Kedvező színben tünteti-e fel a Biblia a születésnapi ünnepségeket? Csak két ilyen ünneplésről számol be a Biblia:

1Móz 40:20–22: „A harmadik napon születésnapja volt a fáraónak, és lakomát rendezett . . . Főpohárnokát visszahelyezte pohárnoki hivatalába . . . A fősütőmestert azonban felakasztatta.”

Máté 14:6–10: „Mikor pedig Heródes születésnapját ünnepelték, Heródiás leánya táncolt ott, és annyira kedvére volt Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit kér is, megadja neki. Az pedig, ahogy anyja kitanította, ezt mondta: »Add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.« A király . . . elküldött valakit, és lefejeztette Jánost a börtönben.”

A Bibliában mindent okkal írtak le (2Tim 3:16, 17). Jehova Tanúi tudatában vannak, hogy Isten Szava nem nyilatkozik kedvezően a születésnapi ünnepségekről, s ezért nem tartanak ilyen ünnepségeket.

Mi volt a korai keresztények és a bibliai időkben élt zsidók véleménye a születésnapi ünnepségekről?

„Ebben a korban általában távol állt a keresztények gondolatvilágától a születésnapi ünnepség fogalma” (The History of the Christian Religion and Church, During the Three First Centuries. [New York, 1848] Augustus Neander [Henry John Rose fordítása] 190. o.).

„A későbbi héberek bálványimádásnak tartották a születésnap megünneplését, s a nézetüket bőségesen igazolni látták az e naphoz kapcsolódó általános szokások által” (The Imperial Bible-Dictionary. [London, 1874] Patrick Fairbairn szerkesztésében, I. köt., 225. o.).

Honnan származnak a születésnapi ünnepségekkel kapcsolatos népszerű szokások?

„Korunk születésnappal kapcsolatos különböző szokásainak hosszú történetük van. Eredetük a vallás és a mágia birodalmában keresendő. A jókívánságok, az ajándékozás és az ünnepség, amelyeknek égő gyertyák is a tartozékai, az ókori időkben arra szolgáltak, hogy megóvják a születésnapi ünnepeltet a démonoktól, és biztonságát garantálják az eljövendő évre . . . A kereszténység egészen a negyedik századig elutasította a születésnap megünneplését mint pogány szokást” (Schwäbische Zeitung [a Zeit und Welt című magazin melléklete] 1981. április 3/4, 4. o.).

„A görögök azt hitték, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme vagy démona, aki jelen volt a születésekor, és őrködik felette az élete folyamán. Ennek a szellemnek misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, amelynek születésnapján az illető megszületett. A rómaiaknak is hasonló elképzelésük volt . . . Ezt az elgondolást megőrizte az emberi képzeletvilág, és ez tükröződik vissza az őrzőangyalba, a jó tündérbe és a védőszentekbe vetett hitben . . . A süteményre helyezett égő gyertyákat a görögök kezdték használni . . . A kerek, hold formájú mézessüteményre vékony égő gyertyákat állítottak, s így helyezték [Artemisz] templomi oltáraira . . . A népi hiedelem szerint a születésnapi gyertyáknak a kívánságok beteljesedésével kapcsolatban van mágikus szerepük . . . Amióta az ember első ízben oltárt állított az isteneinek, azóta az égő gyertyáknak és az áldozati tüzeknek különleges, misztikus jelentőségük van. A születésnapi gyertyák ily módon amolyan tiszteletkinyilvánítás és hódolat a születésnapját ünneplő gyermek számára, és jó szerencsét hoznak . . . Ennek az ünnepnek lényeges része, hogy felköszöntik az embert, és sok boldogságot kívánnak neki . . . Eredetileg a szokás a mágiában gyökerezett . . . A születésnapi köszöntőknek hatalmuk van, jót vagy rosszat eredményeznek, mivel ezen a napon az embernek szorosabb kapcsolata van a szellemvilággal” (The Lore of Birthdays. [New York, 1952] Ralph és Adelin Linton, 8, 18—20. o.).

A barátokkal és a családdal máskor megrendezett, evéssel, ivással egybekötött, jó hangulatú egészséges összejövetelekben nincs semmi kivetnivaló

Préd 3:12, 13: „nincs jobb, mint hogy örvendezzenek, és jót tegyenek életükben; és hogy minden ember egyen, igyon, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót. Isten ajándéka ez.”

Lásd még: 1Korintusz 10:31.

Ésszerű-e hinni a teremtésben ebben a modern, tudományos világban?

„A világegyetemben érvényesülő természeti törvények oly pontosak, hogy nehézség nélkül megépíthetjük a holdra szálló űrhajót, amelynek repülési ideje a másodperc törtrészének pontosságával kiszámítható. E törvényeket valakinek meg kellett határoznia.” (Idézet Wernher von Brauntól, aki jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy amerikai űrhajósok jussanak fel a holdra.)

A világegyetem: Aki pontosan működő órát talál, azt gondolja vajon, hogy véletlenül jött létre a porrészecskék egyesülése során? Nem. Nyilvánvalóan értelmes lény készítette. Létezik azonban egy sokkal nagyszerűbb „óra”. A Naprendszerünk bolygói, sőt az egész világegyetem csillagai nagyobb pontossággal mozognak, mint az ember által megtervezett és elkészített legtöbb óra. A galaxis, amelyben a mi Naprendszerünk van, több mint 100 milliárd csillagból áll, s a csillagászok úgy becsülik, hogy a világegyetemben 100 milliárd ilyen galaxis van. Ha már egy óra is intelligens tervezésről tanúskodik, mennyivel inkább a sokkal hatalmasabb és bonyolultabb világegyetem! A Biblia szerint ennek a Tervezője „az igaz Isten, Jehova, az egek Teremtője, a Hatalmas, aki kifeszíti azokat” (Ézs 40:26; 42:5; Zsolt 19:1).

A föld: Ha áthaladunk egy kietlen sivatagon, s közben egy minden tekintetben felszerelt, csodálatos házra bukkanunk, melynek tele az éléskamrája, vajon az a gondolatunk támad, hogy a ház valamilyen véletlen robbanás következtében jött létre? Nem. Arra a következtetésre jutnánk, hogy egy figyelemre méltóan bölcs személy építette azt. A tudósok a Naprendszerünkben a földön kívül még egyetlen bolygón sem találtak életet, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból kiderül, hogy a többi égitest lakhatatlan. Bolygónk, ahogy a The Earth című könyv írja, „a világegyetem csodája, egyedülálló égitest” (New York, 1963, Arthur Beiser, 10. o.). Az emberi élethez éppen a legmegfelelőbb távolságban van a naptól, és pontosan a legkedvezőbb sebességgel halad, hogy megmaradhasson pályáján. A földnek olyan egyedülálló légköre van, amelyben az élet fennmaradásához szükséges gázok pontosan a legmegfelelőbb arányban keverednek. A nap fénye, a levegő szén-dioxidja, valamint a termékeny talaj vize és ásványi anyagai csodálatos módon együttműködnek, hogy biztosítsák a föld lakóinak táplálását. Mindez a világegyetemben bekövetkezett, ellenőrizhetetlen robbanás során alakult ki? A Science News beismeri: „Úgy tűnik, hogy az oly részletességgel és pontossággal egymásra épülő feltételek aligha jöhettek létre véletlen következtében” (1974. augusztus 24. és 31., 124. o.). A Bibliában megtalálható józan következtetés ez: „Természetesen minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héb 3:4).

Az emberi agy: A modern számítógépek beható kutatás és ügyesen kifejlesztett technika termékei. Nem „véletlenül” jöttek létre. Mi a helyzet az emberi aggyal? Az állatok agyával ellentétben egy csecsemő agya az első évben háromszorosára nő. Az agy működése a tudósok előtt még ma is jobbára csak talány. Az embernek beépített képessége van bonyolult nyelvek megtanulásához, a szépség értékeléséhez, a zeneszerzéshez, és ahhoz, hogy elgondolkozhasson az élet eredete és értelme felől. Robert White agysebész ezt mondta: „Kénytelen vagyok elismerni a Legfelsőbb Értelem létezését, aki az agy és az értelem közötti megdöbbentő kapcsolatot megtervezte és kialakította, mely kapcsolat az emberi felfogóképességet messze meghaladja” (The Reader’s Digest. 1978. szeptember, 99. o.). Ennek a csodának a fejlődése az anyaméhben levő, parányi megtermékenyített petesejtben kezdődik el. A bibliaíró Dávid figyelemre méltó éleslátással kijelentette Jehováról: „Magasztallak, mert félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg! Csodálatosak a te műveid, és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsolt 139:14).

Az élő sejt: Egyetlen élő sejtre olykor úgy utalnak, mint „primitív” életformára. Pedig egy egysejtű állat képes táplálékot szerezni, feldolgozni azt, a bomlástermékektől megszabadulni, házat építeni magának és szexuális tevékenységet folytatni. Az emberi test minden egyes sejtje fallal körülvett városhoz hasonló, amelyben központi vezérlés tartja fenn a rendet, erőmű gondoskodik az energiatermelésről, proteineket előállító gyárai és bonyolult szállítórendszere van, és őrszemek ellenőrzik a behozatalt. Egyetlen emberi test nem kevesebb mint 100 billió sejtből áll. Mennyire találóak a Zsoltárok 104:24 szavai: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad.”

Fenntartható-e az a nézet a Biblia szerint, hogy Isten az evolúció révén hozta létre az élőlények különböző fajait?

Az 1Mózes 1:11, 12 azt mondja, hogy a fű és a fák ’nemük szerint’ lettek megteremtve. A 21., 24. és 25. vers ezenkívül azt mondja, hogy Isten tengeri állatokat, repdeső teremtményeket és szárazföldi állatokat teremtett, mindet a „neme szerint”. Ez kizárja azt, hogy egyetlen alapfajból fejlődjön ki minden más, vagy ez az alapfaj átalakuljon egy másikká.

Az 1Mózes 1:26 szerint Isten azt mondta az emberről: „Alkossunk embert a mi képmásunkra és hasonlatosságunkra.” Az embernek tehát isteni tulajdonságainak kellett lennie, és nem egy állat jellegzetességei egyszerű továbbfejlődésének. Az 1Mózes 2:7 még hozzáteszi: „Jehova Isten megformálta az embert [nem valamilyen korábban létező életformából, hanem] a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké.” Egyetlen utalás sincs itt az evolúcióra, ellenkezőleg, újabb teremtési tevékenység elbeszéléséről van szó.