Most van itt az idő
1 Amikor második levelét írta Pál apostol a korinthusbelieknek, emlékeztette őket arra, hogy annak idején elhatározták: jó munkát fognak végezni a jeruzsálemi hívőtársaik megsegítése érdekében. De egy év eltelt már, és még mindig nem fejezték be az elkezdett munkát. Ezért így buzdította őket: „most pedig a cselekvést is végezzétek be, mert ahogyan megvolt az akarat készsége, olyan legyen a véghezvitel is” (2Kor 8:11, Vida).
2 Az élet bizonyos időszakaiban, mindannyian célokat tűztünk ki magunk elé. Elhatározhattuk például, hogy fokozott mértékben fogunk részt venni a szántóföldi szolgálatban, jobban megismerjük a testvéreinket, képesítetté válunk valamilyen szolgálati kiváltságra vagy úrrá leszünk valamilyen gyengeségen. Noha jó szándékkal tettük meg az első lépéseket, talán nem hajtottunk végre mindent a célunk elérése érdekében. Mielőtt észrevettük volna, hetek, hónapok sőt évek múlhattak el úgy, hogy semmit sem haladtunk előre. Lehetséges, hogy önmagunkra kell alkalmaznunk azt a tanácsot, hogy ’most pedig végezzük be’, amit elkezdtünk?
3 Céljaink elérése: Személyes döntést hozni könnyű, de annál nehezebb a döntés szerint eljárni. A halogatás minden előrehaladást meghiúsíthat. El kell határoznunk magunkat, és aztán eltökélt szándékunknak kell lennie, hogy késedelem nélkül a dolog megvalósításán fogunk fáradozni. Nélkülözhetetlen a személyes szervezés. Fontos, hogy gondoskodjunk a feladat elvégzéséhez szükséges időről, és hogy feltétlenül erre a célra fordítsuk ezt az időt. Jó gondolat, hogy tűzzünk ki egy határidőt, majd gyakoroljunk önfegyelmet, ügyelve arra, hogy feltétlenül készek legyünk akkorra.
4 Amikor olyan helyzetben vagyunk, hogy nehéz elérni a céljainkat, könnyű így érvelni: „Majd később megvalósítom.” De nem tudjuk, mi történik a jövőben. A Példabeszédek 27:1 kijelenti: „Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.” Jakab tanítvány óva intett attól, hogy túl biztosak legyünk a jövőt illetően, hiszen ezt mondta: „nem tudjátok mit hoz a holnap . . . Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak” (Jak 4:13–17).
5 Mivel oly sok figyelemelterelő tényezővel, valamint mások által felállított követelménnyel nézünk szembe, könnyen elhomályosodhatnak a céljaink. Tudatos erőfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy mindig tisztán éljenek az elménkben. Segítségül szolgál, ha állandóan imáinkba foglaljuk e dolgot. Sok múlhat azon, hogy megkérjük-e a hozzánk közel álló személyeket, hogy figyelmeztessenek és buzdítsanak minket. Ha jelöléseket vezetünk be a naptárunkba, ez emlékeztetőül fog szolgálni arra, hogy ellenőrizzük az előrehaladásunkat. Az embernek el kell határoznia magát, hogy pontosan úgy cselekedjen, „a mint eltökélte szívében” (2Kor 9:7).
6 Az októberi hónap nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy céljainkra összpontosítsunk. Az Őrtorony és az Ébredjetek! példányait fogjuk felajánlani. Ahol őszinte érdeklődés mutatkozik, ott megrendelésre is felajánlhatjuk e két folyóiratot — általában az újralátogatások során. Kitűzhetnénk-e néhány ésszerű célt, amelyet el szeretnénk érni? Mi lenne, ha megpróbálnánk növelni a folyóirat-elhelyezéseink számát? Sokak számára az jelenthetné az ésszerű célt, hogy elhatározásuk alapján több újralátogatást fognak végezni és bevezetnek egy új bibliatanulmányozást.
7 Nem bölcs dolog elodázni azt, ami fontos, mivel e „világ elmúlik” (1Ján 2:17). Jehova szolgálatában most részesülhetünk különleges kiváltságokban és áldásokban. Rajtunk áll, hogy javunkra fordítjuk-e ezeket.