A Biblia egyedülálló a vallásos szövegek között. Egyetlen más könyv sem formálta oly régóta, és oly sok ember hitét, mint ez a könyv. Ugyanakkor egyetlen más könyvet sem ért annyi kritika, és egyetlen más könyvet sem vizsgáltak meg olyan tüzetesen, mint ezt a könyvet.

Néhány tudós például kétségbe vonja, hogy a modern Bibliák az eredeti írások hiteles másolatai lennének. „Egyszerűen nem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan állítottuk-e helyre az eredeti szöveget – mondja egy vallástudománnyal foglalkozó professzor. – Csak olyan másolataink vannak, melyek hemzsegnek a hibáktól, és ezeknek a másolatoknak a többsége évszázadokkal az eredeti iratok után készült. Sőt nyilvánvaló, hogy a másolatok és az eredeti iratok között nagyon sok az eltérés.”

Vannak, akik a vallásos neveltetésük miatt nem tartják hitelesnek a Bibliát. Faizal például nem keresztény családban nőtt fel, és azt tanították neki, hogy a Biblia szent könyv ugyan, de változtattak rajta. „Ezért mindig kétkedve fogadtam, ha az emberek a Bibliáról akartak beszélni nekem – mondja. – Elvégre ők sem az eredeti Bibliát tartották a kezükben, hiszen azt már rég megváltoztatták.”

Számít, hogy a Biblia változott-e vagy sem? Nos, vedd fontolóra a következőket: Tudnál bízni a Bibliának a jövőre vonatkozó vigasztaló ígéreteiben, ha nem lennél biztos abban, hogy ezek az ígéretek az eredeti szövegben is benne voltak? (Róma 15:4). Amikor a munkádat, családodat vagy vallást érintő nehéz kérdésekben kell döntést hoznod, figyelembe vennéd a Biblia alapelveit, ha a modern Bibliák csupán hibás másolatok lennének?

Bár a Biblia eredeti példányai eltűntek, bibliai kéziratoknak több ezer régi másolata létezik, amelyeket megvizsgálhatunk. Hogyan maradtak fenn ezek a kéziratok az idő romboló hatása ellenére, és annak ellenére, hogy meg akarták semmisíteni és hamisítani őket? Vajon a fennmaradásuk bizalmat ébreszt benned aziránt, hogy a mai Bibliák hitelesek? A következő cikkek a Biblia fennmaradásáról szólnak, és a fenti kérdésekre adnak választ.

MI VESZÉLYEZTETTE? A Biblia írói és másolói kezdetben papiruszra és pergamenre írtak (2Timóteusz 4:13).a Miért veszélyeztették ezek az anyagok a Biblia fennmaradását?

A papirusz könnyen törik, elveszti a színét és a szilárdságát. Richard Parkinson és Stephen Quirke egyiptológus így magyarázzák: „A lap idővel szálakra foszlik, és egy marék por lesz belőle. Tárolás közben a tekercs a nedvességtől penészes lehet, és bomlásnak indulhat, vagy megehetik a rágcsálók, rovarok, különösen a fehérhangyák, ha a tekercs el van ásva.” Számos papiruszt a felfedezése után túl sok fény és nedvesség ért, ami miatt hamarabb tönkrement.

A pergamen tartósabb, mint a papirusz, de szintén tönkremegy, ha nem megfelelően tárolják, vagy ha szélsőséges hőmérsékletnek, illetve nedvességnek vagy fénynek van kitéve.b A pergament is megtámadják a rovarok. Ezért egy ókori feljegyzésekről szóló könyv szerint „nem szabályszerű a fennmaradásuk, inkább kivételnek számít” (Everyday Writing in the Graeco-Roman East). Tehát, ha a Biblia nem maradt volna fenn, akkor vele együtt az üzenete is elveszett volna.

HOGYAN MARADT FENN A BIBLIA? A zsidók egyik törvénye arra kötelezett minden királyt, hogy „írja le magának egy könyvbe ennek a törvénynek [a Biblia első öt könyvének] a másolatát” (5Mózes 17:18). Ezenkívül a hivatásos másolók olyan sok kéziratot másoltak, hogy i. sz. az első században az Írások már egész Izraelben, sőt még a távoli Makedóniában is ott voltak a zsinagógákban (Lukács 4:16, 17; Cselekedetek 17:11). De vajon hogyan maradtak fenn napjainkig a régi kéziratok?

„A zsidókról köztudott, hogy a Szent Iratok tekercseit korsókban tartották, hogy védjék őket” – mondja Philip W. Comfort, az Újszövetség egyik kutatója. A keresztények minden bizonnyal folytatták ezt a hagyományt. Így sok korai bibliai kéziratot találtak meg agyagkorsókban, kicsi sötét helyiségekben, barlangokban és a különösen száraz vidékeken.

AZ EREDMÉNY: Több ezer bibliai kéziratnak a töredéke napjainkig fennmaradt, némelyikük több mint 2000 éves. Egyetlen más ókori szövegnek sincs ilyen sok, régről származó kézirata.

MI VESZÉLYEZTETTE? Számos politikus és vallási vezető törekvése ellentétes volt a Biblia üzenetével. Gyakran arra használták a hatalmukat, hogy megtiltsák a Biblia birtoklását, másolását, nyomtatását és fordítását. Figyeljünk meg két példát:

• I. e. 167 körül: Antiokhosz Epiphanész szeleukida uralkodó, aki rá akarta erőltetni a görög vallást a zsidókra, elrendelte, hogy semmisítsék meg a Héber Iratok összes másolatát. A hivatalnokai „dühösen szétszaggatták, darabjait tüzbevetették – írja Heinrich Graetz –, és megölték azokat, akik, hogy a véres üldözések közepett vigaszt és erősitést meritsenek, olvasni mertek belőle” (A zsidók egyetemes története).

• Középkor: Néhány katolikus vallási vezető felháborodott azon, hogy a laikusok azt prédikálják, amit a Biblia tanít, és nem azt, amit a katolikus dogma. Minden laikust eretneknek bélyegeztek, akinek más bibliai könyve is volt a latin nyelvű Zsoltárokon kívül. Az egyik egyházi zsinaton kikényszerítettek egy rendeletet, hogy legyenek olyan férfiak, akik „tüzetesen, hűségesen és rendszeresen felkutatják az eretnekeket. . . átkutatnak minden gyanús házat és föld alatti helyiséget . . . Ha valahol eretneket találnak, annak a házát le kell rombolni.”

Ha a Biblia ellenségeinek sikerült volna elpusztítaniuk a Bibliát, akkor vele együtt az üzenete is eltűnik.

HOGYAN MARADT FENN A BIBLIA? Bár Antiokhosz király Izrael területére összpontosított, akkoriban már sok más országban is léteztek zsidó közösségek. A tudósok úgy becsülik, hogy az i. sz. első századra a zsidóknak több mint 60 százaléka Izrael területén kívül élt. A zsidók másolatokat tartottak a zsinagógákban az Írásokról. Ugyanezeket az Írásokat használták a későbbi nemzedékek is, például a keresztények (Cselekedetek 15:21).

A középkorban azok, akik szerették a Bibliát, bátran szembenéztek az üldözéssel, és nem hagytak fel a Biblia fordításával és másolásával. Elképzelhető, hogy a Biblia egyes részei már 33 nyelven elérhetők voltak, mielőtt a XV. század közepén feltalálták a mozgatható betűkkel történő nyomtatást. És ezután a Biblia fordítása és nyomtatása még nagyobb lendületet vett.

AZ EREDMÉNY: Noha több hatalmas király és megtévesztett pap is próbálta megsemmisíteni a Bibliát, ez lett a történelem legszélesebb körben elterjedt és a legtöbb nyelvre lefordított könyve. Számos ország törvényére, nyelvezetére és milliók életére volt hatással.

MI VESZÉLYEZTETTE? Az idő romboló hatása és az ellenségeskedés nem semmisítette meg a Bibliát. Az üzenetén viszont próbáltak változtatni, például a másolók és a fordítók. Egyesek azon igyekeztek, hogy a saját tantételeikhez igazítsák a Bibliát, ahelyett hogy az ő tantételeiket igazították volna a Bibliához. Nézzünk néhány példát:

• Az imádat helye: Az i. e. negyedik és második század között a szamaritánus Pentateuchusa írói ezt toldották hozzá a 2Mózes 20:17 végéhez: „a Gerizim-hegyen. És ott oltárt kell építened.” Így a szamáriaiak abban reménykedtek, hogy az Írásokkal igazolni tudják a templomuk építését a Gerizim-hegyen.

• Háromságtan: Nem egészen 300 évvel azután, hogy befejeződött a Biblia megírása, egy háromsághívő író a következőt toldotta hozzá az 1János 5:7-hez: „a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek, és ez a három egy.” Ez a mondat nem volt benne az eredeti szövegben. Bruce Metzger bibliatudós viszont megjegyzi, hogy ez a betoldás „a hatodik századtól kezdődően egyre több ólatin nyelvű kéziraton jelent meg, majd megjelent a [latin nyelvű] Vulgata kéziratain is”.

• Isten neve: Sok bibliafordító egy zsidó babonára hivatkozva úgy döntött, hogy kihagyja Isten nevét a Szentírásból. Címekkel helyettesítették a nevét, például az „Isten” vagy az „Úr” szóval. Ám ezeket a szavakat a Biblia nem csupán a Teremtőre, hanem emberekre, hamis imádati tárgyakra, sőt az Ördögre is használja (János 10:34, 35; 1Korintusz 8:5, 6; 2Korintusz 4:4).b

HOGYAN MARADT FENN A BIBLIA? A Biblia másolói között voltak figyelmetlen, sőt csalásra hajlamos személyek, de sokan mások gyakorlott, lelkiismeretes másolók voltak. A Héber Iratokat a maszoréták másolták az i. sz. hatodik századtól a tizedik századig. Ezek a másolatok maszoréta szöveg néven ismertek. A maszoréták állítólag megszámolták a szavakat és a betűket, nehogy hiba csússzon a szövegbe. Ha arra gyanakodtak, hogy az eredeti szöveg valahol hibás, jelezték a lapszélen. Nem voltak hajlandók megváltoztatni a Biblia szövegét. „Ha szándékosan változtatnak rajta, az az ő szemükben a lehető legsúlyosabb bűn lett volna” – írta Moshe Goshen-Gottstein professzor.

Az is figyelemre méltó, hogy ma már rengeteg kézirat áll a bibliatudósok rendelkezésére. Ezek segítségével könnyen felfedezhetik a hibákat. Például, a vallási vezetők évszázadokon át azt tanították, hogy a latin fordításaik a Biblia hiteles szövegét tartalmazzák. Mégis hozzátették az 1János 5:7-hez a cikkünkben korábban idézett szövegrészt. A hiba még a híres angol nyelvű King James Versionbe is becsúszott! De vajon mire derült fény, amikor más kéziratok is előkerültek? Bruce Metzger ezt írta: „Az [1János 5:7 utáni] betoldás nem szerepel egyik ókori fordítás (szír, kopt, örmény, etióp, arab, szláv) kéziratain sem, kivéve a latin fordításén.” Így végül a King James Version átdolgozott kiadásaiból és más Bibliákból eltávolították a hibás betoldást.

Vajon a régebbi kéziratok is azt bizonyítják, hogy a Biblia üzenete nem változott? 1947-ben megtalálták a holt-tengeri tekercseket, melyek a maszoréta szöveg előtt több mint ezer évvel íródtak. Így a tudósok végre össze tudták hasonlítani a két szöveget. A holt-tengeri tekercseket kiadó bizottság egyik tagja kijelentette, hogy már egyetlen tekercs is „megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a zsidó másolók egy több mint ezeréves időszakon át rendkívül hűen és gondosan adták tovább a bibliai szöveget”.

Dublinban (Írország) a Chester Beatty Könyvtárban van egy híres papiruszgyűjtemény, melyben a Keresztény Görög Iratok csaknem minden könyvének a kéziratai megtalálhatók. Vannak az i. sz. második századból valók is, ezek csupán 100 évvel azután íródtak, hogy a Biblia írását befejezték. Egy bibliai szótár megjegyzi: „Igaz, hogy a papiruszok kisebb szövegbeli eltéréseket mutatnak, ugyanakkor azt is tanúsítják, hogy a bibliai szöveg figyelemre méltóan változatlan maradt” (The Anchor Bible Dictionary).

AZ EREDMÉNY: Az, hogy a bibliai kéziratok nagyon régiek, és nagyon sok van belőlük, nem rontott a Biblia szövegén, inkább javított rajta. A Keresztény Görög Iratokról Sir Frederic Kenyon ezt nyilatkozta: „Egyetlen más ókori könyv szövegének a hitelességét sem támasztja alá ilyen sok, és ilyen régről származó bizonyíték. És egyetlen elfogulatlan tudós sem tagadná, hogy a szöveg lényegében változatlanul jutott el hozzánk.” A Héber Iratokról pedig ezt mondta William Henry Green tudós: „Bizton állíthatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem jutott el hozzánk ekkora pontossággal!”

Mivel a Biblia fennmaradt, mégpedig gyakran csodával határos módon, lehet belőle saját példányod, és olvashatod. Ha pedig jó fordítást választasz, biztos lehetsz benne, hogy az eredeti iratoknak a megbízható másolatát tartod a kezedben.a De miért maradt fenn a Biblia az idő romboló hatása ellenére, a támadások kereszttüzében, és annak ellenére, hogy meg akarták változtatni az üzenetét? Miért olyan különleges ez a könyv?

A Bibliának számos tanulmányozója ugyanarra a következtetésre jutott, mint Pál apostol, aki ezt írta: „A teljes Írás Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16). Hisznek abban, hogy a Biblia azért maradt fenn, mert ez a könyv Isten Szava, és mert Isten megőrizte napjainkig. A cikksorozat elején említett Faizal végül úgy döntött, hogy a Biblia tanulmányozása által utánajár a tényeknek. Meglepte az eredmény. Hamar rájött, hogy a kereszténység számos közismert tanítása nincs benne a Bibliában. Ezenkívül nagy hatással volt rá Istennek a földre vonatkozó szándéka, amit szintén a Bibliából tudott meg.

„Meg vagyok győződve róla, hogy a Biblia Isten ajándéka – mondja. – Végtére is, ha Isten létre tudta hozni a világegyetemet, akkor ne lenne hatalma megőrizni nekünk egy könyvet? Ha valaki ezt nem ismerné el, azzal azt mondaná: a mindenható Isten hatalmának korlátai vannak. És ki vagyok én, hogy ilyet merjek mondani?” (Ézsaiás 40:8).