Jessica beszámolója

JESSICA, egy tizenhárom éves lány az Egyesült Államokban azt a feladatot kapta az osztálytársaival együtt, hogy tartson beszédet a következő témáról: „Isten, zászló és haza”. Mivel Jessica tudta, hogy diáktársai kíváncsiak, hogy ő mint Jehova Tanúja miért nem tiszteleg a zászló előtt, bátran megragadta az alkalmat, hogy elmagyarázza hitnézeteit. Íme néhány részlet a beszámolójából.

„A diákoknak minden tanítási nap elején el kell mondaniuk a hűségeskü szövegét, én azonban hitnézeteim és vallásom miatt ezt nem teszem meg. Sokan csodálkoznak, miért nem. Most elmondom nektek.

A zászló előtti tisztelgés első szavai így hangzanak: »Hűséget esküszöm a zászlónak.« Nos, mi is a hűség? A támogatás, a lojalitás és az odaadás kötelezettsége. Mivel én már Istennek esküdtem hűséget, nem esküdhetek, és nem is esküszöm hűséget a zászlónak. Az azonban, hogy nem imádom a zászlót, vagy nem esküszöm hűséget neki, nem jelenti azt, hogy nem tisztelem.

Isten a legfontosabb az életemben. Megteszek minden tőlem telhetőt, hogy kövessem a Bibliában lefektetett parancsolatait. Mindennap imádkozom hozzá, és akkor is imádkozom, ha különleges segítségre vagy buzdításra van szükségem. Ezt a segítséget és buzdítást mindig éppen a megfelelő időben kapom meg. Azt tapasztaltam, hogy ha Istent első helyre helyezem, és megteszem azokat a dolgokat, amelyeket megparancsolt nekünk, boldogabb vagyok.

Tehát jóllehet nem tisztelgek a zászló előtt, mégis tisztelem azt, és semmiféleképpen sem gyaláznám meg. A hűségem azonban Istené, és ez így van rendjén, mivel ő teremtett engem, és neki tartozom ezzel a hűséggel.”

A diákoknak Jessica osztályában értékelniük kellett a hallott beszámolókat. Milyen boldog volt Jessica, hogy erőfeszítéseinek eredményeképpen az osztálytársai elmondták, hogy jobban megértették hitnézeteit. S ami még fontosabb, az olyan fiatalok, akik bátran szót emelnek a bibliai alapelvek mellett, megvidámítják Jehova Isten szívét! (Példabeszédek 27:11).