1–3. a) Miért jó példa számunkra Józsué? b) Mit tartsunk szem előtt, amikor döntenünk kell?

NAGY jelentősége van annak, hogy mit választunk. Amikor valaki választ, akkor több lehetősége van, és bizonyos mértékig befolyásolni tudja, hogy az élete milyen irányba haladjon. Szemléltetésül: Egy férfi megy az úton, és egyszer csak egy elágazáshoz ér. Melyik utat fogja választani? Ha van úti célja, akkor az egyik út valószínűleg közelebb, míg a másik távolabb viszi őt ettől a céltól.

² A Bibliában számtalan olyan személyről olvashatunk, aki hasonló helyzetbe került. Például Káinnak döntenie kellett, hogy azt teszi-e, amire a haragja indítja, vagy megfékezi a haragját (1Móz 4:6, 7). Egy alkalommal Józsuénak választania kellett, hogy továbbra is az igaz Istent szolgálja, vagy pedig hamis isteneket imád (Józs 24:15). Józsué közel akart maradni Jehovához, ezért azt az utat választotta, amelyik közelebb vitte a céljához. Káinnak nem volt ilyen célja, és azt az utat választotta, amelyik távolabb vitte Jehovától.

³ Időnként mi is válaszút elé érkezhetünk. Ilyenkor tartsuk észben a célunkat, ahova szeretnénk eljutni, vagyis hogy dicsőséget szeretnénk szerezni Jehovának mindennel, amit teszünk, és szeretnénk kerülni mindent, ami távolabb vinne tőle. (Olvassátok fel: Héberek 3:12.) Ebben és a következő cikkben az élet hét területét fogjuk megvizsgálni, melyeken nem szabad engednünk, hogy bármi is eltávolítson bennünket Jehovától.

MUNKA

4. Miért fontos része az életünknek a munka?

⁴ A keresztények kötelesek eltartani magukat és a családjukat. A Biblia rámutat, hogy aki nem akar gondoskodni a háznépéről, rosszabb a hitetlennél (2Tessz 3:10; 1Tim 5:8). Egyértelmű hát, hogy a munka fontos része az életünknek, de ha nem vigyázunk, el is távolíthat Jehovától. Hogyan?

5. Milyen tényezők számítanak, amikor egy állásajánlaton gondolkodunk?

⁵ Tegyük fel, hogy éppen állást keresel. Ha olyan helyen élsz, ahol kevés a munka, arra érezhetsz kísértést, hogy elfogadd az első adódó munkalehetőséget, bármi legyen is az. De mi a helyzet, ha a munka jellege ellentétben áll a bibliai alapelvekkel? És mi van, ha a munkaidő-beosztás, illetve az utazási idő megakadályoz majd abban, hogy részt vegyél a keresztény tevékenységekben, vagy nem marad időd a családodra? Vajon így is el kell fogadnod az ajánlatot, azt gondolva, hogy egy nem megfelelő állás még mindig jobb, mintha egyáltalán nem lenne munkád? Ne feledd, ha a rossz utat választod, az eltávolít Jehovától (Héb 2:1). Akár munkát keresel, akár azt fontolgatod, hogy otthagyod a jelenlegi munkahelyed, felmerül a kérdés, hogy hogyan hozhatsz bölcs döntést.

6–7. a) Milyen céljai lehetnek valakinek a munkával? b) Melyik cél visz közelebb Jehovához, és miért?

⁶ Ahogy már említettük, tartsd szem előtt az úti célodat. Kérdezd meg magadtól: „Hová szeretnék eljutni a munkám által?” Ha úgy tekinted a munkát, mint ami eszköz ahhoz, hogy eltartsd magad és a családod Jehova szolgálatában, akkor Jehova meg fogja áldani az erőfeszítéseidet (Máté 6:33). Jehova nem fogja tehetetlenül nézni, ha elveszíted az állásodat, vagy ha váratlanul nehéz anyagi helyzetbe kerülsz (Ézs 59:1). Ő „tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadásban élő embereket megszabadítsa a próbából” (2Pét 2:9).

⁷ De mi a helyzet, ha az a célod, hogy meggazdagodj? Lehet, hogy sikerülni fog. De ne feledd, hogy ennek a „sikernek” ára van, méghozzá túl nagy. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 6:9, 10.) Ha valaki túlzott jelentőséget tulajdonít a gazdagságnak vagy a karriernek, el fog távolodni Jehovától.

8–9. Mit kell átgondolniuk a szülőknek azt illetően, ahogyan a munkájukról vélekednek? Magyarázd meg!

⁸ Ha szülő vagy, gondold át, hogy milyen hatással van a példád a gyermekeidre. Mit látnak, mi a legfontosabb a számodra? A Jehovával ápolt barátságod, vagy talán a karriered? Ha azt látják, hogy a pozíció, a tekintély és a vagyon áll az első helyen az életedben, akkor vajon megeshet, hogy követni fognak téged ezen a végzetes úton? Előfordulhat, hogy kevésbé fognak tisztelni, mint szülőt? Egy fiatal testvérnő ezt mondja: „Amióta csak az eszemet tudom, édesapámat teljesen lekötötte a munkája. Eleinte úgy tűnt, hogy azért dolgozik annyira keményen, hogy minél jobb legyen a családunknak. Azt akarta, hogy mindenünk meglegyen. De az elmúlt években valami megváltozott. Állandóan dolgozik, de nem azért, hogy a szükségleteinkről gondoskodjon, hanem hogy luxuscikkeket hozzon haza. Ezért a családunk arról ismert, hogy sok pénzünk van, és nem arról, hogy szellemi célokra buzdítunk másokat. Jobban örülnék, ha az édesapám pénz helyett inkább szellemi támogatásról gondoskodna.”

⁹ Szülők, ne távolodjatok el Jehovától azáltal, hogy túl nagy hangsúlyt fektettek a munkátokra. A példátok azt mutassa a gyermekeiteknek, hogy valóban hiszitek, hogy az az igazán gazdag, aki szellemileg az, nem pedig anyagilag (Máté 5:3).

10. Mit vegyen figyelembe egy fiatal, amikor pályaválasztás előtt áll?

¹⁰ Ha pályaválasztás előtt álló fiatal vagy, hogyan választhatod a helyes utat? Ahogy már volt róla szó, tudnod kell, hogy mi a célod az életben. Vajon a képzés és a munka, amit fontolgatsz, lehetővé teszi majd, hogy Jehova szolgálata legyen az első helyen az életedben, vagy esetleg eltávolít majd Jehovától? (2Tim 4:10). Az a célod, hogy az olyan emberek életvitelét utánozd, akiknek attól függ a boldogságuk, hogy éppen mennyi pénz van a bankszámlájukon, vagy hogy az üzleti befektetéseik hogyan alakulnak? Vagy te is Jehovában fogsz bízni, mint Dávid? Ő ezt írta: „Ifjú voltam, meg is öregedtem, de nem láttam az igazságost teljesen elhagyatva, sem utódját kenyeret kéregetni” (Zsolt 37:25). Ne feledd, az egyik út eltávolít téged Jehovától, míg a másik a lehető legjobb élethez vezet. (Olvassátok fel: Példabeszédek 10:22; Malakiás 3:10.) Melyiket fogod választani?a

KIKAPCSOLÓDÁS

11. Mit ismer el a Biblia a kikapcsolódást illetően, de miről nem szabad megfeledkeznünk?

¹¹ A Biblia nem szórakozásellenes, és nem mondja azt sem, hogy a kikapcsolódás időpocsékolás. Pál ezt írta Timóteusznak: „a testedzésnek van némi haszna” (1Tim 4:8). Sőt a Biblia azt is írja, hogy „ideje [van] a nevetésnek”, és „ideje a szökdelésnek”, valamint arra buzdít, hogy pihenjünk eleget (Préd 3:4; 4:6). Ám ha nem vigyázol, a kikapcsolódás eltávolíthat Jehovától. Hogyan? Főként két dolog rejt veszélyt magában: milyen kikapcsolódást választasz, és mennyi időt töltesz vele.

12. Milyen tényezőket kell figyelembe venned azt illetően, hogy milyen kikapcsolódást választasz?

¹² Először nézzük az első területet. Biztosan találsz olyan kikapcsolódási formát, amelyik egészséges. Ám kétségtelen, hogy a legtöbb szórakozási forma olyan dolgokat tüntet fel jó fényben, melyeket Isten gyűlöl, ideértve az erőszakot, a spiritizmust és az erkölcstelenséget. Ezért alaposan meg kell vizsgálnod, milyenfajta kikapcsolódást választasz. Milyen hatással van rád? Erőszakra indít, a versenyszellemet vagy a nacionalizmust táplálja benned? (Péld 3:31). Túlzottan megterhel anyagilag? Megbotránkoztat másokat? (Róma 14:21). Milyen társaságnak teszed ki magad? (Péld 13:20). Erősíti benned a vágyat valamilyen helytelenség elkövetésére? (Jak 1:14, 15).

13–14. Mit kell figyelembe venned azt illetően, hogy mennyi időt fordítasz kikapcsolódásra?

¹³ Arra is oda kell figyelned, hogy mennyi időt töltesz kikapcsolódással. Kérdezd meg magadtól: „Olyan sok időt töltök kikapcsolódással, hogy alig marad időm a szellemi tevékenységekre?” Ha túl sok időt töltesz kikapcsolódással, akkor azt fogod tapasztalni, hogy nem lesz olyan felüdítő, mint amilyen lehetne. Akik a maga helyén tartják a kikapcsolódást, jobban élvezik azt. Miért? Mivel tudják, hogy előtte elvégezték a fontosabb dolgokat, így nem okoz bűntudatot nekik a kikapcsolódás. (Olvassátok fel: Filippi 1:10, 11.)

¹⁴ Bár csábító lehet, hogy sok időt töltsünk a szabadidős tevékenységekkel, ha ezt az utat választjuk, az eltávolíthat minket Jehovától. Egy 20 éves testvérnő, akit Kimnek hívnak, tapasztalatból tudja ezt. Így mesél erről: „Mindig ott voltam, ha szerveztek valami szórakozást. Minden hétvégén – pénteken, szombaton és vasárnap – történt valami izgalmas dolog. De rájöttem, hogy rengeteg, jóval fontosabb tennivaló is van ezeknél. Például reggel 6-kor kelek, hogy elmenjek a szántóföldi szolgálatba, mivel úttörő vagyok. Így nem tudok hajnali egyig-kettőig társaságban lenni. Tudom, hogy nem mindegyik összejövetel rossz, de nagyon leköthetnek. Mint minden mást, ezt is a maga helyén kell tartani.”

15. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy felüdítő kikapcsolódásban legyen részük?

¹⁵ A szülők felelősek azért, hogy anyagilag, szellemileg és érzelmileg gondoskodjanak mind magukról, mind a gyermekeikről. Ebbe a kikapcsolódás is beletartozik. Ha szülő vagy, ne tarts minden szabadidős tevékenységet rossznak. Ugyanakkor légy résen a káros befolyásokat illetően (1Kor 5:6). Kellő előrelátással találhatsz olyan kikapcsolódást, mely igazán felüdítő a családodnak.b Így te és a gyermekeid olyan utat fogtok választani, amely közelebb visz titeket Jehovához.

CSALÁDI KAPCSOLATOK

16–17. Milyen fájdalom sújt sok szülőt, és honnan tudjuk, hogy Jehova megérti a fájdalmukat?

¹⁶ A szülő és a gyermek közti kapcsolat olyan erős, hogy Jehova ezzel szemlélteti, mennyire szereti a népét (Ézs 49:15). Ezért természetes, hogy mély fájdalmat okoz, ha egy szeretett családtagunk elhagyja Jehovát. „Teljesen összetörtem” – mondja egy testvérnő, akinek a lányát kiközösítették. „Azon töprengtem, miért hagyta el Jehovát. Vétkesnek éreztem magam miatta, és magamat okoltam.”

¹⁷ Jehova megérti a fájdalmadat. Ő is „bánkódott a szívében”, amikor az első földi gyermeke, később pedig az Özönvíz előtt élő emberek többsége fellázadt ellene (1Móz 6:5, 6). Annak, aki még soha nem tapasztalt ilyen veszteséget, talán nehéz elképzelnie, mennyire lesújtó ez. Ennek ellenére nem lenne bölcs dolog, ha engednéd, hogy a kiközösített családtagod helytelen viselkedése téged is eltávolítson Jehovától. Hogyan tudsz megbirkózni azzal a mély fájdalommal, hogy egy családtagod elhagyta Jehovát?

18. Miért ne hibáztassák magukat a szülők, ha a gyermekük elhagyta Jehovát?

¹⁸ Ne hibáztasd magad a történtekért. Minden önátadott és megkeresztelt családtagnak a „saját felelőssége terhét” kell hordoznia, és választania kell, hogy Jehovát akarja-e szolgálni (Gal 6:5). Végtére is Jehova nem téged, hanem a vétkest tartja felelősnek a döntéséért (Ez 18:20). Továbbá az sem lenne jó, ha másokat hibáztatnál. Tartsd tiszteletben Jehova fegyelmezésre vonatkozó elrendezését. Az Ördöggel szállj szembe, ne a pásztorokkal, akik a gyülekezet védelmében lépnek fel (1Pét 5:8, 9).

19–20. a) Mit tehetnek a kiközösített gyermekek szülei, hogy meg tudjanak birkózni a fájdalmukkal? b) Milyen helyénvaló reményt táplálhatnak magukban ezek a szülők?

¹⁹ Másrészt, ha neheztelsz Jehovára, akkor olyan útra lépsz, amely egyre távolabb visz tőle. A szeretett családtagodnak inkább azt kell látnia, hogy az a szilárd elhatározásod, hogy Jehovát minden más elé helyezed, még a családi kötelékek elé is. Ahhoz, hogy meg tudj birkózni ezzel a helyzettel, szellemileg erősnek kell maradnod. Ne szigeteld el magad a hűséges keresztény testvéreidtől (Péld 18:1). Öntsd ki a szívedet Jehovának imában (Zsolt 62:7, 8). Ne keress ürügyet arra, hogy kapcsolatot tarts a kiközösített családtaggal, például e-mailben (1Kor 5:11). Foglald el magad szellemi tevékenységekkel (1Kor 15:58). Az előbb idézett testvérnő ezt mondja: „Tudom, hogy buzgónak kell lennem Jehova szolgálatában, és szellemileg erősnek kell maradnom, hogy amikor a lányom visszatér majd Jehovához, segíteni tudjak neki.”

²⁰ A Biblia azt mondja, hogy a szeretet „mindent remél” (1Kor 13:4, 7). Semmi helytelen nincs abban, ha azt a reményt táplálod magadban, hogy a szeretett családtagod egyszer majd visszatér Jehovához. Évente sok helytelenül cselekvő tanúsít megbánást, és tér vissza Jehova szervezetéhez. Jehova nem neheztel rájuk, miután megbánták a bűneiket. Sőt „kész . . . megbocsátani” nekik (Zsolt 86:5).

HOZZ BÖLCS DÖNTÉSEKET!

21–22. Mi az elhatározásod, ami a szabad akaratodat illeti?

²¹ Jehova szabad akaratot adott az emberi teremtményeinek. (Olvassátok fel: 5Mózes 30:19, 20.) De ez a szabadság komoly felelősséggel jár. Minden kereszténynek fel kell tennie magának a következő kérdéseket: „Melyik úton haladok? Engedem, hogy a munka, a kikapcsolódás vagy a családi kapcsolatok eltávolítsanak Jehovától?”

²² Jehova szeretete, melyet a népe iránt érez, sosem gyengül meg. Csak akkor fogunk eltávolodni Jehovától, ha rossz utat követünk (Róma 8:38, 39). De nem kell, hogy így legyen! Határozd el, hogy nem engeded, hogy bármi is eltávolítson Jehovától. A következő cikk négy további területet fog megvizsgálni, melyeken szintén bizonyíthatod, hogy ez az elhatározásod.

1–2. a) Milyen „fondorkodásai” vannak Sátánnak? b) Mi segít, hogy közeledni tudjunk Istenhez?

JEHOVA ISTEN azzal a szükséglettel teremtette meg az embereket, hogy közeledjenek hozzá. Sátán mégis azt akarja, hogy hozzá hasonlóan azt gondoljuk, hogy nincs szükségünk Jehovára. Ezt a hazugságot Sátán azóta is terjeszti, hogy Évát becsapta vele az Éden-kertben (1Móz 3:4–6). A történelem során az emberek többsége ugyanabba a hibába esett, mint Éva.

² Azonban el tudjuk kerülni Sátán csapdáját. „Nem vagyunk tudatlanságban a fondorkodásai felől” (2Kor 2:11). Sátán megpróbál eltávolítani minket Jehovától azáltal, hogy rossz döntésekre igyekszik rávenni minket. De ahogy az előző cikkben láthattuk, képesek vagyunk arra, hogy jó döntéseket hozzunk a munka, a kikapcsolódás és a családi kapcsolatok terén. Ez a cikk pedig arra fog rámutatni, hogy hogyan segíthet közeledni Istenhez, ha helyesen gondolkodunk az elektronikus eszközökről, az egészségről, a pénzről és a büszkeségről (Jak 4:8).

ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK

3. Mondj példát arra, hogy miképpen lehet a technikai vívmányokat jól, illetve rosszul használni.

³ A fejlett elektronikus eszközök ma már világszerte elterjedtek. Ha megfelelő módon használjuk ezeket a technikai vívmányokat, hasznos eszközök lehetnek. Ha nem megfelelően használjuk őket, akkor közénk és égi Atyánk közé állhatnak. Nézzük például a számítógépeket. A kezedben lévő folyóiratot is számítógépek segítségével írták és nyomtatták ki. A számítógép hatékony kutatási és kommunikációs eszköz lehet, és időnként még kellemes szórakozásként is szolgálhat. Ám előfordulhat, hogy a számítógépes technika megszállottjává válunk. A reklámszakemberek ügyesen meg tudják győzni az embereket, hogy mindenképpen a legújabb típusra van szükségük. Egy fiatal férfi annyira sóvárgott egy táblagép után, hogy titokban eladta az egyik veséjét, hogy megvehesse azt. Mennyire rövidlátó gondolkodást tükröz egy ilyen áldozat!

4. Hogyan győzte le egy keresztény azt a szokását, hogy túl sokat használja a számítógépet?

⁴ Még tragikusabb lenne, ha a Jehovával ápolt bensőséges kapcsolatodat áldoznád fel, amiatt, hogy helytelen célra, vagy túl sokat használod az elektronikus eszközöket. Jona, egy 20-as évei végén járó keresztény, ezt mondja: „Tudom, hogy a Biblia azt mondja, hogy meg kell vásárolnunk az alkalmas időt a szellemi dolgokra. De amikor a számítógépről van szó, a saját magam ellensége vagyok.” Jon gyakran kapta magát azon, hogy még késő éjjel is internetezett. „Minél fáradtabb voltam, annál nehezebb volt abbahagyni a chatelést vagy a rövid videók nézegetését, melyek ráadásul nem is voltak mindig építőek” – mondja. Ahhoz, hogy fel tudjon hagyni ezzel a rossz szokásával, Jon úgy állította be a számítógépét, hogy az magától kikapcsoljon, amikor ideje volt, hogy lefeküdjön. (Olvassátok fel: Efézus 5:15, 16.)

5–6. a) Milyen felelősségük van a szülőknek a gyermekeik iránt? b) Hogyan győződhetnek meg a szülők arról, hogy a gyermekeiknek jó társaságuk van?

⁵ Szülők, arra nincs szükség, hogy a gyermekeitek minden lépését felügyeljétek, de arra igen, hogy ellenőrizzétek a számítógép-használatukat. Ne hagyjátok nekik, hogy az interneten olyan oldalakra menjenek, ahol erkölcstelenséggel, erőszakos játékokkal, spiritizmussal találkozhatnak, illetve rossz társaságnak tehetik ki magukat. Ha ezt megengeditek nekik, csak azért, hogy lekössétek őket, és nyugtotok legyen, akkor a következőt gondolhatják: „Mivel aput és anyut nem zavarja, biztos nincs benne semmi rossz.” Szülőként a ti feladatotok megvédeni a gyermekeiteket – ideértve a tizenéveseket is – mindentől, ami eltávolíthatja őket Jehovától. Még az állatok is védelmezik a kicsinyeiket. Gondolj csak arra, mit tenne egy anyamedve, ha valaki fenyegetné a bocsait! (Vesd össze: Hóseás 13:8.)

⁶ Segíts a gyermekeidnek, hogy egészséges társaságban legyenek, példamutató keresztényekkel, fiatalokkal és idősekkel egyaránt. És ne feledd, hogy a gyermekeidnek szükségük van arra, hogy időt tölts velük! Ezért szánj időt arra, hogy együtt nevessetek, játsszatok, dolgozzatok, és együtt közeledjetek Istenhez.b

EGÉSZSÉG

7. Miért akarjuk mindannyian megőrizni az egészségünket?

⁷ „Hogy vagy?” Ez a hétköznapi kérdés egy szomorú tényre mutat rá. Mivel az ősszüleink engedték Sátánnak, hogy eltávolítsa őket Jehovától, mindannyian ki vagyunk téve a betegségeknek. A betegség Sátán érdekeit szolgálja, hiszen ha betegek vagyunk, nehezebben tudjuk szolgálni Jehovát. És ha meghalunk, már egyáltalán nem tudjuk szolgálni őt (Zsolt 115:17). Természetes hát, hogy minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni, hogy megőrizzük az egészségünket.c Továbbá törődnünk kell a testvéreink egészségével és jóllétével is.

8–9. a) Hogyan tudjuk elkerülni, hogy szélsőségessé váljunk az egészséget érintően? b) Milyen előnye van annak, ha tápláljuk magunkban az örömet?

⁸ Ugyanakkor fontos, hogy kerüljük a szélsőségeket. Néhányan buzgón beszélnek másoknak diétákról, kezelésekről vagy termékekről, még annál is buzgóbban, ahogyan a Királyság jó híréről beszélnek. Bizonyára őszintén úgy gondolják, hogy ezzel segítenek másoknak. De még ebben az esetben sem helyénvaló egészségmegőrző vagy szépségápolási termékeket, illetve kezelési módokat ajánlgatni másoknak az összejövetelek előtt vagy után a Királyság-teremben, vagy a kongresszusokon. Miért nem?

⁹ Azért találkozunk, hogy szellemi témákról beszéljünk, és hogy abban az örömben legyen részünk, amelyet Isten szent szelleme terem meg (Gal 5:22). Ha az összejöveteleken egészségmegőrzéssel kapcsolatos tanácsokat adunk, vagy ilyen jellegű termékeket ajánlunk – akár kértek erre minket, akár nem –, az elterelheti a figyelmünket a szellemi célunkról, és megfoszt másokat az örömtől (Róma 14:17). Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mit tesz az egészségéért. Továbbá senki sem tudja a megoldást az összes betegségre. Még a legjobb orvosok is megöregszenek, megbetegszenek, végül meghalnak. Másrészt azzal nem tudjuk az életünket meghosszabbítani, hogy túlzottan aggódunk az egészségünk miatt (Luk 12:25). Ám „az örömteli szív jó orvosság” (Péld 17:22).

10. a) Jehova szerint mi tesz széppé valakit? b) Mikor leszünk teljesen egészségesek?

¹⁰ Hasonlóképpen helyénvaló, ha törődünk a megjelenésünkkel. De nem jó, ha túlzottan azon igyekszünk, hogy eltüntessük a korosodás nyomait. Az ilyen vonások érettségről, méltóságról és belső szépségről árulkodhatnak. Például ezt mondja a Biblia: „Ékes korona az ősz haj, ha az igazságosság útján található” (Péld 16:31). Jehova így lát minket, és nekünk is meg kell próbálnunk így látnunk magunkat. (Olvassátok fel: 1Péter 3:3, 4.) Vajon bölcs lenne szükségtelen és kockázatos sebészeti eljárásoknak vagy orvosi kezeléseknek alávetni magunkat, csakhogy vonzóbb legyen a külsőnk? „Jehova öröme” az igazi szépség forrása, és ez belülről sugárzik, függetlenül a kortól és az egészségi állapottól (Neh 8:10). Csak az új világban leszünk teljesen egészségesek, és ismét fiatalosan szépek (Jób 33:25; Ézs 33:24). Addig is a gyakorlati bölcsesség és a hit segít, hogy közel maradjunk Jehovához, és a legjobbat hozzuk ki a jelenlegi körülményeinkből (1Tim 4:8).

PÉNZ

11. Hogyan válhat a pénz csapdává?

¹¹ A pénz önmagában nem rossz, és az sem helytelen, ha tisztességes üzleti tevékenységet folytatunk (Préd 7:12; Luk 19:12, 13). De a „pénz szeretete” óhatatlanul eltávolít Jehovától (1Tim 6:9, 10). „Ennek a világrendszernek az aggodalma” – vagyis ha túlzott mértékben foglalkozunk a megélhetéshez szükséges dolgok megszerzésével – megfojthat szellemileg. Hasonló hatást fejthet ki „a gazdagság megtévesztő hatalma”, vagyis az a téves elképzelés, hogy a gazdagság tartós boldogsághoz és biztonsághoz vezet (Máté 13:22). Jézus világossá tette, hogy „senki sem” szolgálhat sikeresen Istennek is, és a gazdagságnak is (Máté 6:24).

12. Milyen pénzügyi csapdák terjedtek el napjainkban, és hogyan kerülhetjük el őket?

¹² A pénzről alkotott helytelen nézőpont helytelen tetteket szülhet (Péld 28:20). Vannak, akiket a gyors és könnyű meggazdagodás ígérete arra csábít, hogy lottószelvényeket vásároljanak. Mások pedig ugyanilyen céllal lépnek be sokszintű értékesítési hálózatba (multilevel marketing), és még a gyülekezet tagjait is bevonják abba. Egyeseket olyan ajánlatokkal szednek rá, melyek szerint bizonyos befektetések hihetetlenül nagy haszonnal járnak. Ne engedj a kapzsiságnak, mert becsaphatnak. Használd a józan ítélőképességed! Ha úgy tűnik, hogy egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az.

13. Mi a különbség aközött, ahogyan Jehova vélekedik a pénzről, és aközött, ahogyan a világ?

¹³ Ha első helyre tesszük „a királyságot és az Ő igazságosságát”, Jehova megáldja a megélhetéshez szükséges dolgok megszerzéséért tett ésszerű erőfeszítéseinket (Máté 6:33; Ef 4:28). Nem szeretné, ha elaludnánk az összejövetelek alatt amiatt, hogy túl sokat dolgoztunk, vagy ha úgy ülnénk ott a Királyság-teremben, hogy közben az anyagiak miatt aggódunk. Azonban a körülöttünk lévő világban sokan úgy gondolják, hogy minden idejüket és energiájukat a pénzkeresésre kell fordítaniuk ahhoz, hogy megalapozzák a jövőjüket, és könnyedén megéljenek később. Gyakran a gyermekeiket is arra buzdítják, hogy ilyen anyagi céljaik legyenek. De Jézus rámutatott, hogy az effajta gondolkodás ésszerűtlen. (Olvassátok fel: Lukács 12:15–21.) Erről eszünkbe juthat Géházi, aki azt gondolta, hogy akkor is élvezheti Isten helyeslését, ha enged kapzsi vágyainak (2Kir 5:20–27).

14–15. Miért nem bölcs úgy gondolkodni, hogy a pénz nyújt biztonságot? Mondj példát!

¹⁴ Beszámoltak néhány olyan sasról, mely vízbe fulladt, mivel nem akarta elengedni a karmai közül a halat, bár az túl nehéz volt ahhoz, hogy magával vigye. Történhet valami hasonló a keresztényekkel is? Alex, egy vén a következőt meséli: „Általában nagyon spórolok. Ha egy picivel több sampont öntök ki, a felesleget visszateszem a flakonba.” Alexet mégis magával ragadta a tőzsdézés, mivel azt gondolta, hogy hamarosan otthagyhatja az állását, és elkezdheti az úttörőszolgálatot. Egyre inkább belemerült a piaci jelentések és az újonnan kibocsátott értékpapírok elemzésébe. A megtakarított pénzéből és a brókerektől felvett kölcsönből olyan részvényeket vett, amelyekről az elemzők azt mondták, hogy gyorsan emelkedni fog az értékük. De ehelyett rohamosan esni kezdtek. Alex ezt mondja: „Eldöntöttem, hogy visszaszerzem a pénzem. Úgy véltem, hogy csak várnom kell, és a részvények újra emelkedni fognak.”

¹⁵ Alex szinte másra sem tudott gondolni hónapokon át. Alig tudott szellemi dolgokra koncentrálni, és már aludni sem bírt. De a részvények értéke sosem lett a régi. Alex elveszítette a megtakarított pénzét, és még a házát is el kellett adnia. „Nagy fájdalmat okoztam a családomnak” – ismeri el. Viszont megtanult egy fontos leckét: „Most már tudom, hogy óriási csalódás vár arra, aki Sátán rendszerébe veti a bizalmát” (Péld 11:28). Igen, ha a reménységünket a megtakarított pénzünkbe, a befektetéseinkbe vetjük, vagy abba a képességünkbe, hogy tudjuk, hogyan keressünk pénzt ebben a rendszerben, azzal valójában Sátánba, „ennek a világrendszernek az [istenébe]” vetjük a reményünket (2Kor 4:4; 1Tim 6:17). Alex azóta leegyszerűsítette az életét „a jó hírért”. Ezáltal ő is, és a családja is boldogabb lett, és közelebb kerültek Jehovához. (Olvassátok fel: Márk 10:29, 30.)

BÜSZKESÉG

16. Mi a különbség a helyénvaló és a helytelen büszkeség között?

¹⁶ Bizonyos dolgokra helyénvalóan lehetünk büszkék. Például jó, ha mindig büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Jehova Tanúi vagyunk (Jer 9:24). Ha egészséges mértékű önbecsülésünk van, az segít, hogy jó döntéseket hozzunk, és ne engedjünk az erkölcsi irányadó mértékeinkből. De ha túl sokra tartjuk a véleményünket vagy saját magunkat, az eltávolíthat minket Jehovától (Zsolt 138:6; Róma 12:3).

17–18. a) Mondj bibliai példákat az alázatosságra és a büszkeségre. b) Mit tett egy testvér, hogy a büszkeség ne távolítsa el Jehovától?

¹⁷ A Bibliában egyaránt vannak példák büszke és alázatos emberekre. Dávid király alázatosan Jehovára tekintett vezetésért, és Jehova megáldotta őt (Zsolt 131:1–3). De Jehova megalázott két büszke királyt, Nabukodonozort és Belsazárt (Dán 4:30–37; 5:22–30). Napjainkban is vannak helyzetek, amelyek próbára teszik az alázatosságunkat. Ryan, aki egy 32 éves kisegítőszolga, átkerült egy másik gyülekezetbe. Ezt mondja: „Arra számítottam, hogy hamarosan vénnek fognak ajánlani. De egy év múlva sem történt semmi.” Vajon mérges lett Ryan, vagy megkeseredett, úgy érezve, hogy a vének elmulasztottak kellő tiszteletet mutatni iránta? Vajon abbahagyta az összejövetelek látogatását, és engedte, hogy a büszkeség eltávolítsa őt Jehovától és a népétől? Te mit tettél volna?

¹⁸ „Mindent elolvastam, amit a kiadványainkban találtam az elhúzódó várakozásról” – emlékszik vissza Ryan (Péld 13:12). „Megértettem, hogy tanulnom kell még a türelmet és az alázatot. Engednem kellett, hogy Jehova formáljon.” Ettől kezdve Ryan nem önmagára összpontosított, hanem arra, hogy másokat szolgáljon a gyülekezetben és a szántóföldön. Hamarosan több előrehaladó bibliatanulmányozást vezetett. Majd így folytatja: „Meglepetésként ért, amikor másfél évvel később kineveztek vénnek. Akkoriban már nem aggódtam amiatt, hogy mikor fognak kinevezni, hisz olyannyira élveztem a szolgálatot.” (Olvassátok fel: Zsoltárok 37:3, 4.)

MARADJ KÖZEL JEHOVÁHOZ!

19–20. a) Mit tehetünk azért, hogy a mindennapos tevékenységeink ne távolítsanak el minket Jehovától? b) Kik követendő példák számunkra abban, hogy közel maradtak Jehovához?

¹⁹ Mindegyik területnek, melyet ebben és az előző cikkben vizsgáltunk meg, megvan a maga helye az életünkben. Büszkék vagyunk arra, hogy Jehova szolgái vagyunk. A boldog családi élet és a jó egészség Jehova legértékesebb ajándékai közé tartozik. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munka és a pénz szükséges ahhoz, hogy gondoskodni tudjunk a szükségleteinkről. Tudjuk, hogy a kikapcsolódás felüdíthet minket, az elektronikus eszközök pedig hasznosak lehetnek. De ha ezek közül bármelyiket túlzásba visszük, vagy nem a megfelelő időben végezzük, vagy úgy, hogy az rossz hatással van az imádatunkra, az eltávolíthat minket Jehovától.

²⁰ Sátán éppen ezt szeretné elérni. De meg tudod akadályozni, hogy ilyen szörnyűség történjen veled és a családoddal (Péld 22:3). Közeledj Jehovához, és maradj is közel hozzá! Sok bibliai példa van, melyekből tanulhatunk ezen a területen. Énók és Noé „az igaz Istennel járt” (1Móz 5:22; 6:9). Mózes „rendíthetetlen maradt, mintha látná a Láthatatlant” (Héb 11:27). Jézus folyamatosan Isten támogatását élvezte, mivel mindig azt tette, ami a kedvére volt égi Atyjának (Ján 8:29). Kövesd ezeket a példákat! Mindig örvendezz, szüntelenül imádkozz, és adj hálát mindenért! (1Tessz 5:16–18). És ne engedd, hogy bármi is eltávolítson Jehovától!