20. Mit kell tenniük az ellenképi menedékvárosban levő személyeknek, hogy védve legyenek a Vérbosszulótól?

²⁰ Hogy védve legyenek a vérbosszulótól, a nem szándékos emberölőknek a menedékvárosban kellett maradniuk, s nem kóborolhattak el a legelőin túlra. Mi a helyzet azokkal, akik az ellenképi menedékvárosban vannak? Hogy biztonságban legyenek a nagy Vérbosszulótól, nem szabad elhagyniuk a várost. Valóban, óvakodniuk kell a legelők szélére hívogató csábításoktól, hogy így fogalmazzunk. Vigyázniuk kell, nehogy szeretet fejlődjön ki szívükben Sátán világa iránt. Ez imádkozást és erőfeszítést igényelhet, de az életük függ ettől (1János 2:15–17; 5:19).

A termékenység és a háború istennői

EGY régészeti ásatás során Eblánál, Szíriában egy emlékre bukkantak, mely Istárt, vagyis a termékenység és a háború babiloni istennőjét ábrázolta. Paolo Matthiae régész leírása szerint ez egy „kultikus jelenetet ábrázoló, henger alakú pecsét, mely egy lefátyolozott papnőt jelenít meg egy különös istenkép előtt . . ., amelynek a feje egy hosszú, vékony oszlopra van feltűzve”.

Ez egy jelentős lelet, mivel a szobor i. e. a XVIII. század elején készült. Matthiae szerint ez annak a „perdöntő bizonyítéka”, hogy Istár imádata mintegy 2000 évet ölelt fel.

Istár imádata Babilonban kezdődött, és az utána következő századokban elterjedt az egész Római Birodalomban. Jehova azt parancsolta az izraelitáknak, hogy az Ígéret földjéről a hamis vallás minden maradványát irtsák ki, de mivel ezt nem tették meg, csapdájukká vált Astarót (Istár kananeus hasonmása) imádata (5Mózes 7:2, 5; Bírák 10:6).

Bár Istár és hasonmása, Astarót többé már nem léteznek, az általuk szemléltetett magatartások, az erkölcstelenség és az erőszak viszont ma féktelen. Jogosan kérdezhetjük, vajon a modern társadalom tényleg olyannyira különbözik ezektől az ókori civilizációktól, amelyek a termékenységnek és a háborúnak ezeket az istennőit imádták.