Vállaljuk azt a felelősségünket, hogy jót tegyünk másokkal!

¹ Pál apostol így figyelmeztette az első századi keresztényeket: „Ne felejtsetek el jót tenni és javaitokat másokkal megosztani” (Zsid 13:16). A keresztények azon erőfeszítései, hogy még kedvezőtlen körülmények között is segítsék testvéreiket, megerősítik Isten és egymás iránti szeretetüket (Ján 13:35). Mi is arra kapunk buzdítást, hogy tegyünk jót, és osszuk meg javainkat.

² Ebből a célból Jehova gondoskodott arról, hogy szellemileg jóltápláltak és jól felszereltek legyünk. A felvilágosításoknak micsoda bőségét kapjuk minden egyes Őrtorony-ban és Ébredjetek!-ben! Micsoda örömet találunk abban, hogy minden egyes kiadást a lehető leggyorsabban elolvassuk, miután megkaptuk azokat! Miközben elmélkedünk a szentírási felvilágosításon, megjegyezhetjük azokat a pontokat, amelyeket a szántóföldi szolgálatban és a másokkal történő beszélgetéseinkben felhasználhatunk majd. Ehhez hasonlóan időt szakíthatunk arra, hogy felkészüljünk minden összejövetelre, de különösen a hetenkénti Őrtorony-tanulmányozásra. Isten Szavának személyes tanulmányozása segít kifejleszteni magunkban „Krisztus értelmét”, és arra képesít minket, hogy kedvező dolgokat közöljünk azokkal, akikkel találkozunk (1Kor 2:14–16; Zsolt 19:14 [19:15, Károli].

³ Felelősségek, amelyek érdemesek arra, hogy elvállaljuk: Mindenki, aki megszereti Jehovát, átadja neki az életét. Ha elfogadjuk az önátadáshoz társult felelősségeket, azzal azt nyilvánítjuk ki, hogy Jehova mellett állunk és elkülönítettük magunkat Sátán világától és annak erőszakos útjaitól. A Krisztus Jézus által hagyott mintát követve szép példát mutatunk másoknak (1Pét 2:21). A körzetgyűlési programok, mint például az 1992-es szolgálati évi, melynek a jeligéje: „Mindenki a saját terhét hordozza”, mind arra buzdítanak minket, hogy az önátadásunkhoz méltóan éljünk.

⁴ Rendszeres részvételünk a gyülekezeti összejöveteleken lehetővé teszi számunkra, hogy építő gondolatainkat megosszuk másokkal. Személyes tanulmányozásunk és az összejövetelekre történő felkészülésünk számos hasznos felvilágosítással lát el bennünket, amely felvilágosításokat megoszthatunk másokkal. Az ilyen személyes érdeklődésünk mások iránt hozzájárul a meleg, baráti és családi szellemhez. Ha közreműködünk az összejöveteleken, azzal azt mutatjuk ki, hogy valóban egyetértünk Pálnak a Zsidók 10:24, 25-ben feljegyzett szavaival és elfogadjuk azt a felelősségünket, hogy buzdítsunk másokat.

⁵ Törekedj további felelősségekre! Vajon tudnánk-e törekedni további felelősségekre az 1992-es szolgálati év során, mint kisegítő vagy általános úttörők? Ahelyett, hogy túlzott hangsúlyt helyeznénk a megkövetelt óraszámra, miért ne összpontosítanánk a figyelmünket arra a megnövekedett lehetőségre, hogy részt vegyünk a begyűjtő munkában? (Ján 4:35, 36). Ha rendszeresen együtt munkálkodunk más képesített hírnökökkel és úttörőkkel, akkor az abban lesz segítségünkre, hogy megjobbítsuk képességeinket a szolgálatban. A megnövekedett számú kisegítő úttörők is egészséges ösztönzésként hatnak a gyülekezetre. Ha lehetséges, miért ne jelentkeznél általános úttörőnek, vagy miért ne tennél változtatásokat annak érdekében, hogy amilyen gyakran csak lehet, rendszeres alapon kisegítő úttörő légy ebben az évben?

⁶ A gyülekezet képesített, önátadott és alámerített férfitagjaira széles körű felelősségek várnak (1Tim 3:1–10, 12, 13). Mindannyian kinyilváníthatják azt a készségüket, hogy jól átgondolt hozzászólásaikkal szolgáljanak az összejöveteleken, részt vegyenek a Teokratikus Szolgálati Iskolán, és elfogadják a megbízást egy demonstrálás bemutatására, vagy a Szolgálati összejövetel más részeinek az elvállalására. Még gyerekek is példaképül szogálhatnak ebben a tekintetben és a Királyság-teremben való viselkedésük tekintetében. Hasznosak lehetnek akkor is, amikor a könyvtanulmányozási csoportjuk van megbízva a Királyság-terem takarításával vagy más ilyen feladatok elvégzésével (km 3/76 1., 8. o.[angolban]).

⁷ Jézus ezekkel a szavakkal fejezte ki készségét annak a felelősségnek az elfogadásában, hogy jót tegyen másokkal: „Akarom” (Luk 5:12, 13). Példáját követve mi is buzdíthatjuk és segíthetjük a testvéreinket, az érdeklődőket és azokat az őszinte embereket, akikkel a szántóföldi szolgálatban találkozunk, hogy rendszeresen legyenek kapcsolatban Jehova szervezetével. Annak a felelősségünknek az elfogadása, hogy „tegyünk jót mindenkivel”, határozott erőfeszítést és talán személyes áldozatot is megkövetel részünkről (Gal 6:10). De amikor látjuk a jót, amit elvégeztünk, akkor egyetértünk Pállal, aki ezt mondta: „Az ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten” (Zsid 13:16).