Keresd először Isten Királyságát — mindenkor felajánlva a dicséret áldozatait
1 Akik a Királyságot keresik először, azok mindig ügyelnek arra, hogy beszéljenek Jehováról és tanúskodjanak Királyságáról (Zsolt 145:11–13). Mindennap lehetőségek kínálkoznak arra, hogy áldjuk a nevét, és beszéljünk a jó hírről (Zsolt 96:2). Jehova dicsérése örömet szerzett a zsoltárosnak, aki kijelentette: „Dicsérjük Istent mindennap” (Zsolt 44:9). Ha ugyanígy érzünk, akkor égni fogunk a vágytól, hogy rendszeresen részt vegyünk a Királyság-szolgálatban.
2 Jehova nem fektetett le meghatározott követelményeket azt illetően, hogy mennyi időt töltsünk el a szolgálatban, de arra buzdít, hogy „mindenkor” dicsérjük őt (Zsid 13:15). Ha lehetővé teszik személyes körülményeink, célunkul kellene kitűznünk, hogy minden héten időt fordítsunk valamilyen mértékben Jehova dicsérésére. Akik ezt megteszik már, azok esetleg úgy tudják intézni dolgaikat, hogy alkalmanként — vagy akár — kisegítő úttörőként szolgáljanak. Némelyek, akik eddig a kisegítőúttörő-szolgálatot végezték örömmel, talán csatlakozni tudnak az általános úttörők soraihoz.
3 Bármilyenek legyenek is személyes körülményeink, van-e lehetőségünk arra, hogy fokozzuk dicséret áldozatunk mértékét? A lelkesedésre az értékelés ösztönöz. Az értékelést Isten Szavának személyes tanulmányozása fejleszti ki. A gyülekezeti összejövetelek arra indítanak, hogy gyakorlati módokon fejezzük ki ezt az értékelést. A többi lelkes hírnökkel fenntartott közeli kapcsolat „jó cselekedetekre” buzdíthat minket (Zsid 10:24). Ha teljesen javunkra fordítjuk a gyülekezet gondoskodásait, talán fokozni tudjuk dicséret áldozatunk mértékét.
4 Anna prófétanő nagyszerű példát mutatott Jehova szolgálatában. Noha 84 éves volt már, soha „nem távozék el a templomból, hanem . . . szolgál vala éjjel és nappal” (Luk 2:37). A gyülekezet tevékenységeiben való teljes lelkű részvétele nagy megelégedettséggel töltötte el őt. A hűséges szolgálatáról szóló bibliai beszámoló buzdítást jelent számunkra napjainkban.
5 Pál azt javasolta, hogy „az erősek” hordozzák „az erőtelenek erőtlenségeit” (Róma 15:1). Valószínűleg vannak olyanok a gyülekezetedben, akik hasznot merítenének kedves segítségedből és buzdításodból. Talán nincs másra szükség, mint hogy meghívd őket, legyenek társaid a szántóföldi szolgálatban. Egy hírnök talán szállítást igényel, vagy azt, hogy együtt dolgozzon vele valaki. Másvalakinek az elkedvetlenedés okozhat problémát, és talán te vagy az a személy, aki megadhatja neki az ahhoz szükséges építő segítséget, hogy újraéledjen benne a Királyság-szolgálat iránti lelkesedés (1Thess 5:14). Az arra mutatott készséged, hogy „a szentek szükségeire adakozó” légy, azt a szívbéli vágyadat jelzi, hogy fokozott mértékben dicsérd Jehova nevét (Róma 12:13).
6 Lehetetlen megszámlálni, mennyi mindent tett már és tesz még értünk Jehova. Semmilyen módon nem tudjuk megfizetni neki ezeket az áldásokat. Micsoda kényszerítő okok vannak arra, hogy „minden lélek dicsérje” Jehovát! (Zsolt 150:6).