Hogyan származhat még több örömünk az összejövetelekből?

¹ Az összejövetelek létfontosságúak a szellemi jólétünkhöz. De hogy milyen öröm származik belőlük, az szoros összefüggésben van azzal, hogy mit teszünk az összejövetelek előtt, alatt és után. Mit tehetünk, hogy továbbra is nagy örömet leljünk az összejöveteleken való részvételben mi magunk, és mások is?

² Az összejövetelek előtt: A felkészülés közvetlen hatással van arra, hogy élvezzük-e az összejöveteleket. Ha jól felkészülünk, akkor nagyobb késztetést érzünk majd arra, hogy odafigyeljünk és közreműködjünk. Ezenkívül ha valamilyen programot kapunk az összejövetelre, jól fel kell készülnünk, azt a célt tartva szem előtt, hogy az utasításnak megfelelően pontos információt mondjunk, és kössük le a hallgatóság figyelmét. Alaposan be kell gyakorolnunk a programunkat. Ha hozzájárulunk ahhoz, hogy lendületesek és építők legyenek az összejövetelek mindenki javára, előrehaladásunk nyilvánvalóvá válik, és nagyobb lesz az örömünk (1Tim 4:15, 16).

³ Az összejövetelek alatt: Ha hozzászólunk, az segít, hogy jobban élvezzük az összejöveteleket. A gyülekezet valamennyi tagja tekintse saját megbízatásának az olyan programokat, amelyekben közreműködik a hallgatóság is. Általában a tömör és lényegre törő hozzászólások a leghatékonyabbak. Ha röviden elmondunk egy építő tapasztalatot, az nagyon buzdító és építő lehet, ezért legyünk éberek, hogy amikor csak lehet, mondjuk ilyen tapasztalatokat (Péld 15:23; Csel 15:3). Ha programunk van az összejövetelen, beszéljünk lelkesedéssel és meggyőződéssel, tegyük a programot érdekessé, gyakorlatiassá és olyanná, amit az életben hasznosítani tudunk.

⁴ Az összejövetelek után: Mindannyiunk javára válik, ha egy-két kedves szót szólunk másokhoz, barátságosan üdvözöljük egymást, és ha az összejövetelen elhangzott néhány kulcsgondolatot áttekintjük együtt. Fejezzük ki örömünket, amikor látjuk, hogy a fiatalok, az idősek és az újak közreműködnek, ami mélyíti a testvériség iránt érzett szeretetünket. Ne beszéljünk bírálóan azokról, akik nincsenek jelen az összejöveteleken, hanem inkább osszuk meg velük, micsoda öröm jelen lenni, és ezáltal buzdítsuk őket arra, hogy jöjjenek el (Zsid 10:24, 25).

⁵ Ne fosszuk meg magunkat ettől a nélkülözhetetlen gondoskodástól, amikor egymást buzdíthatjuk (Róma 1:11, 12). Ha lelkiismeretesen mi is megteszünk minden tőlünk telhetőt, akkor mindannyian továbbra is örömet fogunk találni a keresztény összejöveteleken való részvételben.