El ne téveszd az Istentől kapott szabadság célját!

„Ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2KORINTHUS 3:17).

1. Miért vonatkozik az Ésaiás 65:13, 14 Jehova Tanúira?

JEHOVA a szabadság Istene. S mily hatalmas áldás a mi Istentől kapott szabadságunk! Mivel Isten önátadott szolgái ilyen szabadsággal rendelkeznek, a Szuverén Úr, Jehova szavai rájuk vonatkoznak: „Íme, az én szolgáim esznek majd, ti viszont éheztek. Íme, az én szolgáim isznak majd, de ti szomjaztok. Íme, az én szolgáim örvendeznek majd, ti pedig a szégyentől szenvedtek. Íme, az én szolgáim örömkiáltást hallatnak jó szívállapotuk miatt, de ti magatok kiáltozni fogtok szívetek fájdalmában, és üvölteni fogtok szellemetek teljes leromlása miatt” (Ésaiás 65:13, 14).

2. Miért élvez Jehova népe szellemileg kedvező állapotot?

² Isten népe szellemileg kedvező állapotot élvez, mivel Isten szelleme vagy tevékeny ereje vezeti. Pál apostol ezt mondta: „Jehova a Szellem; és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17). Vajon mi a célja az Istentől kapott szabadságnak, és hogyan használhatjuk ki azt teljes mértékben?

Isten szabadsága

3. Milyen szabadsággal rendelkezik Isten, és miért?

³ Csak Jehova rendelkezik abszolút szabadsággal. Egyetlen teremtménye sem korlátozhatja az ő szabadságát, mivel ő a Mindenható Isten és az Egyetemes Szuverén. Ezt fejezték ki a hűséges Jób szavai: „Ki állhat ellene? Ki mondhatja neki: ’Mit teszel?’ ” (Jób 9:12). Hasonlóképpen, a babiloni király, Nebukadnezár is arra kényszerült, hogy elismerje: „És nincs, aki a[z Isten] kezét megállíthatná, vagy azt mondhatná neki: ’Mit tettél?’ ” (Dániel 4:35 [4:32, Károli]).

4. Hogyan tartja Jehova korlátok között a maga szabadságát?

⁴ Jehova saját, igazságos alapelvei azonban ezt az abszolút szabadságot korlátok között tartják. Ezt szemléltette az az eset, amikor Ábrahám aggodalmaskodott Szodoma lakóival kapcsolatban és a következőt kérdezte: „Az egész föld Bírája nem azt teszi-e majd, ami helyes?” Isten válasza jelzi: Ő tudatában van a felelősségnek, miszerint azt tegye, ami helyes. Nem pusztította volna el Szodomát, ha annak csak egyetlen igazságos lakója is maradt volna (1Mózes 18:22–33). Isten azért is tartja korlátok között szabadságát, mert szeretete és bölcsessége lassúvá teszik a haragra, és önuralmat gyakorol (Ésaiás 42:14).

Az emberi szabadság korlátai

5. Milyen tényezők korlátozzák az emberi szabadságot?

⁵ Bár Jehova abszolút szabadsággal rendelkezik; mindenki más a természete, képességei, környezete és a bűnös emberek jelenlegi korlátozott élettartama határain belül cselekszik. Isten az embert tökéletes szabadságra teremtette; arra, hogy a Jehova által számára létesített birodalmon belül tevékenykedhessen. Más egyéb oka is van, amiért az emberi szabadság korlátozott, nem abszolút.

6. Hogyan befolyásolja szabadságunkat az, hogy kötelesek vagyunk elszámolni Istennek?

⁶ Az első ok: az ember szabadsága korlátozott, mivel Isten céljainak szolgálatára lett megteremtve. Jehova ’méltó, hogy vegyen dicsőséget, tiszteletet és hatalmat, mert mindent ő teremtett, és az ő akaratáért léteztek és lettek megteremtve’ (Jelenések 4:11). Az ember tehát el kell, hogy számoljon cselekedeteivel az ő Alkotójának, aki joggal állít fel számára olyan törvényeket, amelyek irányítják az emberi életet. Az ősi Izraelben a Mózesi Törvény alatt Isten megkövetelte, hogy végezzék ki azokat, akik semmibe veszik az ő nevét és megszegik a Sabbath-törvényt (2Mózes 20:7; 31:14, 15; 3Mózes 24:13–16; 4Mózes 15:32–36). Bár mi, mint keresztények, nem vagyunk a Törvény alatt, szabadságunk korlátozott, mivel kötelesek vagyunk elszámolni Jehovának, aki a mi Bíránk, Törvényadónk és Királyunk (Ésaiás 33:22; Róma 14:12).

7., 8. a) Hogyan korlátozzák a fizikai törvények az emberi szabadságot? b) Isten milyen más törvényei korlátozzák a mi emberi szabadságunkat?

⁷ A második ok: emberi szabadságunkat korlátozzák Isten fizikai törvényei. Például a gravitáció törvénye miatt az ember nem ugorhat le egy felhőkarcolóról anélkül, hogy sérülést ne szenvedne vagy öngyilkos ne lenne. Isten fizikai törvényei nyilvánvalóan korlátozzák az emberi szabadságot bizonyos dolgok megtételét illetően.

⁸ A harmadik ok: emberi szabadságunk korlátozott, mivel léteznek Isten erkölcsi törvényei. Minden bizonnyal te is megfigyeled annak teljesedését, amit Pál írt a Galátzia 6:7, 8-ban: „Ne engedjétek magatokat félrevezetni: Isten nem hagyja magát megcsúfolni. Mert amit az ember elvet, azt fogja learatni is. Mert aki teste szerint vet, a testéből arat romlást, de aki szellem szerint vet, szellemből arat örök életet.” Vitathatatlan, hogy Jehova Isten erkölcsi törvényei is korlátozzák szabadságunkat, s ahhoz, hogy életet nyerjünk, engedelmeskedünk kell e törvényeknek.

9. Hogyan korlátozza szabadságunkat az, hogy az emberi társadalom része vagyunk?

⁹ A negyedik ok: az ember szabadsága korlátozott, mivel része az emberi társadalomnak. Szabadságának tehát csak addig szabad terjednie, ameddig nem akadályoz másokat. A keresztényeknek alárendeltségben kell lenniük a kormányzati „felsőbb hatalmasságok”-kal, engedelmeskedve nekik mindaddig, amíg azok nem követelik meg az isteni törvények megsértését (Róma 13:1; Cselekedetek 5:29). Például be kell tartanunk az adófizetésre, a sebességkorlátozásra stb. vonatkozó törvényeket. Engedelmeskednünk kell a „császár” törvényeinek, s ez szintén azt mutatja, hogy Istentől kapott szabadságunk viszonylagos és nem abszolút (Márk 12:17; Róma 13:7).

Miért viszonylagos szabadság?

10., 11. Miért adott Jehova viszonylagos szabadságot az embereknek?

¹⁰ Miért adott viszonylagos szabadságot Isten az embereknek? Ennek egyik oka az volt, hogy így a Teremtőnek lehettek olyan intelligens teremtményei a földön, akik tiszteletet és dicséretet hoztak rá szavaikkal és viselkedésükkel. Az emberek megtehetik ezt, míg az állatok nem. Az állatokat a beléjük oltott ösztönök irányítják, és mit sem tudnak az erkölcsös viselkedésről. Például: betaníthatsz egy kutyát arra, hogy ne vegyen el valamilyen őrizetlenül hagyott tárgyat, de azt már nem tudod megértetni vele, hogy miért helytelen cselekedet a lopás. Egy állat tehát beprogramozott cselekedeteivel nem képes olyan döntéseket hozni, amelyek dicséretet és tiszteletet szereznek Istennek, az ember azonban képes szabadon, szeretetből és megbecsülésből Készítője szolgálatát választani.

¹¹ Isten ezt a szabadságot az ember hasznára és boldogságára is adta. Az ember ugyanis gyakorolhatja viszonylagos szabadságát alkotó és feltaláló, jótékony és együttműködő tevékenységében. Szabadon megválaszthatja hivatását, lakóhelyét. Napjainkban gazdasági és politikai tényezők gyakran korlátozzák a választás szabadságát, ennek azonban az emberi kapzsiság az oka, és nem az a mód, ahogyan Isten az embert eredetileg megteremtette.

12. Miért van az emberiség legnagyobb része rabságban?

¹² Bár Jehova az embereknek nagyfokú szabadságot adott, az emberiség legnagyobb része ma reményvesztettség érzését keltő rabságban szenved. Mi történt? Az első emberpár, Ádám és Éva, eltévesztette az Istentől kapott szabadság célját. Átlépték szabadságuk Isten által megszabott korlátait, és kétségbe vonták, hogy Isten — mint Szuverén Úr, Jehova — jogosan uralkodik felettük (1Mózes 3:1–7; Jeremiás 10:10; 50:31). Nem voltak hajlandók szabadságukat Isten tiszteletére használni, önző módon arra használták azt, hogy tőle függetlenül döntsék el, mi a helyes és mi a helytelen, csatlakozva ezzel Sátán lázadásához Jehova ellen. A nagyobb szabadság helyett azonban a bűnös Ádám és Éva próbateljes korlátozások és rabság, azaz szabadságuk csökkentése, és végül a halál alá vettettek. Leszármazottaik örökölték a szabadság ezen kárát. „Mert mindannyian vétkeztek, és nem érik el Isten dicsőségének mértékét.” „Mert a bűn zsoldja a halál” (Róma 3:23; 5:12; 6:23).

13. Miért képes Sátán rabszolgáivá tenni az embereket?

¹³ Az édeni lázadás következményeképpen Ádám és az ő utódai Sátán, az Ördög rabságába estek. Hiszen „az egész világ a gonosznak hatalmában van”! (1János 5:19). Mivel Sátán magasabb rendű erővel és képességekkel rendelkezik, rá tudja szedni és rabszolgájává tudja tenni az egész, Istentől elidegenedett emberiséget. Sőt, önző emberek uralkodnak embertársaik felett az ő kárukra (Prédikátor 8:9). Így az emberiség most a bűn és a halál, Sátán és démonai, valamint a világ politikai, gazdasági és vallási rendszereinek rabságában van.

Lehetővé válik az igazi szabadság

14. Mihez kapcsolódik szorosan az emberiségnek az igazi szabadságra vonatkozó reménysége?

¹⁴ A bűntől, a haláltól, valamint az Ördögtől és világától való szabadság elnyerése szorosan kapcsolódik Isten azon elhatározásához, hogy választ ad majd az egyetemes szuverenitás jogossága ellen felvetett vitakérdésre. Mivel ezt a kérdést Sátán vetette fel, Jehova megengedte neki, hogy életben maradjon, amiképpen a fáraónak is megengedte, hogy egy ideig életben maradjon. Ez azért történik így, hogy Jehova teljes egészében megmutathassa hatalmát, és nevét az egész földön hirdessék (2Mózes 9:15, 16). Isten hamarosan igazolni fogja magát mint Egyetemes Szuverént, és megszenteli majd szent nevét, eltávolítva róla azt a szégyent, amelyet Sátán, Ádám és Éva lázadása hozott rá. Így a Jehovát félők megszabadulnak a bűn és a halál rabságából, s bejuthatnak az Istentől kapott szabadság új világába (Róma 8:19–23).

15. Milyen szerepet játszik Jézus az emberiség szabadságának helyreállításában?

¹⁵ Az emberiség szabadságának helyreállítása érdekében Isten elküldte Fiát emberként a földre. Isten Fia, Jézus Krisztus lefektette az alapot az emberiség megszabadításához azáltal, hogy önként feladta tökéletes emberi életét (Máté 20:28). Kihirdette a szabadság üzenetét is. Szolgálatának kezdetén önmagára alkalmazta ezeket a szavakat: „A Szuverén Úr, Jehova szelleme van rajtam, mert felkent engem Jehova, hogy jó hírt mondjak az alázatosaknak. Elküldött engem, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy szabadságot hirdessek azoknak, akiket foglyul ejtettek, és a rabok szemeinek tágranyitását” (Ésaiás 61:1; Lukács 4:16–21).

16. Milyen lépéseket kellett megtenni az első századi zsidóknak, hogy elnyerjék az igazi szabadságot?

¹⁶ Hogyan nyerhetik el az emberek ezt a szabadságot? Jézus ezt mondta: „Ha megmaradtok a beszédemben, valóban a tanítványaim vagytok, és akkor megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” Ily módon válnak Jézus követői a szellemi szabadság élvezőivé (János 8:31, 32, 36). Jézus továbbá a következőket mondta a római kormányzónak, Poncius Pilátusnak: „Én azért születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúskodjak az igazság mellett. Mindenki, aki az igazság oldalán van, hallgat a szavamra” (János 18:37). Azok a zsidók, akik elfogadták az igazságot Jézus prédikálása és példamutatása alapján, megbánták bűneiket, kiigazították hibáikat, felajánlották magukat Jehovának és Jézushoz hasonlóan alámerítkeztek (Máté 3:13–17; Cselekedetek 3:19). Ezáltal egy viszonylagos, Istentől kapott szabadságot élvezhettek.

17. Miért ad Jehova szabadságot a szolgáinak?

¹⁷ Bár Jehova az ő lojális szolgáinak elsősorban a maga szuverenitásának igazolása miatt ad szabadságot, egyúttal azonban jólétük vagy hasznuk érdekében is. Megszabadította az izraelitákat az egyiptomi fogságból azért, hogy azok dicsőíthessék őt mint papok királysága, mint az ő tanúi (2Mózes 19:5, 6; Ésaiás 43:10–12). Hasonlóképpen Jehova elsősorban azért hozta ki népét a babiloni száműzetésből, hogy újjáépítsék a templomot és helyreállítsa az igaz imádatot (Ezsdrás 1:2–4). Amikor az egykori száműzöttek csak önmagukkal és saját anyagi jólétükkel törődtek, Jehova elküldte hozzájuk Aggeus és Zakariás prófétát, hogy figyelmeztessék őket Isten előtti kötelességeikre. Istentől kapott szabadságuk megfelelő felhasználása a templom befejezését eredményezte Isten dicsőségére, és elősegítette a nép boldogságát és jólétét is.

Nem tévesztik el az Istentől kapott szabadság célját

18. Miért mondható, hogy Jehova újkori szolgái nem tévesztik el Istentől kapott szabadságuk célját?

¹⁸ Mi a helyzet Isten újkori szolgáival? Mint szervezet nem tévesztik el Istentől kapott szabadságuk célját. Az 1870-es évektől kezdve fokozatosan megszabadultak a babiloni tévelygésektől és élvezték a megnövekedett keresztényi szabadságot. Ez a Példabeszédek 4:18-al összhangban ment végbe: „Az igazságosak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, amely egyre világosabb lesz, a teljes délig.” Aztán amiként Isten ókori népe is egy időre Babilon fogságába esett, úgy Jehova újkori szolgái is bizonyos mértékben Nagy-Babilon rabságába estek 1918-ban (Jelenések 17:1, 2, 5). A hamis vallás világbirodalmának tagjai ujjongtak, amikor jelképes „két tanú” szellemileg holtan feküdt. Isten ki nem érdemelt kedvessége folytán azonban ez a két felkent tanú 1919-ben szellemi értelemben életre kelt és szabaddá vált (Jelenések 11:3, 7–11). Felhasználva Istentől kapott szabadságukat, a Legfelségesebb buzgó tanúivá váltak. Igen helyévaló volt tehát, hogy 1931-ben örömmel felvették a Jehova Tanúi nevet (Ésaiás 43:10–12). A felkent Tanúkhoz különösen 1935-től csatlakozott a „nagy sokaság”, amely tagjai a földi örök élet elnyerését remélik. Ők sem tévesztik el Istentől kapott szabadságuk célját (Jelenések 7:9–17).

19., 20. a) Mi az egyik figyelemre méltó mód, amelyen Jehova népe az Istentől kapott szabadságát használja? b) Milyen más jelentős módon használják még jól Jehova Tanúi azt a szabadságot, amit Istentől kapnak?

¹⁹ Jehova népe az Istentől kapott szabadságot két helyes és különösen figyelemre méltó módon is használja. Egyrészt úgy használja fel azt, hogy becsületességre törekszik (1Péter 2:16). E népnek igen jó a hírneve. Svájcban például egy ember bement az egyik zürichi Királyság-terembe, és elmondta, hogy Jehova Tanúja szeretne lenni. Megkérdezték tőle, hogy miért akar Tanú lenni? Elmondta, hogy a nővére Tanú volt, de erkölcstelensége miatt kiközösítették. Majd kijelentette: ’Én olyan szervezethez akarok tartozni, amelyik nem nézi el a helytelen viselkedést.’ Nem véletlenül teszi a New Catholic Encyclopedia a következő észrevételt: Jehova Tanúi jó hírnevet szereztek maguknak mint „az egyik legjobb magaviseletű csoport a világon”.

²⁰ Jehova Tanúi arra is felhasználják Istentől kapott szabadságukat, hogy Jézushoz hasonlóan teljesítik a Királyság jó hírének prédikálására vonatkozó megbízatásukat (Máté 4:17). Nyomtatott oldalakon és ajkaikkal, közvetett és közvetlen módon hirdetik Jehova Királyságát. Ez nagy hasznot jelent számukra is, hiszen erősíti hitüket és elevenen tartja reménységüket. Sőt, e tevékenységük arra szolgál, hogy megmentsék mind önmagukat, mind pedig azokat, akik hallgatnak rájuk (1Timótheus 4:16). Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban a Dynamic Religious Movements című könyv ezt írja: „Nehezen találhatnánk bármely más csoport tagjai között olyanokat, akik oly erőteljesen munkálkodnak a vallásukban, mint a Tanúk.”

21. Milyen bizonyíték szól amellett, hogy Jehova megáldja népe szolgálatát?

²¹ Mennyire megáld bennünket Jehova az Istentől kapott szabadságunk céljának megvalósítása folyamán! Ezt láthatjuk a múlt évi szántóföldi szolgálati jelentésből is. A hírnökök csúcsszáma négymillió fölé emelkedett, és velük együtt több mint tízmillióan vettek részt Jézus halálának Emlékünnepén. Egy felmérés szerint Írország 29 csúcsszámot jelentett sorban egymás után; Mexikó 78 csúcsszámot jelentett 80 hónap alatt; Japánnak egymás után 153 csúcsszáma volt!

Használd fel jól Istentől kapott szabadságodat!

22. Mi a lényege annak a néhány gondolatébresztő kérdésnek, amelyet fel tehetnénk magunknak?

²² Ha Jehova egyik önátadott Tanúja vagy, vajon jól használod fel azt szabadságot, amelyet Isten ad neked? Mindannyiunknak meg kellene kérdeznünk magunktól: ’Ügyelek-e arra, hogy úgy használjam fel az Istentől kapott szabadságomat, hogy ne botránkoztassak meg senkit helytelen viselkedéssel? Lelkiismeretesen engedelmeskedem-e a császár törvényeinek, jóllehet Isten törvényét teszem az első helyre? Teljes mértékben együttműködöm-e a vénekkel a gyülekezetben? Teljesen felhasználom-e Istentől kapott szabadságomat a Jóhír prédikálására? Mindig ’bőven van-e tennivalóm az Úr munkájában’? Mohón világi érvényesülésre törekszem-e, amikor pedig jól felhasználhatnám Istentől kapott szabadságomat szolgálatom kiterjesztésére, nagyobb gyülekezeti felelősség elérésére vagy teljes idejű szolgálatra?’ (1Kor 15:58)

23. Mit kell tennünk azért, hogy ne tévesszük el az Istentől kapott szabadság célját?

²³ „Ízleljük meg mindannyian és lássuk, hogy Jehova jó!” (Zsoltárok 34:8 [34:9, Károli]). Bízzunk benne, illeszkedjünk törvényeihez és dicsőítsük szent nevét Királyságának buzgó hirdetésével! Emlékezzünk arra, hogy ’aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat’ (2Korinthus 9:6). Adjuk tehát teljes szívű szolgálatunkat Jehovának, és mutassuk meg, hogy mi nem tévesztjük el Istentől kapott szabadságunk célját.

Hogyan válaszolnál?

◻ Milyen szabadsággal rendelkezik Isten?

◻ Milyen korlátai vannak az emberi szabadságnak?

◻ Hogyan vált lehetővé az igazi szabadság?

◻ Mit kell tennünk, hogy ne tévesszük el az Istentől kapott szabadság célját?

[Kép a 9. oldalon]

Az emberi szabadságot olyan tényezők korlátozzák, mint például a gravitáció törvénye