A kapcsolat létrejött!

● Képzeld magad elé a következőket: Samet mindenki maradinak tartja, ugyanis évek óta nem hajlandó egy olyan technikai vívmányt használni, mely arra szolgál, hogy kapcsolatot tartson a rokonaival és a barátaival. Mindenki, még a tizenéves gyermekei is lelkesednek ezért a vívmányért. „Visszasírom azt az időt, amikor az emberek szemtől szemben kommunikáltak egymással” – fakad ki Sam a 16 éves lányának.

Idővel azonban kezdi átgondolni az álláspontját. Eszébe jutnak azok az emberek, akikkel már évek óta nem beszélt, például azok a rokonok, akikkel az elfoglaltságaik miatt már nem találkoztak egy ideje. „Ha szeretnék velük kapcsolatot ápolni, nekem is haladnom kell a korral” – gondolja magában. Mindez a XX. század derekán történik, az Egyesült Államokban, vidéken. Sam, a maradi, végül arra jut, hogy neki is be kellene szereznie egy telefont.

Most repüljünk egy kicsit az időben. 2012-t írunk. Sam unokája, Nathan éppen most beszélt telefonon két barátjával, Robertóval és Angelával, akik a világ másik felére költöztek. „Már tíz éve elmentek!” – mondja magában, rácsodálkozva, hogyan rohan az idő.

Az évek során úgy érezte, hogy elegendő, ha a távol élő rokonaival és barátaival hébe-hóba beszél telefonon. Most azonban a jelek szerint mindenki – még a tizenéves gyermekei is – egy közösségi oldalt használ, hogy kapcsolatot ápoljon másokkal.

Az emberek maradinak tartják Nathant, mert nem akar élni a technika kínálta új lehetőségekkel. „Visszasírom azt az időt, amikor az emberek még telefonon beszéltek egymással, és hallották egymás hangját” – mondja. Ám kezdi átgondolni eddigi véleményét. „Ha szeretném velük tartani a kapcsolatot, nekem is haladnom kell a korral” – gondolja magában.

Benned is megfogalmazódtak már hasonló gondolatok? Az emberek természetükből fakadóan szeretnek kommunikálni (1Mózes 2:18; Példabeszédek 17:17). Ma rengetegen a közösségi oldalakon ápolnak kapcsolatot másokkal. Mit érdemes tudnod erről a technikai vívmányról?

Miért olyan népszerűek?

AZ ELMÚLT hónapban te főként melyik módszert választottad, amikor másokkal kommunikáltál?

Szemtől szemben

Kézzel írt levél vagy képeslap

Telefon

E-mail

Szöveges üzenet

Azonnali üzenet

Videobeszélgetés

Közösségi oldal

Az embereknek még soha nem volt ennyiféle lehetőségük arra, hogy kapcsolatot tartsanak egymással. Persze mindegyik módszernek van előnye és hátránya is. Nézzünk meg most néhány példát:

SZEMTŐL SZEMBEN

Előnye: Látjuk egymás arcának legapróbb rezdüléseit, és a legkisebb kézmozdulatokat is, valamint a hangszín változásai is jól érzékelhetők.

Hátránya: Mindkét félnek időt kell szakítania a találkozásra.

KÉZZEL ÍRT LEVÉL VAGY KÉPESLAP

Előnye: Személyes és szívre ható.

Hátránya: Időt kell szánni az írásra, és napokba telik, mire kézbesítik.

E-MAIL

Előnye: Gyorsan megírható és továbbítható.

Hátránya: Gyakran hiányoznak belőle az érzelmek, és könnyen félre lehet érteni.

Aztán pedig itt vannak a közösségi oldalak. Sokak szerint így a legkönnyebb kapcsolatot ápolni másokkal. Több száz közösségi oldal létezik, de mind közül a Facebook a legnépszerűbb, melynek mintegy 800 millió felhasználója van. A Time folyóirat így fogalmazott: „Ha a Facebook egy ország lenne, ő lenne a harmadik legnagyobb. Csak Kína és India előzné meg.” De mik is azok a közösségi oldalak? És miért lettek ennyire népszerűek?

A közösségi oldal egy olyan weboldal, mely lehetővé teszi, hogy a használói információt osszanak meg az általuk kiválasztott ismerőseikkel. „Ez remek módja a kapcsolattartásnak! – jegyzi meg a 21 éves Jean. – A közösségi oldalakon az emberek szívesen osztják meg egymással a fotóikat, például a nyaraláson készült képeiket.”

De miért nem írnak egymásnak hagyományos levelet? „Az túl időigényes” – legyintenének erre sokan. Az is tény, hogy elég drága több példányban előhívatni fényképeket. És miért nem beszélgetnek telefonon? Ez megint csak elég időigényes, különösen azért, mert egyszerre csak egy emberrel lehet beszélni, és amikor az egyik ráér, a másik talán nincs otthon vagy elfoglalt. És mi a helyzet az e-maillel? „Manapság már senki sem válaszol az e-mailekre – panaszkodik Danielle, aki 20 éves. – És még ha válaszolnak is, sokszor csak hetekkel később. A közösségi oldalon viszont megírom, hogy éppen mit csinálok, a barátaim meg egyből reagálnak, és ők is leírják, hogyan telik a napjuk. Amint bejelentkezünk, máris képben vagyunk egymásról. Pofonegyszerű az egész!”

Persze a közösségi oldalak nem csak arról szólnak, hogy az emberek jelentéktelen dolgokról csevegnek. Nagyon hasznosak például, ha katasztrófa történik, ugyanis ilyenkor sokan a közösségi oldalakon érdeklődnek a szeretteik hogyléte felől. Így volt ez akkor is, amikor 2011. március 11-én Japán partjait földrengés és cunami sújtotta.

Figyeld meg például, hogy mit mesél erről Benjamin, aki az Egyesült Államokban él. „A Japánban történt cunami után a telefonok nem működtek. Az egyik ismerősöm elmondta, hogy már írt egy e-mailt egy közös barátnőnknek, aki Tokióban él, de nem kapott rá választ. Erre fogtam a telefonom, felmentem a netre, és megnéztem a közösségi portálon a barátnőnk oldalát. Láttam, hogy közzétett egy rövid üzenetet, hogy minden rendben van vele, és később majd részletesebben ír.”

Benjamin így folytatja: „Ahhoz, hogy tudassam a róla kapott híreket a közös barátainkkal, mármint azokkal, akik nincsenek fent a közösségi oldalon, mindenkinek egyenként kellett írnom egy e-mailt. Az is időbe telt, mire megszereztem az összes e-mail címet. Többen néhány napon belül válaszoltak, de volt olyan is, aki csak két hét múlva írt vissza! Annyi e-mailt kaptak mindenfelől, hogy nem győzték elolvasni őket, és válaszolni rájuk. A közösségi oldal használatával rengeteg időt meg lehetett volna takarítani. Pár perc alatt mindenki értesülhetett volna a legfrissebb hírekről!”

Nyilvánvaló tehát, hogy a közösségi oldalak használatának vannak előnyei. De vajon veszélyei is vannak? Ha igen, mik azok, és hogyan kerülheted el őket?

[Kiemelt rész/​képek az 5. oldalon]

HOGYAN MŰKÖDIK?

1. Posztolj egy üzenetet.

2. Akiket felvettél az ismerőseid közé, azok automatikusan megkapják az üzenetedet, amikor bejelentkeznek a közösségi oldalra. És bejelentkezés után te is megkapod az ő üzeneteiket.

Négy kérdés, melyet érdemes megvizsgálnod

Mint ahogyan az internetezésnek általában, úgy a közösségi oldalak használatának is megvannak a maga veszélyei.a Ezt szem előtt tartva vizsgáld meg a következő kérdéseket.

1. Hogyan érinti a közösségi oldalak használata a biztonságomat?

„A sok beszédben elmaradhatatlan a törvényszegés, de aki megtartóztatja ajkait, az értelmesen cselekszik” (Példabeszédek 10:19).

Amit érdemes tudnod: Ha nem vagy elég elővigyázatos, a személyes adataid, a képeid, az állapotfrissítéseid (az ismerőseidnek szánt rövid üzeneteid) és a hozzászólásaid (amit mások állapotfrissítésére reagálsz) túl sokat árulhatnak el rólad. Például kiderülhet belőlük, hogy hol laksz, mikor vagy otthon és mikor nem, hol dolgozol, vagy hová jársz iskolába. A címed egy olyan üzenettel együtt, hogy „holnap nyaralni megyünk”, már elég egy betörőnek ahhoz, hogy tudja, hol és mikor lépjen akcióba.

Más részletek, például az e-mail címed, a születési dátumod vagy a telefonszámod könnyen hozzájárulhatnak, hogy mások zaklassanak, megfenyegessenek vagy ellopják a személyazonosságodat. Ennek ellenére sokan elárulnak magukról ilyen információkat.

Az emberek elfelejtik, hogy ha egyszer valamit közzétettek a neten, akkor az kikerült az éterbe. Még akkor is, ha az üzeneteiket csak az „ismerőseikkel” osztják meg, azt nem tudják, hogy ők utána mit tesznek ezzel az információval. Igen, bármit, amit feltöltünk az oldalunkra, úgy kell tekinteni, mint amihez bárki hozzáférhet, vagy legalábbis mint ami könnyen hozzáférhetővé válhat bárki számára.

Amit tehetsz: Ismerd meg jól az adott közösségi oldal biztonsági beállításait, és használd őket. Csak azoknak engedélyezd az üzeneteidhez és a fotóidhoz való hozzáférést, akiket ismersz, és akikben megbízol.

És még ekkor is gondolj arra, hogy amit közzéteszel, talán többen látják majd, mint ahány embernek szántad. Rendszeresen nézd át az oldalad, és kérdezd meg magadtól, hogy a feltöltött információk között van-e olyan, amelyből rosszindulatú emberek kideríthetnék, hogy hol vagy éppen, vagy ellophatnák a személyazonosságodat. Még az ismerőseiddel se ossz meg semmit, ami túlzottan személyes, se magadról, se másokról (Példabeszédek 11:13). Ha valamilyen bizalmas információt kell közölnöd, használj más kommunikációs eszközt. „A telefonon folytatott beszélgetések sokkal személyesebbek, és sokkal kisebb az esélye, hogy illetéktelenek is hozzájutnak az információhoz” – mondja Cameron.

A lényeg: Egy lány, Kim ezt mondja: „Ha gondolkodsz, mielőtt cselekszel, sikerülhet megtartani magadnak azt, ami nem tartozik másokra. Csak akkor fogsz bajba keveredni, ha hagyod.”

2. Hogyan érinti a közösségi oldalak használata az időmet?

„[Bizonyosodjatok meg] a fontosabb dolgokról” (Filippi 1:10).

Amit érdemes tudnod: A közösségi oldalak használata sok időt felemészthet, és elvonhatja a figyelmedet a fontosabb tevékenységektől. Kay ezt így fogalmazza meg: „Minél több emberrel ápolsz kapcsolatot, annál több időt fogsz a közösségi oldalon tölteni, és annál inkább függővé válhatsz.” Figyeld meg, mit mondanak azok, akik beleestek ebbe a csapdába:

„Nehéz függetleníteni magad a közösségi oldaltól, még akkor is, ha nem igazán vagy oda érte. A rögeszméddé válhat” (Elise).

„Annyi mindennel elfoglalhatod magad: játékok, tesztek, zenei rajongói oldalak, na meg nézegetheted az ismerőseid adatlapjait” (Blaine).

„Olyan, mint egy örvény, amely magával ránt. Észre sem veszed, hogy ezt tette veled, amíg anyukád haza nem jön, és rá nem kérdez, hogy miért nem mosogattál még el” (Analise).

„Azon kaptam magam, hogy minél előbb haza akarok jutni a suliból, csak azért, hogy megnézzem, kik reagáltak az üzeneteimre vagy a közzétett képeimre. Aztán meg mindenkinek válaszolnom kellett, és meg kellett néznem az új fotókat, amiket feltöltöttek. Utáltam, ha bárki megzavart netezés közben. Az ismerőseim között vannak olyanok, akik szinte folyton a neten lógnak, még akkor is, amikor másoknál vannak vendégségben, sőt késő éjszaka is!” (Megan).

Amit tehetsz: Az idő olyan érték, melyet nem pazarolhatsz. Miért ne készítenél magadnak időbeosztást, éppen úgy, ahogy költségvetést is csinálsz? Először is írd le, hogy szerinted mennyi időt lenne ésszerű netezéssel töltened. Aztán figyeld magad egy hónapig, hogy lásd, mennyire sikerült ragaszkodnod a tervedhez. Majd pedig tedd meg a szükséges kiigazításokat.

Ha szülő vagy, és úgy látod, hogy a tizenéves gyermeked túl sok időt tölt valamelyik közösségi oldalon, próbáld felismerni, hogy mi ennek az oka. Például Nancy E. Willard a könyvében rámutat, hogy ha valaki túl sokat van fenn egy közösségi oldalon, az talán amiatt van, hogy ideges, feszült, vagy kevés az önbizalma. „Sok tizenéves túlzottan aggódik, hogy mások milyen véleménnyel vannak róla – írja. – Ha a fiatalok az alapján mérik fel, hogy mennyit érnek mások szemében, hogy mennyit kommunikálnak a barátaikkal elektronikus úton, az függőséghez vezethet” (Cyber-Safe Kids, Cyber-Savvy Teens).

Éppen ezért soha ne hagyd, hogy egy közösségi oldal vagy bármilyen online tevékenység miatt ne tudj szoros kapcsolatot ápolni a családtagjaiddal. „Az internet legnagyobb iróniája, hogy könnyen kapcsolatot teremthetsz általa a családtagjaiddal, ha fizikailag távol vannak, viszont elszakít tőlük, amikor egy fedél alatt élsz velük” (Don Tapscott: Grown Up Digital: How the Net Generation is Changing Your World).

A lényeg: Emily, egy fiatal lány ezt mondja: „A közösségi oldalak remek lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolatot ápolj másokkal. De, ahogyan ez sok minden másra is igaz, tudnod kell, hogy mikor hagyd abba.”

3. Hogyan érinti a közösségi oldalak használata a hírnevemet?

„A jó hírnév és a tisztelet sokkal többet ér, mint az ezüst és az arany” (Példabeszédek 22:1, „Contemporary English Version”).

Amit érdemes tudnod: Amit egy közösségi oldalon közzéteszel, az formálja a hírnevedet (Példabeszédek 20:11; Máté 7:17). És ha hibázol, azt nem lehet egykönnyen visszacsinálni. Sokan megfeledkeznek a lehetséges veszélyekről. „Olyan, mintha az emberek szögre akasztanák a józan ítélőképességüket, amikor közösségi oldalakat használnak – jegyzi meg Raquel. – Olyanokat mondanak, amiket alaphelyzetben nem mondanának. Néhányan nincsenek vele tisztában, hogy egyetlen ízléstelen megjegyzéssel vagy képpel tönkretehetik a hírnevüket.”

Ha egy közösségi oldalon lerombolod a hírneved, annak hosszú távú következményei lehetnek. Don Tapscott író a korábban már említett könyvében megjegyzi: „Sokszor hallani olyasmiről, hogy a közösségi oldalakat használók elvesztették az állásukat, vagy nem vették fel őket valahová amiatt, amit a közösségi oldalon közzétettek magukról.”

Amit tehetsz: Miközben átnézed az oldaladat, próbáld meg mások szemével látni. Kérdezd meg magadtól: „Tényleg azt szeretném, hogy ilyennek lássanak mások? Ha valakinek a feltöltött fotóim alapján kellene jellemeznie, milyen szavak jutnának az eszébe? »Flörtölős«, »szexi« vagy »partiarc«? Ha igen, szeretném, ha ilyennek látna például a leendő munkaadóm, amikor az állásinterjú előtt megnézi az oldalamat? Vajon ezek a képek olyan értékeket közvetítenek, melyek fontosak nekem?”

Ha fiatal vagy, kérdezd meg magadtól: „Mi lenne, ha a szüleim, valamelyik tanárom vagy egy másik felnőtt, akit tisztelek, megnézné az oldalamat? Szégyellném magam amiatt, amit ott látnak vagy olvasnak?”

A lényeg: Amikor a hírnevedre gondolsz, jussanak eszedbe Pál apostol szavai: „Amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galácia 6:7).

4. Hogyan érinti a közösségi oldalak használata azt, hogy kikkel barátkozom?

„Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Példabeszédek 13:20).

Amit érdemes tudnod: A barátaid hatással vannak a gondolkodásodra és a viselkedésedre (1Korintusz 15:33). Ezért hát fontold meg, hogy kivel barátkozol egy közösségi oldalon. Egyesek több tucat vagy akár több száz embernek elfogadják a felkérését, hogy vegyék fel őket az ismerőseik közé, olyanokét is, akiket alig vagy egyáltalán nem ismernek. Mások rájönnek, hogy nem mindenki tekinthető jó társaságnak, akiket felvettek az ismerőseik közé. Figyeld meg, mit mond erről néhány fiatal:

„Ha fűnek-fának elfogadod a felkérését, hogy vedd fel az ismerőseid közé, nagy valószínűséggel bajba fogsz keveredni” (Analise).

„Az ismerőseim közül sokan olyanokat is felvesznek a listájukra, akiket valójában nem szeretnének, csak nem akarják megbántani őket” (Lianne).

„Éppen olyan, mintha szó szerint együtt szórakoznál ezekkel az emberekkel. Ügyelned kell rá, hogy kikkel barátkozol” (Alexis).

Amit tehetsz: Ami az ismerősök megválasztását illeti, állíts fel szabályokat.b Egyes fiatalok ezt a következőképpen tették meg:

„Csak akkor veszek fel valakit az ismerőseim közé, ha ismerem, méghozzá jól, nem csak úgy felszínesen” (Jean).

„Azokat veszem fel az ismerőseim közé, akiket már régebb óta ismerek. Idegenek ki vannak zárva” (Monique).

„Csak azoknak a felkérését fogadom el szívesen, akiket közelről ismerek, és akiknek ugyanolyan az értékrendjük, mint az enyém” (Rae).

„Ha olyan valaki küld felkérést, akit nem ismerek, elutasítom. Ez ilyen egyszerű. A netes ismerőseim olyanok, akiket egyébként is ismerek, és a való életben is a barátaim” (Marie).

„Ha egy ismerősöm olyan képet vagy szöveget tesz közzé, amivel nagyon nem értek egyet, nem esik nehezemre törölni őt. Már akkor is rossz társaságnak számít, ha csak nézegeted, amiket posztol” (Kim).

„Amikor regisztráltam egy közösségi oldalon, szigorú biztonsági beállításokat választottam. Nem engedtem meg, hogy az ismerőseim ismerősei is lássák az üzeneteimet vagy a fotóimat. Azért döntöttem így, mert nem voltam benne biztos, hogy jó társaságnak számítanának-e nekem. Nem ismertem őket, és nem tudtam, hogy milyen a hírnevük” (Heather).

A lényeg: Dr. Gwenn Schurgin O’Keeffe ezt írja a könyvében: „A legjobb alapelv az, hogy csak olyanok legyenek az ismerőseid között, akiket valóban ismersz, és akikkel a való életben is kapcsolatot ápolsz” (CyberSafe).c

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

MINDIG JELENTKEZZ KI!

Ha bejelentkezve maradsz akkor is, amikor nem vagy a gépnél, fennáll a veszélye, hogy mások feltesznek valamit az oldaladra. Robert Wilson ügyvéd szerint „ez olyan, mintha a pénztárcádat vagy a mobiltelefonodat ott hagynád az asztalon egy nyilvános helyen. Bárki odaülhet a géphez, és bármit posztolhat az üzenőfaladra.” Mit tanácsol? „Mindig jelentkezz ki!”

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

BAJBA KEVEREDHETSZ?

Egy felméréséből kiderült, hogy a közösségi oldalakat használók közül sokan „könnyen betörés, csalás vagy személyazonosság-lopás áldozataivá válhatnak. 15%-uk közölte a tartózkodási helyét vagy azt, hogy hová fog utazni, és 34%-uk megadta a születési dátumát. Ezenkívül a kisgyermekes szülők 21%-a közzétette a gyermekei nevét és fotóit” (Consumer Reports).