102. ének
A feltámadás öröme
1. Holtan őrzi Lázárt
A hideg kősír,
Mind a két nővére
Bánatában sír.
Bár előbb jött volna
Jézus, a barát,
Hádeszajtón Lázár
Nem ment volna át.
Ámde Krisztus Jézus
Künn a sírboltnál,
Így kiált fennszóval:
’Jöjj elő Lázár!’
És kijő a megholt,
Rajta kötelék,
Karjaikba zárják,
Akik szerették.
2. Mind ki gyors megmentést
Krisztustól remélt,
Kínhalála láttán
Szinte elalélt.
Hű barátok búsan
Sírba fektették,
Szívükön nagy bánat,
Mély keserűség.
Ám kinyílt a Hádesz,
Mert az Isten szólt
Harmadnap feltámadt,
Újra köztük volt.
Látta őt sok testvér
S örvendezett mind.
Jó Atyánk rábízta
A sír kulcsait.
3. Bűnt hozott ránk Ádám,
Bénító halált;
Ám kinyitja Jézus
Hádesz ajtaját.
Hallja hívó hangját
Mind ki sírba szállt.
Végre újra élhet,
Ujjongva kiált.
Hófehér trónjáról
Isten úgy ítél
Mint ahogyan élnek,
Ott az új földjén.
Életkönyvbe írják
A hűek nevét;
Jah Királyságában
Így lelnek békét.