75. ÉNEK
„Itt vagyok én! Küldj engem!”
1. Sok gúny, gyalázat éri még
legfőbb Urunknak szent nevét.
„Jah gyenge – mondják –, s kegyetlen.”
A balga így szól: „Nincs Isten.”
Ki védi meg ma Jah nevét?
Ki áldja az ő nagy kegyét?
(1. REFRÉN)
Itt állok én, ó, küldj, Uram!
Én mindörökké áldalak.
Ily nagy kiváltság még egy nincsen.
Készen állok, küldj engem!
2. Így csúfolódnak: „Lassú ő!”
„Mért féljük?” – szólnak vakmerőn.
A szívük bálványt dicsőít,
vagy földi kormányt istenít.
Ki mondja el mint hű tanú,
hogy jő a végső háború?
(2. REFRÉN)
Itt állok én, ó, küldj, Uram!
Én bátran közlöm szent szavad.
Ily nagy kiváltság még egy nincsen.
Készen állok, küldj engem!
3. Úgy bánt ma minden szelídet,
hogy egyre több a gonosztett.
„Nincs béke, és nincs igazság!”
Ó, halld a szívük sóhaját!
Ki nyújt hát vigaszt őnekik,
hogy lássák Isten útjait?
(3. REFRÉN)
Itt állok én, ó, küldj, Uram!
Én vigaszt nyújtok boldogan.
Ily nagy kiváltság még egy nincsen.
Készen állok, küldj engem!
(Lásd még: Zsolt 10:4; Ez 9:4.)