183. ének
Az ifjak helye Isten elrendezésében
1. Isten szent nevét ma vének, ifjak áldják,
Népe közt van még hely, hív, dicsérjed őt.
Ifjak bátran zengik nagy Királyuk hírét.
És e szép beszéddel ó, de megnyerők.
Jól felkészül mind, s ha válaszol nem sértő.
Mily hatásos így e szép tanúskodás,
Mert e szent szolgálat drága Jehovának,
Minden vén szívének úgyszintén csodás.
2. Hogyha Jehovát megismered ma ifjan,
Lelked boldog lesz és vígan élsz tovább.
El se képzeled e szép jövőt s az áldást:
Édenkerti élet vár örökre rád.
Hogyha üldözés vagy bú nyomaszt, ne hátrálj,
Mert e régi rend ’a porba hull’, ne félj!
Meg ne állj, erőd ne fogyjon el, hogy győzz majd
És a nagy Királyhoz mindig hű legyél.
3. Népe közt megannyi jó barátra lelhetsz,
Mért is vágyna lelked rút világ után?
Csak mi szép, mi jó te azzal töltsd idődet,
Hagyd, hogy ő neveljen építő Szaván.
Hogyha bajba jutsz a véneket keresd fel,
Mondjad el, mi fáj, hisz jó barátaid.
Ámde Jehova a legnagyobb barátod
Bármi ér, megértve mindig bátorít.
4. Minden hű tanú a Krisztus nyája közt él,
Ő a mesterünk, ki bőkezűn ellát.
Minden jó tanácsa érje el a szíved!
Végig hűn kitartva állj mellette hát.
Drága élted mért e rossz világ formálja?
Adjon tiszta szívet Jehova neked.
Áldjuk egyesülten vének, ifjak híven,
Mert ez mindörökre szép jövőt jelent.