15. köt., 755. h.) a Babilóniai Talmud elkészítésével kapcsolatban említést tesz a judaizmus időszámításunk kezdete utáni „nagy babiloni akadémiái”-ról.

Vezet-e Pétertől a mai pápákig töretlen utódlási vonal?

A jezsuita John McKenzie, mint a Notre Dame teológiai professzora, ezt írta: „Nincs történelmi bizonyíték az egyházi tekintély megszakítás nélküli láncolatára” (The Roman Catholic Church. [New York, 1969] 4. o.).

A New Catholic Encyclopedia elismeri: „a dokumentumok hiányos volta miatt sok mindent homály takar a püspökségek kialakulásának korai időszakából” ([1967] I. köt., 696. o.).

Az isteni elrendelésre való hivatkozás semmit sem jelent, ha a hivatkozó személyek nem engedelmeskednek Istennek és Krisztusnak

Máté 7:21–23, Kat.: „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: — Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? — Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők!”

Lásd még: Jeremiás 7:9–15.

Vajon követték-e az apostolok állítólagos utódai Jézus Krisztusnak, valamint az ő apostolainak a tanításait és cselekvésmódjait?

Az A Catholic Dictionary ezt állítja: „A római egyház apostoli, mivel tanítása az apostoloknak egykor kinyilatkoztatott hiten alapul, ezt a hitet őrzi és magyarázza, anélkül hogy valamit is hozzátenne vagy elvenne abból” (London, 1957, W. E. Addis és T. Arnold, 176. o.). Megfelel ez a tényeknek?

Isten kiléte

„A háromság fogalmát használják a keresztény vallás központi tantételének jelölésére” (The Catholic Encyclopedia. [1912] XV. köt., 47. o.).

„A »szentháromság« szó vagy az erről kifejezett tanítás hiányzik az Újszövetségből . . . A dogma . . . csak fokozatosan fejlődött ki több évszázadon át” (Britannica Hungarica. XVII. köt., 146. o.).

„A bibliamagyarázók és a biblikus teológusok, köztük római katolikusok is egyre növekvő számban, felismerték, hogy az ember nem beszélhet az újszövetségi háromságtanról komoly megszorítások nélkül. Egyidejűleg a dogmatörténészek és a rendszeres teológia képviselői is elismerik, hogy ha mégis megszorítások nélkül beszélünk a háromságtanról, akkor eltávolodunk a keresztényi hit eredetének időszakától, mondjuk a IV. évszázad utolsó negyedébe” (New Catholic Encyclopedia. [1967] XIV. köt., 295. o.).

Papi nőtlenség (cölibátus)

VI. Pál pápa a Sacerdotalis Caelibatus (A papságról és a megszentelt celibátusról, 1967) enciklikájában az egyházi személyektől elvárt követelményként erősítette meg a cölibátust, jóllehet elismerte, hogy „a Krisztus és az apostolok tanítását megőrző Újszövetség . . . nem követeli meg nyíltan a szent lelkipásztorok nőtlenséget . . . Maga Jézus sem szabta feltételnek azt a tizenkettő kiválasztásánál, sem az apostolok nem tették ezt azok esetében, akik az első keresztény közösségek felett elnököltek” (The Papal Encyclicals 1958-1981. [Falls Church, Va., 1981] 204. o.).

1Kor 9:5, Kár.: „Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?” („Kéfás” a Péternek adott arámi név; lásd: János 1:42. Lásd még: Márk 1:29–31; ez utóbbi hivatkozik Simon, azaz Péter anyósára.)

1Tim 3:2, Káldi: „a püspöknek . . . egy feleségű férfiúnak [„egyszer nősültnek”, Kat.]” kell lennie.

A keresztény korszak előtt a buddhizmus megkívánta papjaitól és szerzeteseitől a cölibátust (History of Sacerdotal Celibacy in the Christian Church. London, 1932, negyedik, átdolgozott kiad., Henry C. Lea, 6. o.). Ám A. Hislop The Two Babylons című könyvéből megtudjuk, hogy még korábban a babiloni papság magasabb rendjeitől is megkívánták a cölibátus gyakorlását ([New York, 1943] 219. o.)

1Tim 4:1–3, Kat.: „A Lélek világosan állítja, hogy a végső időkben némelyek elpártolnak a hittől, megtévesztő szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak . . . Tiltják a házasságkötést.”

Elkülönülés a világtól

VI. Pál pápa 1965-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének mondott beszédében kijelentette: „A népek az egyetértés és béke végső reményeként fordulnak az Egyesült Nemzetek Szervezete felé. Vesszük magunknak a bátorságot, hogy a magunkéval együtt az ő tiszteletük és reményük adóját is önök elé terjesszük” (Három pápa. Benkő Antal összeállításában, Eisenstadt, Prugg Verlag, 1979, 33. o.).

Ján 15:19, Kat.: Jézus Krisztus mondta: „Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ.”

Jak 4:4, Kat.: „nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel?”

Harci eszközök igénybevétele

A katolikus történész, E. I. Watkin ezt írja: „Bármennyire fájdalmas is a beismerés, a félretájékoztatás vagy a tisztességtelen lojalitás érdekében nem tagadhatjuk vagy nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a történelmi tényt, hogy a püspökök következetesen támogatták az országuk kormánya által folytatott valamennyi háborút. Az igazság az, hogy nem ismerek egyetlen olyan esetet sem, amikor a nemzeti klérus jogtalannak bélyegzett volna bármilyen háborút . . . A hivatalos elméletektől függetlenül a gyakorlatban az volt a katolikus püspökök jelszava háborús időkben, hogy »az én országomnak mindig igaza van«” (Morals and Missiles. [London, 1959] Charles S. Thompson szerkesztésében, 57—8. o.).

Máté 26:52, KNB: „Jézus erre azt mondta . . . : »Tedd vissza a kardodat a helyére. Mert mindaz, aki kardot ragad, kard által vész el.«”

1Ján 3:10–12, KNB: „Erről lehet megismerni, hogy kik az Isten fiai és kik az ördög fiai. Mindaz, aki . . . nem szereti testvérét, nem Istentől van . . . szeressük egymást. Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól volt, és megölte testvérét.”

Az előbbiek fényében vajon azok, akik állításuk szerint az apostolok utódai, valóban úgy tanítanak és úgy viselkednek, mint Krisztus és az apostolai?

Megengedi-e Isten az embereknek oly módon tönkretenni a földet, amit egyesek „termonukleáris Armageddonnak” neveznek?

Zsolt 96:10: „Maga Jehova lett a király! A termékeny föld [héberül: té·vélʹ; a föld mint termékeny és lakott vagy lakható bolygó] is megszilárdul, nem inoghat meg.”

Zsolt 37:29: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.”

Jel 11:18: „megharagudtak a nemzetek, és eljött a te haragod [Jehováé], és a meghatározott idő arra, hogy . . . pusztulást hozz azokra, akik pusztítják a földet.”

Mit nevez Armageddonnak a Biblia?

Jel 16:14, 16: „Ezek valójában démonoktól ihletett kijelentések, amelyek jeleket tesznek, és elmennek az egész lakott föld királyaihoz, hogy egybegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának háborújára. És egybegyűjtötték őket arra a helyre, melyet héberül Har-Magedonnak [Armageddonnak] neveznek.”

Csupán a Közel-Keleten kerül sor Armageddon megvívására?

Minden nemzet uralkodója és seregei összegyülekeznek Isten ellen

Jel 16:14: „elmennek az egész lakott föld királyaihoz, hogy egybegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának háborújára.”

Jel 19:19: „láttam, hogy a vadállat [az emberi politikai uralmak egésze], a föld királyai és a seregeik egybegyűltek, hogy háborút viseljenek a lovon ülő ellen és az ő serege ellen.”

Jer 25:33: „a Jehova által megöltek bizony ott lesznek a föld egyik végétől a föld másik végéig.”

Az Armageddon (Har-Magedon) név használata nem jelentheti azt, hogy a háborút a betű szerinti Megiddó hegyénél vívják meg

Betű szerinti Megiddó hegye nem létezik; csupán egy körülbelül 20 méter magas halom található az ókori Megiddó romjainál.

„Az egész lakott föld” királyai és katonai haderői számára nem lenne hely a Megiddó lábánál elterülő, betű szerinti Esdraelon síkságán. Ez a síkság háromszög alakú, csupán 32 kilométer hosszú és 29 kilométer széles a keleti határán (The Geography of the Bible. [New York, 1957] Denis Baly, 148. o.).

A név találó Megiddó történelmi szerepe miatt; a Megiddó lábánál elterülő síkság döntő csaták színhelye volt

Jehova itt mért Bárák bíró előtt vereséget Siserára, a kánaánita hadsereg vezérére (Bír 4:12–24; 5:19, 20).

III. Thotmesz egyiptomi fáraó ezt mondta: „Megiddó elfoglalása felér ezer más város elfoglalásával!” (A régészet és a Biblia. Dr. Tóth Kálmán, a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1982, 149. o.).

A Megiddóra (melynek jelentése: ’seregek gyülekezése’) való hivatkozás találó, mivel Armageddon olyan világhelyzet, amely magában foglalja az összes nemzet uralkodóinak seregeit és többi támogatóit.