enyhülést hoz.” (Isten már most is szeretettel törődik a gyászolókkal.)

Lásd még: Lukács 7:11–16; 8:49–56.

Akiknek ÜLDÖZÉST kell elviselniük, amiért Isten akaratát cselekszik

Zsolt 27:10: „Ha apám és anyám elhagynának is, Jehova magához fogad engem.”

1Pét 4:16: „ha mint keresztény szenved, ne szégyenkezzen, hanem továbbra is dicsőítse az Istent ebben a névben.”

Péld 27:11: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem.” (Hűségünkkel választ adunk Sátán hamis vádjára, hogy senki sem szolgálja tovább Istent, aki súlyos nehézségektől szenved.)

Máté 5:10–12: „Boldogok, akiket üldöznek az igazságosságért, mivel övék az egek királysága. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak ellenetek énértem. Örvendezzetek és ugrándozzatok örömötökben, mivel nagy a ti jutalmatok az egekben; hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”

Csel 5:41, 42: Az apostolok „elmentek a szanhedrin elől, örvendezve, amiért méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért. És a templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról, vagyis Jézusról.”

Fil 1:27–29: „Csak a Krisztusról szóló jó hírhez méltón viselkedjetek . . . , és nem rémültök meg semmi miatt sem a veletek szemben állóktól. Nekik ez éppenséggel a pusztulás bizonyítéka, de nektek a megmentésé; ez a jelzés pedig Istentől van, mivel nektek megadatott az a kiváltság Krisztusért, hogy ne csak higgyetek benne, hanem szenvedjetek is érte.”

Akik az IGAZSÁGTALANSÁG miatt csüggedtek el

Zsolt 37:10, 11: „Egy kis idő még, és nincs többé gonosz, nézed a helyét, és nincsen sehol. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében.”

Ézs 9:6, 7: „gyermek született nekünk, fiú adatott nekünk, és a fejedelmi uralom az ő vállán lesz. Így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Béke Fejedelme. Fejedelmi uralma bőségének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, hogy megszilárdítsa és fenntartsa azt jog és igazságosság által, mostantól fogva időtlen időkig. A seregek Jehovájának buzgalma cselekszi ezt.”

Dán 2:44: „azoknak a királyoknak a napjaiban az egek Istene felállít egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni. Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll időtlen időkig.”

Lásd még: Ézsaiás 32:1, 2; 2Péter 3:13.

Akik ANYAGI NEHÉZSÉGEKKEL küzdenek

Ézs 65:21, 22: „Házakat építenek majd, és bennük laknak, szőlőskerteket ültetnek, és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott, nem úgy ültetnek, hogy más egye azt . . . kezük munkáját teljesen javukra fordítják választottaim.”

Zsolt 72:8, 16: „Alattvalói lesznek [a Messiás-Királynak] tengertől tengerig, és a Folyótól a föld minden határáig. Bőven lesz gabona a földön, a hegyek tetejét is bőség árasztja el.”

Máté 6:33: „Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok [az élethez szükséges anyagi dolgok] mind megadatnak nektek ráadásként.”

Róma 8:35, 38, 39: „Ki fog elválasztani minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorult helyzet vagy üldözés vagy éhség vagy mezítelenség vagy veszély vagy kard? Mert meg vagyok győződve róla, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem kormányzatok, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi más a teremtésből nem lesz képes elválasztani minket az Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.”

Lásd még: Héberek 13:5, 6.

Akiket saját GYENGESÉGEIK keserítenek el

Zsolt 34:18: „Jehova közel van a megtört szívűekhez, és megmenti azokat, akik szellemükben összetörtek.”

Zsolt 103:13, 14: „Ahogy az apa irgalmaz fiainak, úgy irgalmaz Jehova az őt félőknek. Mert ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezik róla, hogy por vagyunk.”

Neh 9:17: „te a megbocsátás Istene vagy, könyörületes és irgalmas, lassú a haragra, olyan, aki bővelkedik szerető-kedvességben.”

2Pét 3:9, 15: „Jehova nem lassú az ígéretét illetően, amint némelyek a lassúságról vélekednek, hanem türelmes hozzátok, mert nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson. Tekintsétek továbbá megmentésnek a mi Urunk türelmét.”

Miért foglalkozzunk a Bibliával?

A Biblia maga jelenti ki, hogy Istentől, az emberiség Teremtőjétől származik

2Tim 3:16, 17: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen.”

Jel 1:1: „Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, melyet az Isten adott neki, hogy megmutassa rabszolgáinak azokat, amiknek rövidesen meg kell lenniük.”

2Sám 23:1, 2: „Így szól Dávid, Isai fia . . . Jehova szelleme beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen.”

Ézs 22:15: „Ezt mondja a legfőbb Úr, a seregek Jehovája.”

Elvárható lenne, hogy Isten üzenete, mely az egész emberiségnek szól, világszerte hozzáférhető legyen. A Bibliát — teljes terjedelmében vagy egyes részeit — több mint 2000 nyelvre fordították le. Példányszáma mindent egybevéve milliárdokra tehető. A The World Book Encyclopedia kijelenti: „A Biblia a történelem legszélesebb körben olvasott könyve. Valószínűleg egyben ez a könyv van a legnagyobb hatással is az emberekre. A Bibliából több példányt adtak ki, mint bármilyen más könyvből. Emellett többször és több nyelvre fordították le, mint bármilyen más könyvet” ([1984] 2. köt., 219. o.).

A Biblia próféciái feltárják a világ állapotának jelentőségét

A világ sok vezető személyisége elismeri, hogy az emberiség katasztrófa szélén áll. A Biblia régen megjövendölte ezeket az állapotokat; feltárja jelentőségüket, s várható kimenetelüket (Luk 21:10, 11, 31; 2Tim 3:1–5). Megmutatja, mit kell tennünk, hogy túléljük a világ küszöbönálló pusztulását, és beszél arról a lehetőségről is, hogy igazságos körülmények között örök életünk lehet itt, a földön (Zsolt 37:10, 11, 29; Sof 2:3; Ján 17:3).

A Biblia segít megértenünk, mi az élet célja

Választ ad olyan kérdésekre, mint: Honnan származik az élet? (Csel 17:24–26). Miért vagyunk itt? Csupán azért, hogy néhány évet éljünk, megszerezzük az életben, amit csak lehet, s azután meghaljunk? (1Móz 1:27, 28; Zsolt 37:11; 40:8; Ján 17:3; Róma 5:12).

A Biblia megmutatja, hogyan érhetjük el mindazt, amire leginkább vágynak az igazságosságot szerető emberek

Közli velünk, hol találhatunk építő, egymást valóban szerető társakra (Ján 13:35); mi ad biztosítékot arra, hogy lesz elég táplálékunk nekünk is, és a családunknak is (Péld 19:15; Máté 6:31–33; Ef 4:28); hogyan lehetünk boldogok nehéz körülmények ellenére is (Zsolt 1:1, 2; 34:8; Luk 11:28; Csel 20:35).

Feltárja, hogy Isten Királysága, az ő kormányzata, felszámolja a jelenlegi gonosz világrendszert (Dán 2:44), és uralma alatt az emberiség tökéletes egészségnek és örök életnek örvendhet majd (Jel 21:3, 4; vesd össze: Ézsaiás 33:24).

Az a könyv, amely azt állítja magáról, hogy Istentől származik, és amely feltárja a világ állapotának jelentőségét és az élet célját, valamint megmutatja, hogyan lehetünk úrrá a nehézségeinken, bizonyosan megérdemli, hogy megvizsgáljuk.

Az ihletettség bizonyítékai

Sok próféciája a jövő pontos ismeretéről tanúskodik, ami az emberek esetében elképzelhetetlen

2Pét 1:20, 21: „az Írásnak egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből. Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket.”

◼ Prófécia: Ézs 44:24, 27, 28; 45:1–4: „Jehova . . . így szól a mély vizekhez: »Párologjatok el, és minden folyódat kiszárítom«, aki azt mondja Círuszról: »Pásztorom ő, és teljesen végrehajt mindent, amiben gyönyörködöm«, azt is, amikor azt mondom Jeruzsálemről: »Újjáépül«, és a templomról: »Lerakják alapodat.« Így szól Jehova a felkentjéhez, Círuszhoz, akinek megfogtam jobb kezét, hogy nemzeteket hódoltassak meg előtte, és így leoldjam a királyok csípőjéről az övet, hogy megnyissam előtte a kétszárnyú ajtókat, és még a kapuk se legyenek bezárva: »Én megyek előtted, és a föld kiemelkedéseit elegyengetem. Darabokra töröm a rézajtókat, és a vasreteszeket levágom . . . Szolgámért, Jákobért és Izraelért, választottamért neveden hívtalak.«” (Ézsaiás i. e. 732 körül fejezte be írását.)

◻ Beteljesedés: Círusz még meg sem született a prófécia megírásának idején. A zsidókat csak i. e. 617—607-ben vitték száműzetésbe Babilonba, és Jeruzsálemet, valamint a templomát csak i. e. 607-ben pusztították el. A prófécia részletei i. e. 539-től kezdtek beteljesedni. Círusz egy mesterséges tóba vezette az Eufrátesz vizét. Babilonban a folyópartra nyíló kapukat egy ünnepség alatt gondatlanul nyitva hagyták, s a médek és a perzsák Círusz vezetésével elfoglalták a várost. Ezt követően Círusz felszabadította a száműzetésben élő zsidókat, és visszaküldte őket Jeruzsálembe azzal az utasítással, hogy építsék fel Jehova templomát (The Encyclopedia Americana. [1956] III. köt., 9. o.; Light From the Ancient Past. [Princeton, 1959] Jack Finegan, 227—9. o.; „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos”. [Róma, 1992] 282., 284., 286. o.).

◼ Prófécia: Jer 49:17, 18: „Döbbenet tárgyává lesz Edom. Aki csak arra jár, döbbenten bámul, és füttyenteni fog az őt ért minden csapás miatt. Mint ahogy Szodomának és Gomorrának meg szomszédos városainak a feldúlásakor volt — így szól Jehova —, úgy ott sem lakik majd ember.” (Jeremiás a próféciáinak feljegyzését i. e. 580-ban fejezte be.)

◻ Beteljesedés: „Palesztinából az i. e. II. évszázadban űzte ki [az edomitákat] Makkabeus Júdás, és i. e. 109-ben Joannész Hürkanosz makkabeus vezér olyannyira kiterjesztette Júda királyságának határait, hogy az magában foglalta az edomita területek nyugati részét is. Az i. e. I. században a római terjeszkedés az edomita függetlenség utolsó nyomait is eltörölte . . . Amikor a rómaiak Kr. u. 70-ben elpusztították Jeruzsálemet . . . , Idumea [Edom] neve eltűnt a történelemből” (The New Funk & Wagnalls Encyclopedia. 1952, 11. köt., 4114. o.). Figyelemre méltó, hogy a teljesedés napjainkban is látható. Semmiképpen sem érvelhetünk úgy, hogy a próféciát az események megtörténte után jegyezték fel.

◼ Prófécia: Luk 19:41–44; 21:20, 21: Jézus Krisztus „szemügyre vette a várost, és sírt miatta, és ezt mondta: ». . . eljönnek rád azok a napok, amikor ellenségeid sáncot építenek körülötted hegyes cölöpökből, bekerítenek, és mindenfelől gyötörni fognak. Földhöz vágnak téged és gyermekeidet tebenned, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem láttad tisztán megszemlélésed idejét.«” Két nappal később ezt tanácsolta a tanítványainak: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy elközeledett a pusztává tétele. Akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki.” (A próféciát Jézus Krisztus i. sz. 33-ban mondta el.)

◻ Beteljesedés: Jeruzsálem fellázadt Róma ellen, és i. sz. 66-ban a római seregek Cestius Gallus vezetésével megtámadták a várost. De amint arról a zsidó történetíró, Josephus beszámol, a római hadvezér „váratlanul parancsot adott katonáinak a visszavonulásra, ámbár semmi kudarc sem érte; mégis elcsüggedt, és érthetetlen módon távozott a városból” (A zsidó háború. Flavius Josephus, Gondolat Kiadó, 1964, Révay József fordítása, 202. o.). Ez lehetőséget adott a keresztényeknek arra, hogy elmeneküljenek a városból, amit meg is tettek. A Jordánon túli Pellába mentek, ahogy azt Euszebiosz Pamphilosz Euszebiosz egyháztörténete című könyvéből megtudhatjuk (Baán István fordítása, Budapest, 1983, Ókeresztény írók, IV. köt., 99. o.). Ezt követően i. sz. 70-ben, a pászka ideje táján Titus hadvezér felvonult a város ellen, s mindössze három nap alatt 7,2 kilométer hosszú ostromfalat emelt, majd Jeruzsálem öt hónap múlva elesett. „Jeruzsálemet módszeresen pusztították el, és a templomból csak romok maradtak. Az archeológiai leletek rámutatnak, milyen alapos pusztítást végeztek a zsidó építményekben az egész ország területén” (The Bible and Archeology. [Grand Rapids, Mich., 1962] J. A. Thompson, 299. o.).

Tartalma tudományos szempontból olyan dolgokban is helytálló, melyeket a kutatók csak később fedeztek fel

A világegyetem eredete: 1Móz 1:1: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” Robert Jastrow csillagász 1978-ban ezt írta: „Most már látjuk, hogy a csillagászati bizonyítékok miként vezetnek a világ keletkezésének bibliai nézőpontjához. A részletekben eltérés van, de a csillagászati és a bibliai teremtési beszámoló lényeges elemei ugyanazok: az események láncolata egészen az emberig hirtelen és egyszer csak egy adott pillanatban egy fény- és energia-felvillanással vette kezdetét” (God and the Astronomers. [New York, 1978] 14. o.).

A föld alakja: Ézs 40:22: „Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik.” Az ókorban az volt az általános felfogás, hogy a föld lapos. Több mint 200 év telt el e bibliavers megírása után, és csak akkor történt, hogy egy görög filozófusokból álló csoport úgy érvelt, hogy a föld valószínűleg gömb alakú, és úgy