lojálisan támogatniuk kell a gyülekezet bárminemű ítéletét. Ugyanezt a magatartást kell tanúsítani egy bizalmas baráttal szemben is, aki hamisan jövendöl, azért, hogy megszégyenüljön és helytelen cselekedete miatt szívében megsebződjön.

25. Hogyan kapcsolódik más írásszövegekkel az a jövendölés, amely bizonyítja, hogy a Messiás a „Sarjadék”, s egyben Főpap és Király is Jehova alatt?

²⁵ Az első bekezdésben utaltunk arra, hogy Zakariás könyve pontosan megjövendölte Jézus királykénti bevonulását Jeruzsálembe, ’alázatosan, nőstény szamáron ülve’, harminc ezüstpénzért való elárulását s ugyanakkor tanítványainak szétszóratását, valamint a kínoszlopon való átszegezését egy katonai dárdával (Zak 9:9; 11:12; 13:7; 12:10). A jövendölés a ’Sarjadékot’ Jehova temploma építőjének nevezi. Az Ésaiás 11:1–10, a Jeremiás 23:5 és a Lukács 1:32, 33 összehasonlítása azt mutatja, hogy ez a „Sarjadék” nem más, mint Jézus Krisztus, aki „királyként fog uralkodni Jákob háza felett örökké”. Zakariás leírása szerint ez a „Sarjadék” „pap lesz az ő trónján”; ez Pál apostol szavaival kapcsolódik össze: „Jézus . . . Főpap lett örökké a Melkisédek rendje szerint” és „ült az égi Fenség trónjára, jobbja felől” (Zak 6:12, 13; Zsid 6:20; 8:1). A jövendölés tehát úgy utal a ’Sarjadékra’, mint Főpapra és Királyra, aki az égben Isten jobbján ül; ugyanakkor Jehovát a világegyetem Egyeduralkodójának jelenti ki: „És Jehova lesz a király az egész föld felett. Azon a napon Jehova és neve létezőnek bizonyul” (Zak 14:9).

26. Milyen dicsőséges „napra” utal ismételten a jövendölés?

²⁶ Erre a napra utalva a próféta húsz esetben ismétli az „azon a napon” kifejezést, sőt jövendölését is ezzel zárja. Azoknak a szövegrészeknek a vizsgálata, amelyekben e kifejezés előfordul, azt mutatja, hogy ez a nap akkor lesz, amikor Jehova kiirtja a bálványok neveit és eltörli a hamis prófétákat (13:2, 4). Ez a nap lesz az, amikor Jehova harcol a támadó nemzetek ellen, zűrzavart támaszt soraikban és megsemmisíti őket, népe számára viszont a ’hegyeinek völgyében’ menedékről gondoskodik (14:1–5, 13; 12:8, 9). Igen, „az Istenük, Jehova biztosan megmenti őket azon a napon, mint népe nyáját”, és egymást majd a szőlő és fügefa alól fogják hívni (Zak 9:16; 3:10; Mik 4:4). Dicsőséges nap lesz az, amikor a seregek Jehovája ’a nép között lakozik majd’, s amikor élő vizek folynak ki Jeruzsálemből. Zakariásnak ezek a szavai az „ama nap” eseményeit a Királyság-ígéret ’új ege és új földje’ előjeleiként ismertetik (Zak 2:11; 14:8; Jel 21:1–3; 22:1).

27. Hogyan irányítja figyelmünket a jövendölés Jehova nevének megszentelésére?

²⁷ „Ki veti meg a kicsiny dolgok napját?” – kérdi Jehova. A jólét az egész földre kiterjed: ’Sok nép és hatalmas nemzet valóban eljön, hogy keresse Jeruzsálemben a seregek Jehováját, és a nemzetek minden nyelvéből származó tíz férfi megragadja egy zsidó férfi ruhája szegélyét, mondván: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek az Isten.”’ „Azon a napon” még a lovak csengettyűjén is ezek a szavak lesznek: „Szentség Jehovának!” Nagyon hasznos megvizsgálnunk ezeket a szívvidító jövendöléseket, mert azt mutatják, hogy Jehova a nevét a Királyság Magván keresztül fogja megszentelni (Zak 4:10; 8:22, 23; 14:20).

A Biblia 39. könyve – Malakiás

Író: Malakiás

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 443 után

1. Mi mutatja Malakiás Jehováért való buzgóságát?

KI VOLT Malakiás? Semmi feljegyzés sem maradt fenn őseiről, illetve élettörténetéről. Jövendölésének hangjából azonban kitűnik, hogy igen buzgólkodott Jehova Istenért, neve és a tiszta imádat fenntartásáért, és erősen méltatlankodott azok miatt, akik vallották ugyan, hogy Istent szolgálják, de a valóságban csak önmagukat szolgálták. A jövendölésének négy fejezetében 48 esetben említette Jehova nevét.

2. Feltehetőleg mikor élt Malakiás, és valószínűleg mit jelent a neve?

² Neve héberül: Mal·ʼa·khiʹ, melynek jelentése valószínűleg: „hírnököm”. A Héber Iratokban, a Septuaginta-fordításban és a könyvek időrendi sorrendje szerint Malakiás az utolsó a 12 úgynevezett ’kis próféta’ között. A Nagy Zsinagóga hagyománya szerint Malakiás Aggeus és Zakariás próféta után élt, és Nehémiásnak volt a kortársa.

3. Mi utal arra, hogy jövendölését Malakiás i. e. 443 után írta?

³ Mikor írta a jövendölését? Egy kormányzó közigazgatási ideje alatt, s ez a tény a könyv megírását a Júda hetvenéves pusztasága utáni helyreállítás idejére helyezi (Mal 1:8). De ki volt akkor a kormányzó? Minthogy a könyvben szó van a templomi szolgálatról, de nincs utalás a templomépítésre, ez a kormányzó minden bizonnyal Zorobábel kormányzósága után élt, akinek szolgálati ideje alatt fejeződött be a templomépítés. Ebben az időszakban az Írások csak egy másik kormányzót említenek, Nehémiást. Vajon a jövendölés ráillik Nehémiás idejére? Malakiás könyvében nincs szó Jeruzsálemnek és falainak újjáépítéséről, s ez kizárja Nehémiás kormányzósága idejének első szakaszát. Viszont sok szó esik a papok visszaéléseiről, ami Malakiás könyvét összekapcsolja azzal a helyzettel, amellyel Nehémiás találkozott, amikor másodszor tért vissza Jeruzsálembe, azután, hogy Artaxerxes király i. e. 443-ban, uralkodásának 32. évében visszahívta Babilonba (Mal 2:1; Neh 13:6). A Malakiás és Nehémiás könyvében található párhuzamos idézetek azt mutatják, hogy a jövendölés erre a szóban forgó időszakra vonatkozik (Mal 2:4–8, 11, 12 – Neh 13:11, 15, 23–26; Mal 3:8–10 – Neh 13:10–12).

4. Mi bizonyítja Malakiás könyvének hitelességét és ihletettségét?

⁴ Malakiás könyvét a zsidók mindig hitelesnek fogadták el. A Keresztény Görög Iratokban a Malakiás könyvéből vett idézetek – amelyek közül sok a jövendölésének beteljesülését igazolja – azt bizonyítják, hogy Malakiás könyve ihletés alatt íródott és a Héber Iratok kánonjának részét alkotja, amit a keresztény gyülekezet is elismert (Mal 1:2, 3 – Róma 9:13; Mal 3:1 – Máté 11:10 és Luk 1:76 és 7:27; Mal 4:5, 6 – Máté 11:14 és 17:10–13; Márk 9:11–13 és Luk 1:17).

5. A népnek milyen rossz szellemi állapota tette szükségessé Malakiás jövendölését?

⁵ Malakiás jövendölése arra mutat, hogy ekkorra megszűnt az Aggeus és Zakariás próféták által a templom újjáépítésekor támasztott vallásos buzgóság és lelkesedés. A papok gondatlanokká, büszkékké és önigazolókká váltak. Csak a látszat kedvéért végezték a templomszolgálatot. A tizedet és az áldozatokat elmulasztották, és viselkedésükből az érződött, hogy Istent Izrael már nem érdekli. A Zorobábelbe vetett remények nem valósultak meg, és némelyek várakozásával ellentétben a Messiás nem jött el. A zsidók szellemi állapota mélypontra süllyedt. Volt-e valami alap a buzdításra és a reményre? Hogyan lehetett az embereket igazi állapotuk tudatára ébreszteni és felserkenteni, hogy térjenek vissza az igazságos cselekedetekhez? Ezekre a kérdésekre Malakiás jövendölése megfelelő választ ad.

6. Malakiás írásának milyen a stílusa?

⁶ Malakiás írásának stílusa közvetlen és kifejező. Először felvázolja a témát, azután válaszol azoknak az ellenvetéseire, akikhez beszédét intézi. Végül leszögezi a saját álláspontját. Érvelésének ez ad erőt és élénkséget. Ahelyett, hogy az ékesszólás magaslataiba szárnyalna, inkább rögtönzött, erősen bizonyító stílusban ír.

A MALAKIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Milyen szeretetet és gyűlöletet fejez ki Jehova?

⁷ Jehova parancsa a papok számára (1:1–2:17). Jehova először kinyilvánítja a népe iránti szeretetét. Jákobot szerette, Ézsaut gyűlölte. És próbálkozzék bár Edom az elpusztított helyek felépítésével, Jehova letarolja azt és ’a gonoszság földjének’ fogják nevezni őket, azt a népet, amelyet Jehova leplezett le, ugyanakkor „Izrael földjén Jehovát felmagasztalják” (1:4, 5).

8. Hogyan vetették meg a papok Jehova asztalát, és miért sújtja átok őket?

⁸ Jehova ezután közvetlenül ’a nevét megvető papokhoz’ fordul. Amikor megpróbálják mentegetni magukat, Jehova rámutat, hogy áldozataik vakok, sánták és betegek, aztán megkérdezi: „Vajon helyeselné-e az ilyen áldozatokat a kormányzó?” Jehova nem gyönyörködik bennük; bár nevét fel kellene magasztalni a nemzetek között, de ők meggyalázzák, mivel ezt mondják: „Jehova asztala megvetésre méltó.” Átok jön rájuk, mivel ravaszul kijátsszák fogadalmukat azáltal, hogy értéktelen áldozatokat mutatnak be. „Mert nagy Király vagyok – szólt a seregek Jehovája – és nevem félelmet keltő lesz a nemzetek között!” (1:6, 12, 14).

9. Milyen kötelességet mulasztottak el a papok, és hogyan gyalázták meg Jehova szentségét?

⁹ Jehova ezután parancsot ad a papoknak, amihez hozzáfűzi, hogy ha nem szívlelik meg ezt a tanácsot, átkot bocsát rájuk és áldozataikra. Ünnepeik ganaját az arcukba szórja, mivel nem őrizték meg „Lévi szövetségét”. „Mert a pap ajkainak kell őriznie a tudományt és az ő szájától vár törvényt a nép, hiszen ő a seregek Jehovájának hírnöke” (2:7). Malakiás bevallja Izrael és Júda nagy bűnét. Egymást álnokul becsapták, és meggyalázták Jehovának, az ő Atyjuknak és Teremtőjüknek szentségét s idegen isten leányát vették maguknak feleségül. Odáig mentek el, hogy Jehovát kizárták életükből, és még ezt kérdezték: „Hol van az igazság Istene?” (2:17).

10. Milyen ítélkezési munkára jön el templomába az Úr?

¹⁰ Az igazi Úr és a hírnök (3:1–18). A jövendölés a „seregek Jehovája” szavaiban éri el tetőpontját: „Íme, én elküldöm követemet, hogy utat törjön előttem. És váratlanul eljön templomához az [igazi]