-
KeresztségÉrveljünk az Írásokból!
-
-
Ján 3:5: „ha valaki nem születik víztől és szellemtől, nem mehet be az Isten királyságába.” („Szellemtől” született lesz valaki a szellemmel való megkeresztelkedése után. A Lukács 12:32 arra utal, hogy csak egy „kicsiny nyáj” előjoga ez a kiváltság. Lásd még: Jelenések 14:1–3.)
A szent szellemmel megkeresztelt személyek mindnyájan nyelveken szólnak, vagy kapnak a gyógyítás ajándékából?
1Kor 12:13, 29, 30: „Mert bizony e g y szellem által mindnyájan e g y testté keresztelkedtünk meg . . . Talán mindenki apostol? . . . Talán mindenki hatalmas cselekedeteket visz véghez? Talán mindenki gyógyítások ajándékait kapta? Talán mindenki nyelveken szól?”
Lásd még a „Gyógyítás” és a „Nyelveken szólás” címszavakat.
Mit jelent ’megkeresztelkedni a halottakért’?
1Kor 15:29, Kár.: „Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, ha halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?”
Az itt „-ért” raggal fordított görög hü·perʹ elöljárószó azt is jelenti, hogy ’keresztül’, ’érdekében’, ’helyett’, ’abból a célból, hogy’ és így tovább (Liddell és Scott: A Greek-English Lexicon). Mit jelent ebben a szövegben? Arra buzdított talán Pál, hogy az élők a nem megkeresztelt halottak érdekében keresztelkedjenek meg?
A többi írásszöveg, amely a halált közvetlenül a keresztelkedéssel kapcsolatosan említi, nem egy másik, egy halott személyért való keresztelkedésről beszél, hanem az egyén saját keresztségéről
Róma 6:3: „Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, a halálába keresztelkedtünk meg?” (Lásd még: Márk 10:38, 39.)
Kol 2:12: „mert eltemettek titeket [a Kolosszéban lévő gyülekezet élő tagjait] vele az ő keresztségében, és a vele való kapcsolat által fel is támadtatok együtt az Isten munkálkodásába vetett hitetek révén, aki feltámasztotta őt a halottak közül.”
Az „Új világ fordítás” nyelvtanilag pontos, és összhangban van a többi írásszöveggel
1Kor 15:29: „Különben mit tesznek majd azok, akik abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, ők miért is keresztelkednek meg abból a célból, hogy ilyenek legyenek?” (Tehát olyan életútra keresztelkednek meg, vagyis merítkeznek be, amely — mint Krisztus esetében — feddhetetlenségben való halálhoz, majd pedig szellemi életre való feltámadáshoz vezet.)
Mit eredményez a tűzzel való megkeresztelkedés?
Luk 3:16, 17: „Ő [Jézus Krisztus] majd . . . tűzzel fog keresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van, hogy teljesen megtisztítsa szérűjét . . . a polyvát elégeti olthatatlan tűzzel.” (Vagyis a megsemmisítése örökre szól.)
Máté 13:49, 50: „Így lesz ez a világrendszer befejezésekor: az angyalok kimennek, és kiválogatják a gonoszokat az igazságosak közül, és bevetik őket a tüzes kemencébe.”
Luk 17:29, 30: „azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította. Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia kinyilatkozik.”
Nem azonos a szent szellemmel való megkeresztelkedéssel, amely a tanítványokra vonatkozott
Csel 1:5: „János ugyan vízzel keresztelt, de ti [Jézus hűséges apostolai] nem sok nappal ezután szent szellemben fogtok megkereszteltetni.”
Csel 2:2–4: „hirtelen heves szélrohaméhoz hasonló zúgás támadt az égből, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd tűzlánghoz hasonló nyelvek váltak előttük láthatóvá, szétoszlottak, és mindegyikükre ráült [de nem beborította vagy bemerítette őket] egy. Mindnyájan beteltek szent szellemmel, és különböző nyelveken kezdtek szólni, úgy, ahogy a szellem megadta nekik, hogy szóljanak.”
-
-
KirályságÉrveljünk az Írásokból!
-
-
Királyság
Meghatározás: Isten Királysága fejezi ki Jehova egyetemes szuverenitását a teremtményei felé, vagyis ez az az eszköz, amelyet Isten a szuverenitása kinyilvánítására felhasznál. A fogalom mindenekelőtt Isten szuverenitásának arra a megnyilvánulására vonatkozik, amely az ő Fiának, Jézus Krisztusnak a vezetése alatt álló királyi kormányzat révén történik. A „királyság” utalhat a Királynak felkent személy uralmára vagy az égi kormányzat földi birodalmára.
Valóságos kormányzat-e Isten Királysága?
Vagy az emberek szívbeli állapotát jelenti?
Luk 17:21, Kár.: „Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek [a Káldi és a Csia szintén így írja; de: „közöttetek”, Kat., ÚRB; „köztetek”, B.—D., KNB] van.” (Figyeld meg, hogy a 20. vers szerint Jézus a farizeusokhoz beszélt, akiket már előbb képmutatókként is kipellengérezett. E szavakon tehát nem érthette azt, hogy a Királyság az ő szívükben van. Ehelyett a Királyság úgy volt közöttük, hogy Krisztus képviselte azt. Ezért a Magyarázatos Károli Bibliának az ehhez a vershez tartozó lábjegyzete ezt írja: „Isten országa jelen van a király, Jézus személyében.”)
Valóban úgy beszél a Biblia Isten Királyságáról, mint kormányzatról?
Ézs 9:6, 7, Kár.: „gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom [Kat. és ÚRB szintén (9:5); „fejedelemség”, Káldi, Kom.; „fejedelmi uralom”, ÚV] az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége.”
Kik a Királyság uralkodói?
Jel 15:3: „Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya.”
-