Vizsgáljuk meg Isten felbecsülhetetlen értékű, mesterien csiszolt drágakövét a Bibliát!

EGY Schalk van Niekerk nevű dél-afrikai farmernek 1867-ben kövekkel játszadozó gyermekek vonták magukra a figyelmét. A farmer szeme egy különlegesen ragyogó, káprázatos szépségű kövön akadt meg. „Megkaphatja, ha akarja” — mondta a gyermekek édesanyja. Van Niekerk kiváncsiságból elküldte a követ egy ásványtani szakértőhöz megvizsgálás céljából. Mennnyire kevéssé ismerték föl a gyerekek, hogy egy 500 font értékű, nagyméretű gyémánttal játszadoztak!

Lehetséges, hogy egy felbecsülhetetlen értékű ékszer van a te birtokodban is anélkül, hogy tudnál róla? Sokaknak például tulajdonukban van a Biblia, mint minden idők bestsellere, amely egészben vagy részekben több mint 1900 nyelven áll a nagyközönség rendelkezésére. Mégis a legtöbb ember sohase vette kezébe a Bibliát, hogy elolvassa s ezért csak keveset ismernek a tartalmából.

A Biblia megállapítja, hogy „Istentől ihletett”, így tehát Isten Szava (2Timótheus 3:16; vö. 1Thessalonika 2:13). Ez az oka annak, hogy a Biblia az emberiség legdrágább, legkiválóbb tulajdona. Segítségével megtanuljuk, hogyan tehetjük életünket a legeredményesebbé most — és ami még fontosabb —, hogyan nyerhetünk általa örökké tartó életet! (János 17:3, 17). Lehet-e értékesebb valami ennél?

Mindazonáltal, hogy ezt a drágakövet és összes metszett felületét értékeljük, ahhoz az szükséges, hogy meghitt kapcsolatba kerüljünk vele. Első pillantásra ez meglehetősen nehéznek tűnhet. Végül is a Biblia 66 különböző könyvnek a gyűjteménye. Mit tartalmaznak ezek a könyvek? Mutatkozik-e ésszerűség abban, ahogy a könyvek sorba vannak rendezve? Ha a sorrend ésszerű, miként tudja az ember bizonyos részek helyét meghatározni a Bibliában?

Valóságos kihívást jelent ha meg akarunk ismerkedni a Bibliával. De miként a valódi ékszer, úgy a Biblia is igazi szimmetriáról és rendezettségről tanúskodik. Könnyen láthatóvá válik ez, ha röviden áttekintjük a tartalmát.

A Héber Iratok — Krisztusra utalnak

A Bibliát rendszerint két részre osztják fel, az „Ószövetség”-re és az „Újszövetség”-re. Ezek azonban helytelen elnevezések, mert azt a benyomást keltik, hogy az „Ószövetség” idejét múlta és csökkent értékű. Sokkal helyénvalóbb, ha az Írás azon részét Héber Iratoknak neveznék, hiszen ezt a részt eredetileg főként héber nyelven írták. Az „Újszövetség”-et görögül írták i. sz. az első században; megfelelőbb tehát, ha Keresztény Görög Iratoknak nevezik.

A Biblia első könyve, a Mózes első könyve mérhetetlen hosszú idővel ezelőtt kezdődik, amikor Isten megteremti az eget és a földet, majd később előkészíti a földet lakóhelyül az ember számára. Az első emberpárt tökéletesnek teremti; ők mégis a bűn útjára lépnek, ami tragikus következményekkel jár leszármazottaik számára. Mégis miként a drágakő, amelyet homályos fényben látunk, a Biblia a reménység egy szikráját villantja fel a bukott emberiség előtt: egy „Magot”, aki végül hatástalanítja a bűn és a halál befolyását (1Mózes 3:15). Vajon ki lesz ez a Mag? A Mózes első könyve kezdi nyomon követni az eljövendő Mag leszármazási vonalát, középpontba állítva a Mag hűséges őseinek életét, olyanokét mint Ábrahám, Izsák és Jákób.

Ezt követően a Mózes második könyve leírja Mózes születését. Mózes élete több módon is előárnyékolja az eljövendő Mag életét. A tíz csapás után Izrael dicsőséges kivonulása Egyiptomból, amit Izrael, Isten választott nemzetévé szervezése követ a Sínai-hegynél. A Mózes harmadik könyve közzéteszi Isten rendszabályait a lévita papság számára Izraelben. A Mózes negyedik könyve azokról az alkalmakról beszél, amikor megszámolták az izraelitákat (népszámlálás útján), és azokról az eseményekről, amelyek Izraellel a pusztai tartózkodásuk idején történtek. Most pedig felkészítik őket a belépésre az Ígéret földjére úgy, hogy Izrael Mózes végső intelmeiben részesül. Ez Mózes ötödik könyvé-​nek a tárgya. Mózes az eljövendő Magra utal és arra inti a nemzetet, hogy hallgasson arra a ’prófétára, akit Isten fog támasztani’ nekik (5Mózes 18:15).

Most a történelmi könyvek következnek. E könyvek legnagyobb részt kronológiai sorrendben helyezkednek el. Józsué az Ígéret földjének elfoglalását, vagy meghódítását, és felosztását tárgyalja. A Bírák könyve drámai eseményekről számol be, amelyek a következő években történnek, amikor Izraelt egymást követően a bírák sora kormányozza. Ruth könyve egy istenfélő asszonyt mutat be, aki a bírák idejében élt és akinek az lesz a kiváltsága, hogy Jézus Krisztus egyik őse legyen.

A bírák uralkodásának kora azonban véget ér. Sámuel első könyve Saulnak, Izrael első királyának tragikus uralmáról szól, Sámuel próféta szemszögéből nézve. Sámuel második könyve Dávid eredményes uralmát tárja fel, aki Saul utódja Izrael trónján. A Királyok első és második könyve Salamon dicsőséges uralmához vezet el bennünket egészen a szomorú babiloni száműzetésig, amely i. e. 607-ben szakadt rá Izrael nemzetére. A Krónikák első és második könyve összefoglalja ezt a történelmi korszakot, most azonban e száműzetésből visszatért nemzet előnyös helyzetéből vizsgálja azt. Végül Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve leírja, miként megy végbe az izraeliták visszatérése hazájukba, valamint némi információval szolgál az ezt követő időszak történelmét illetően.

Most a költői könyvek következnek, és a legcsodálatosabb költészet gyöngyeit találjuk itt, amit valaha is írtak: Jób könyve megindító képet fest a feddhetetlenség megőrzéséről szenvedések elviselése ellenére, és beszél az érte kapott jutalomról. A Zsoltárok könyve Jehovát dicsőítő énekeket tartalmaz, valamint irgalomért és segítségért mondott imákat. E gyönyörű költemények Isten sok szolgája számára szolgáltak és szolgálnak vigaszul. Ezenfelül, a Zsoltárok számos próféciát írnak le, amelyek további felvilágosítást nyújtanak az eljövendő Messiásról. A Példabeszédek és a Prédikátor könyve isteni bölcsesség sokrétűségét tárják fel tömör mondások révén, amíg az Énekek Éneke páratlan szerelmi költészet remeke mély prófétai jelentéssel.

A következő 17 könyv — Ésaiás-tól Malakiás-ig — főként prófétai jellegű. Az összes könyv — kivéve a katolikus fordításban (1973) a Siralmak könyvét — az író nevét viseli. Számtalan prófécia már beteljesedett, mégpedig igen figyelemreméltó módon. Ezek a próféciák rámutatnak a napjainkban és a közeljövőben csúcspontjukat elérő eseményekre

A Héber Iratok ily módon bámulatba ejtő változatosságot mutatnak fel formában és stílusban. Mégis témája mindegyiknek közös. Jövendöléseikben, családfáikban és a bennük leírt drámai eeményekben sziporkázik a gyakorlati bölcsesség és tele van prófétai jelentéssel.

A Keresztény Görög Iratok — megjelenik a Mag

Négyezer év telt el azóta, hogy az ember bűnbe esett. Hirtelenül megjelenik a földi színtéren a rég várt Mag, a Messiás, Jézus! A Keresztény Görög Iratok beszámolnak e kulcsszemélynek az emberi történelemben játszott szerepéről: a szolgálatáról, amelyet négy egymástól különböző, de egyben egymást kiegészítő könyv tárgyal: az Evangéliumok. Ezek a Máté, Márk, Lukács és János evangélium.

Mily értékes a keresztények számára ez a négy evangéliumi beszámoló! Elmondja nekünk Jézus meglepő csodáit, jelentőségteljes példázatait, Hegyi beszédét, az alázatosságból adott példáját, könyörületességét és Atyja iránt tanúsított magától értetődő engedelmességét, „juhai” iránt érzett szeretetét és végül áldozati halálát és dicsőséges feltámadását. Az evangéliumok tanulmányozása mélységes szertetet épít fel bennünk az Isten Fia iránt. Mindenekfelett egészen közel vonz bennünket ahhoz, aki Krisztust elküldte — Jehova Istenhez. Az evangéliumi beszámolók megérik, hogy újra meg újra elvolvassuk őket.

Az Apostolok cselekedetei ott folytatja, ahol az Evangéliumok abbahagyják. Részletesen elbeszéli a keresztény gyülekezet kezdeti éveit pünkösd napjától Pálnak i. sz. 61-ben, Rómában bekövetkezett bebörtönzéséig. Ebben a könyvben olvasunk az első keresztény vértanúról; Saul megtéréséről, aki később Pál apostol lett; az első pogány megtérteknek felvételéről, valamint Pál izgalmas evangélizáló útjairól. Ezek a beszámolók mind lebilincselőek, mind hiterősítőek.

Huszonegy levél vagy apostoli levél következik a sorban. Az első 14 Pál által írt levél azoknak a keresztényeknek vagy gyülekezeteknek a nevét viseli, akiknek vagy amelyeknek címezték; a fennmaradó leveleket az írók után nevezték el — Jakab, Péter, János és Júdás leveleinek. A figyelmeztetések és bátorítások mily nagy gazdagsága tárul elénk ezekből a levelekből! Tantételeket tisztáznak és a próféciák beteljesedését igazolják. Segítséget nyújtanak a keresztényeknek, hogy elkülönülve maradjanak a gonosz környezetüktől, amelyben élniük kell. Kihangsúlyozzák a testvéri szeretet ápolásának szükségességét és egyéb istenfélő tulajdonságok ápolását. Felállítják a mintát a gyülekezetek helyes megszervezéséről a szellemi tekintetben idősebb emberek vezetése alatt.

Miként a Héber Iratok prófétai hangvételű írásokkal végződnek, így van ez a Görög Iratokkal is. A Jelenések, amelyet János apostol i. sz. 96 körül írt, összekapcsolja a próféciák szálait és a Biblia fő témáját — Jehova nevének megszentelését messiási Királysága által. A látomások egész sora szemléltető módon ábrázolja Sátán korrupt rendszere vallási, katonai és politikai erőinek teljes pusztulását. Ezeket váltja fel Krisztus kormányzati városa, amely figyelmét a földi ügyek igazgatására fordítja. Ez alatt a Királyság-uralom alatt, Isten megígéri, hogy „letöröl . . . minden könnyet és halál nem lesz többé” (Jelenések 21:4).

Kérdéses-e ezek után akkor, hogy a Biblia tökéletes drágakő, amely isteni világosságot tükröz vissza? Ha még nem olvastad végig, miért nem kezdesz most hozzá? Vonzónak fogod találni szimmetriáját; éleslátása felvilágosító, szépséges mivolta meghat, üzenete pedig felvillanyoz. Valóban „tökéletes ajándék az égi világosságok Atyjától” (Jakab 1:17).

[Táblázat a 28., 29. oldalon]

A BIBLIAI KÖNYVEK TÁBLÁZATA

Az íróval, az írás helyével, az írás befejezésével és a könyv eseményeivel kapcsolatos időtartamnak a megjelölésével.

Néhány könyv írójának a neve és az írás helye bizonytalan. Sok időpont csak hozzávetőleges. Betűjelek: „e.” = előtt; „u.” = után; „kb.” = körülbelül.

A Héber Iratok könyvei (i. e.)

2Mózes Mózes Puszta 1512 1657—1512

3Mózes Mózes Puszta 1512 1 hónap (1512)

5Mózes Mózes Moáb síksága 1473 2 hónap (1473)

Józsué Józsué Kánaán kb. 1450 1473—kb. 1450

Bírák Sámuel Izrael kb. 1100 kb. 1450—kb. 1120

2Sámuel Gád; Náthán Izrael kb. 1040 1077—kb. 1040

2Krónika Ezsdrás Jeruzsálem (?) kb. 460 1037—537

Ezsdrás Ezsdrás Jeruzsálem kb. 460 537—kb. 467

Nehémiás Nehémiás Jeruzsálem 443 u. 456—443 u.

Eszter Márdokeus Susán, Elám kb. 475 493—kb. 475

Zsoltárok Dávid és mások kb. 460

Prédikátor Salamon Jeruzsálem 1000 e.

Énekek Éneke Salamon Jeruzsálem kb. 1020

Ésaiás Ésaiás Jeruzsálem 732 u. kb. 778—732 u.

Ezékiel Ezékiel Babilon kb. 591 613—kb. 591

Dániel Dániel Babilon kb. 536 618—kb. 536

Jóel Jóel Júda kb. 820 (?)

Ámos Ámos Júda kb. 804

Abdiás Abdiás kb. 607

Jónás Jónás kb. 844

Mikeás Mikeás Júda 717 e. kb. 777—717

Náhum Náhum Júda 632 e.

Habakuk Habakuk Júda kb. 628 (?)

Sofóniás Sofóniás Júda 648 e.

Aggeus Aggeus Jeruzsálem 520 112 nap (520)

Zakariás Zakariás Jeruzsálem 518 520—518

Malakiás Malakiás Jeruzsálem 443 u.

A Keresztény Görög Iratok könyvei (i. sz.)

Máté Máté Palesztina kb. 41 i. e. 2—i. sz. 33

Márk Márk Róma kb. 60—65 i. sz. 29—33

Lukács Lukács Cezárea kb. 56—58 i. e. 3—i. sz. 33

Cselekedetek Lukács Róma kb. 61 i. sz. 33—kb. 61

Római Pál Korinthus kb. 56

1Korinthus Pál Efézus kb. 55

2Korinthus Pál Macedónia kb. 55

Efézusi Pál Róma kb. 60—61

Filippi Pál Róma kb. 60—61

Kolossé Pál Róma kb. 60—61

1Thessalonika Pál Korinthus kb. 50

2Thessalonika Pál Korinthus kb. 51

1Timótheus Pál Macedónia kb. 61—64

2Timótheus Pál Róma kb. 65

Titus Pál Macedónia (?) kb. 61—64

Filemon Pál Róma kb. 60—61

Zsidók Pál Róma kb. 61

1Péter Péter Babilon kb. 62—64

2Péter Péter (?) kb. 64

Jelenések János apostol Pátmosz kb. 96