Zsolt 106:16, 17).

Salamon király tanúja volt annak, hogy mi mindenre képes egy ember az irigység miatt. Egy asszony, akinek meghalt az újszülött gyermeke, megpróbálta elhitetni a vele lakó asszonnyal, hogy az ő gyermeke halt meg. Később, a tárgyalás alatt a hazug nő még abba is beleegyezett, hogy öljék meg az életben maradt csecsemőt. Salamon azonban úgy rendelkezett, hogy a gyermeket adják oda az igazi anyjának (1Kir 3:16–27).

Az irigységnek borzalmas következményei lehetnek. Az előbb említett szentírási példák azt mutatják, hogy gyűlölethez, igazságtalansághoz és gyilkossághoz vezethet. Ráadásul az áldozat egyik esetben sem tett semmi olyat, amivel rászolgált volna arra, hogy így bánjanak vele. Tehetünk valamit azért, hogy az irigység ne uralhassa az életünket? Milyen ellenszerei lehetnek az irigységnek?

HATÁSOS ELLENSZEREK

Tanuld meg szeretni a testvéreket, és fejlessz ki testvéri vonzalmat irántuk. Péter apostol így ösztönözte a keresztényeket: „Most, hogy megtisztítottátok lelketeket az igazság iránti engedelmességetek által, aminek képmutatás nélküli testvéri vonzalom az eredménye, buzgón szeressétek egymást, szívből” (1Pét 1:22). De mit jelent szeretni valakit? Pál apostol ezt írta: „A szeretet hosszútűrő és kedves. A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit” (1Kor 13:4, 5). Ha ilyenfajta szeretetet fejlesztünk ki a szívünkben mások iránt, az minden bizonnyal legyőzi majd az irigységre való rossz hajlamunkat (1Pét 2:1). Jonatán ahelyett, hogy irigykedett volna Dávidra, úgy szerette őt, „mint a saját lelkét” (1Sám 18:1).

Legyél együtt Isten népével. A 73. zsoltár szerzője irigykedett a gonoszokra, akik gondtalanul élvezték a fényűző életet. Ám amikor bement „Isten dicső szentélyébe”, le tudta küzdeni az irigységét (Zsolt 73:3–5, 17). A hittársakkal való együttlét segített a zsoltárírónak felismerni, hogy milyen áldásokban részesült már annak köszönhetően, hogy közeledett Istenhez (Zsolt 73:28). Ugyanilyen hatással lehet ránk is, ha rendszeresen együtt vagyunk a hittársainkkal az összejöveteleken.

Igyekezz jót tenni. Miután Isten észrevette, hogy Káin milyen iriggyé és gyűlölködővé vált, arra buzdította őt, hogy cselekedjen jót (1Móz 4:7). Hogyan tudnak a keresztények jót cselekedni? Jézus azt mondta, hogy szeretnünk kell Jehovát, a mi Istenünket egész szívünkkel, egész lelkünkkel és egész elménkkel, valamint szeretnünk kell felebarátainkat, mint önmagunkat (Máté 22:37–39). Az abból fakadó megelégedettség, hogy az életünk középpontjában Jehova szolgálata és mások megsegítése áll, nagyon hatásos ellenszere az irigységnek. Az egyik kiváló módja annak, hogy Istent és a felebarátainkat szolgáljuk, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában, és ez Jehova áldását eredményezi a számunkra (Péld 10:22).

„Örvendezzetek az örvendezőkkel” (Róma 12:15). Jézus örült a tanítványai sikerének, és rámutatott, hogy ők még többet tesznek majd a prédikálómunkában, mint amennyit ő tett (Luk 10:17, 21; Ján 14:12). Jehova szolgálata egybekovácsol minket, ezért mindannyiunk számára áldás, ha valakivel közülünk valami jó történik (1Kor 12:25, 26). Mennyivel jobb hát örülni, mint irigykedni, ha mások nagyobb felelősségekkel járó megbízatásokat kapnak!

KEMÉNY KÜZDELEM

Az irigységgel szembeni küzdelem hosszan tarthat. Cristina elismeri: „Még mindig igencsak hajlamos vagyok irigykedni másokra. Gyűlölöm, de mégis bennem van ez az érzés, és állandóan küzdenem kell ellene.” Josénak is hasonló harcot kell vívnia önmagával. „Jehova segített nekem, hogy értékelni tudjam a vének testülete koordinátorának jó tulajdonságait – mondja. – A jó kapcsolat Istennel mindennél többet ér.”

Az irigység „a test cselekedetei” közé tartozik, mely ellen minden kereszténynek küzdenie kell (Gal 5:19–21). Ha nem engedjük, hogy az irigység felülkerekedjen rajtunk, akkor sokkal boldogabbak leszünk, és örömet szerzünk égi Atyánknak, Jehovának.

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 17. oldalon]

„Örvendezzetek az örvendezőkkel”