A Szentírásból: Abdiás 1–21 verséből meríthető tanulságok

Téged is érintő isteni figyelmeztetések

„AKI titeket bánt, az én szememfényét bántja” (Zakariás 2:8). Ezek a sokat sejtető szavak figyelmeztetésül szolgálnak mindenkinek: Jehova látja, hogyan bánnak a nemzetek az ő népével. Mi történik azzal a nemzettel, amely szembeszegül ezzel az isteni figyelmeztetéssel és bántani akarja Isten népét? A Szentírásban a legrövidebb könyv, Abdiás könyve ad választ erre a kérdésre.

Katasztrófa Edom számára

Senki sem kerülheti el Jehova ítéletét. Abdiásnak a körülbelül i. e. 607-ben elhangzó próféciája arról szólt, hogy az edomiták kiűzetnek saját országukból annak ellenére, hogy látszólag biztonságban vannak fenn, a „csillagok között”. És bár ennek a bibliaírónak a személyes életéről semmit sem lehet tudni, mégis ő nevének megfelelően él: vagyis „Jehova szolgája”. Mennyiben? Úgy, hogy kihirdeti a pusztító ítéletet. Edom elestekor, az addig vele szövetséges viszonyban levő barátai fogják őt teljesen kifosztani. Bölcsei és vitézei közül egy sem marad életben (1–9).

Isten katasztrófát hoz azokra, akik népe ellen elkövetett erőszakos cselekményekben vétkesek. Miért jön katasztrófa az edomitákra? Mert erőszakos cselekményeket követtek el Jákob fiai, a testvéreik ellen. Mint Ézsau leszármazottai, az edomiták rokoni kapcsolatban álltak az izraelitákkal. A vád mégis az ellenük, hogy kifosztották vértestvéreiket és káröröm töltötte el őket, amikor Jeruzsálem elesett. Ennek legfőbb bizonyítéka az volt, hogy az életben maradottakat kiszolgáltatták ellenségeiknek. Ezzel Edom sorsa megpecsételődött (10–16).

Jákob házának helyreállítása

Jehova ígéretei megbízhatóak. Abdiás idejében Jehova azt ígérte meg, hogy népe majd visszanyeri saját országát, sőt még mást is. Az izraeliták többé nem lesznek megosztottak. Jákob háza, Júda két-törzs királysága egyesül majd az északi tíz-törzs királysággal, József házával, miközben Edomot elpusztítják, ahogyan a tűz megemészti a pelyvát. Edom területét az ellenség foglalja el. Abdiás buzdító megjegyzéssel zárja szavait, és kijelenti, hogy a visszatelepült izraeliták egyesülten imádják majd Istenüket és engedelmeskednek neki. A királyi uralom igazában Jehováé lesz (17–21).

Tanulság számunkra: A figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása káros gyümölcsöt érlel. Abdiás Edomnak szánt erőteljes figyelmeztetése, jó, ha ott cseng Isten mai ellenségeinek a fülében is. Azok, akik Jehova és népe ellen harcolnak, örökre kivágattatnak.

[Kiemelt rész a 34–35. oldalon]

BIBLIASZÖVEGEK MEGVIZSGÁLÁSA

○ 7 – A bibliai időkben, ha valaki „együtt evett” valakivel, voltaképpen ez egyet jelentett a barátsági szövetséggel. Milyen irónikus! A babilóniaiak, ezek az edomitákkal „szövetséges férfiak” lesznek majd a megsemmisítőik. Való igaz, hogy Nebukadnezár idejében a babiloniak megengedték, hogy az edomiták osztozzanak velük a Júda földjén nyert zsákmányból, miután Jeruzsálem letaroltatott. De Nabonidus, a későbbi babiloni király egyszer s mindenkorra véget vetett az edomiták kereskedelmi és kereskedői becsvágyának.

○ 10 – Edom arra ítéltetett, hogy „határtalan időre kivágattassék”, mivel testvérnemzetét, „Júda fiait” ádázul gyűlölte és semmi jelét nem adta az iránta érzett természetes vonzalmának (12. vers). Ez a nemzeti kiirtatás azt jelentette, hogy az edomita állam, amelyet konkrét földrajzi határok vettek körül, kormányzatával és lakosságával együtt eltűnik a föld színéről. Ma nincs senki, aki elmondhatná, hogy edomita nemzetségű – vagyis „olyanok lettek, mintha sohasem léteztek volna” (16. vers).