Legyünk vendégszeretők
1 A vendégszeretet mindkettőnek hasznos: annak is, aki gyakorolja, annak is, aki részesül benne. Ez egyébként keresztényi kötelesség (Zsid 13:2). Sokan azért lehetnek ma az igazságban, mert ez részben a keresztény vendégszeretet rájuk gyakorolt hatásának eredménye. Vajon őszinte vendégszeretetet tanúsítasz-e te is? Keresed-e az alkalmat arra, hogy gyakorolhasd ezt a szép tulajdonságot?
2 A vendégszeretetet a következőképpen határozzák meg: „vendégek és idegenek szívélyes és bőkezű fogadása és ellátása”. A „szívélyes” szó olyan latin kifejezés nyomán keletkezett, amely a szív szóval kapcsolatos. A vendégszeretet akkor őszinte és akkor jár jutalommal, ha igazán a szívből fakad. Miként Lydia, az igazán vendégszerető személy szinte ’kérleli’ a vendéget, hogy jöjjön be hozzá (Csel 16:14, 15). Az igazán vendégszerető egyének keresik az alkalmat, hogy kedvesek lehessenek másokhoz.
HOGYAN LEHET KIMUTATNI?
3 Hogyan lehet kimutatni a vendégszeretetet? És kik iránt lehet kimutatni azt? A régi időkben a próféták és Isten különleges szolgái iránt mutattak egyesek vendégszeretetet. Voltak, akik angyalokat láttak vendégül, mert vendégszeretők voltak (1Móz 18:3, 8). Képzeld el, milyen jutalomban részesült Zákeus, Márta, Mária és Lázár, mivel emberi kedvességet mutattak Jézus iránt! (Luk 19:5–10; 10:38–42). Napjainkban is sokan részesültek áldásokban, mivel vendégszeretettel fogadtak utazó felvigyázókat, vendégszónokokat, úttörőket vagy misszionáriusokat (Róma 1:11).
4 Vannak a gyülekezetben újak is, akik hasznot meríthetnek vendégszeretetünkből. Lehetnek olyanok is, akik bátortalanok, visszahúzódók. Másoknak talán kevés a jövedelmük, még mások pedig talán idősek vagy betegek. Vannak fiatalok, akiknek a szülei nincsenek az igazságban. Vajon hogyan hatna rájuk, ha meghívnák őket az otthonunkba egy étkezésre, valamilyen egészséges kikapcsolódásra, vagy közös tanulmányozásra? Jusson eszünkbe, amit Jézus a Lukács 14:12–14-ben mond!
5 Vendégszeretetünket ne korlátozzuk csupán azokra, akikkel együtt vagyunk a gyülekezetben. Vajon vendégszerető módon reagálunk-e, ha egy felebarátunk, szomszédunk segítségre szorul, mert baleset érte, megbetegedett, vagy haláleset történt a családjában? Élünk-e a lehetőséggel, hogy vendégszeretetet gyakoroljunk a rokonainkkal? Legyünk kiegyensúlyozottak és használjunk jó ítélőképességet, amikor időt fordítunk az ilyesmire; talán felhasználhatnánk az alkalmat arra is, hogy alkalmi tanúskodást végezzünk náluk, buzdító szavainkkal erősítsük őket azonfelül, hogy más módon is segítünk nekik.
A JUTALOM
6 A keresztény vendégszeretet gyakorlásához időre és erőfeszítésre van szükség. De éppen az bizonyítja, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, ha önmagunkból adunk valamit másokért (Ján 13:35). Nagyobb megelégedés és boldogság fakad abból, ha adunk, mint abból, ha kapunk (Csel 20:35). Bár külön munkát, többletmunkát jelent, mégis azt tartjuk szem előtt, hogy a munka is Isten ajándéka (Préd 3:13). A bőkezű, adakozó szívű ember joggal számíthat jutalomra szívélyes adakozásért (Péld 11:25; Luk 6:38).
7 Igazi örömet érzünk, amikor azt látjuk, hogy keresztény vendégszeretetünk arra befolyásolt valakit, hogy maga is részt vegyen a legfontosabb adakozásban: a Királyság prédikálásában. Mily nagyszerű megelégedés érzése tölt el majd minket, amikor azt látjuk, hogy akikkel vendégszeretettel bántunk, azok velünk együtt örvendhetnek Jehova nagyszerű gondoskodásának az Új Rendben! Igen, a mások iránt gyakorolt vendégszeretet örök jutalommal járhat mind annak, aki gyakorolja, mind annak, aki részesül benne (Máté 25:34–40).